Az internet bő két évtizede a mindennapjaink része, térhódítása rendületlenül tart a mai napig is. Az internetezés elterjedésében a technológia fejlődése jelentős szerepet játszik: ma már természetes, hogy számtalan eszközről, telefonról, tabletről és már nem csak a számítógépünkről férünk hozzá a világhálóhoz. Mindezt bárhol, bármikor, és kis túlzással, szinte ingyen. „Minden adott, hogy egyre többet internetezzünk, és miért is ne tennénk, hiszen az online médiumok sokkal interaktívabb, dinamikusabb, változatosabb, és közösségibb élményt nyújtanak, mint offline elődeik. Nem véletlen, hogy a felhasználói szokásokkal összhangban egyre több funkció került át az online térbe, legyen szó utazásszervezésről, párkeresésről, banki ügyintézésről, vagy épp álláskeresésről és persze toborzásról” – kezd bele a témába Rényi Balázs, az Isobar Budapest Social Média és Content csapatának vezetője, aki az online marketingkampányok működésébe enged bepillantást, ezeken múlik ugyanis, hogy képesek vagyunk-e versenyben maradni az értékes munkaerőért.
Harc a figyelemért
A szinte állandó online jelenlét egyet jelent a folyamatos tartalomfogyasztással, böngésszük akár a közösségi oldalakat, a hírportálokat, vagy hívjuk segítségül a Google-t egy számunkra fontos kérdésben.
Rényi Balázs
az Isobar Budapest Social Média és Content csapatának vezetője
Ez online marketinges oldalról hatalmas nyomás, a harc ugyanis folyamatosan zajlik a felhasználók figyelméért. Egy divatos közgazdasági kifejezés, az attention economy is éppen arra utal, hogy napjainkban a figyelem vált a legértékesebb ritkasággá. A közösségi oldalakon jellemzően egy-két másodpercet szánnak a felhasználók egy-egy poszt befogadására: az üzeneteknek tehát nem pusztán figyelemfelkeltőnek kell lenniük, de gondosan kell ügyelni arra is, hogy a tartalomra leginkább fogékony célcsoportot az egyébként legrelevánsabb helyen és legideálisabb pillanatban szólítsuk meg - vallja Rényi Balázs.
A kihívás tehát nemcsak a tartalmat tekintve óriási, de az is lényeges kérdés, hogy hol, mikor, milyen gyakorisággal jelenjen meg a jól megkomponált szöveg, kép, videó. „Ez aprólékos munkát, rengeteg tervezést igényel, és igaz a HR szegmensre, de az összes egyéb területre is. A toborzást a fentieken túl a munkaerőhiány is nehezített pályára állítja, ami még kiélezettebb versenyt eredményez – győztes pedig csak az lehet, aki az online marketing tudást a leghatékonyabban képes ötvözni a recruitment alapokkal” – teszi hozzá interjúalanyunk.
A tagadhatatlan előny
Bár nem könnyű megragadni a releváns felhasználók, potenciális jelöltek figyelmét a zajos online platformon, de nem is lehetetlen.
Az offline térrel szemben az online rendkívüli előnye, hogy nagyon sok adatot generál: bármerre is kattintunk, nyomokat hagyunk magunk után, ami aztán komoly segítséget nyújt az online marketing kampányok során. Ahhoz, hogy az adathalmazt a javunkra fordítsuk, és az ne temessen minket maga alá, megfelelően kell szűrnünk és priorizálnunk a rendelkezésünkre álló információkat, majd pedig a döntéseinket is adatalapon kell meghoznunk, ellenkező esetben ugyanis csak feltételezések mentén tapogatódznánk, és az eredményeink is csupán esetlegesek lennének – hangsúlyozza a szakember.
Az adatok nagyon jól definiálhatóvá teszik a célcsoportot és szofisztikált célzást tesznek lehetővé. „A keresők és a közösségi felületek pontosan tudják, hol vásárolunk, mit olvasunk, mely témák érdekelnek bennünket, és éppen ezekhez igazodva igyekeznek releváns tartalommal felölteni számunkra a hírfolyamot. Az álláshirdetések is éppen ezen információk alapján válnak jól targetálhatóvá, így tudjuk például – ha erre van szükség –, egy IT cég vezető pozícióját csak a 30 és 40 év közötti, fővárosi, középvezetői pozícióban dolgozó, az informatika iránt elkötelezett felhasználók számára megjeleníteni” – részletezi Balázs.
A tartalom a fenti analógiát követve szintén pontosan tervezhető, ahogy az is, hol működhet a leghatékonyabban az adott kreatív. „Összevethető, hogy két eltérő tartalom közül melyik talál be inkább egy adott célcsoportnál. Elképzelhető például, hogy a fehérgalléros állásoknál a letisztult képek hatásosak, míg az alacsonyabb képzettséget igénylő álláshirdetéseknél más vizuális jegyek működnek. A lényeg, hogy mindig mérjünk” – figyelmeztet interjúalanyunk.
És hozzáteszi: „Azt is fontos szem előtt tartanunk, hogy mindannyian másképp internetezünk, másképp viselkedünk, így a felhasználói utak, az ún. user journey-k nagyon sokfélék és összetettek lehetnek, vagyis addig, amíg valaki megpályáz egy állást, akár három-négy alkalommal is találkozhat az adott hirdetéssel, különböző formákban és felületeken. A rendelkezésünkre álló adatokkal ezek a különbségek is lemodellezhetővé válnak: az attribúciós modellek éppen azt mutatják meg, hogy egy-egy médium milyen mértékben járult hozzá a konkrét célunk teljesítéséhez – eszerint tudjuk súlyozni, hogy mely csatornát milyen mértékben alkalmazzunk kampányunk során.”
Új műfaj születik
A képlet nem egyszerű. A toborzás új értelmet nyer az online térben, hiszen sikere legalább annyira múlik az online marketingkampányokon, mint a proaktív recruitment hozzáálláson. Szerteágazó, naprakész tudásra és komplex szemléletre van tehát szükség ahhoz, hogy képesek legyünk megszólítani és jelentkezésre bírni a potenciális pályázókat, és ehhez bizony olyan eszközöket kell hatékonyan alkalmaznunk, amelyek korábban akár teljesen ismeretlenek voltak a számunkra. Más lehetőség nincs. Aki az élmezőnybe akar tartozni, és érdeklik a további részletek, beleértve olyan fogalmakat, mint a session/visit, unique visitor, impression, CTR, konverzió, CPC, CPA, vagy a bounce rate, annak szól Balázs előadása a Profession formabontó HR konferenciáján 2019. szeptember 19-én.
Készítette: Istók Nikoletta
