Gyes vagy munka? - Érvek és ellenérvek

Korábbi cikkünkben közreadtuk egy háromgyermekes, napi 4 órában otthonról dolgozó anyuka történetét, és bemutattuk egy átlagos napját is. Most egy másik perspektívának és dilemmának jártunk utána újabb interjúalanyunk segítségével. 

Tuza Judit nemzetközi cégeknél dolgozott HR-esként, munkája önálló és felelősségteljes feladatokból, rendszeres regionális egyeztetésekből állt. 1 éve az anyaság váltotta fel a mindennapjait, ahol 0-24-ig minden egyes nap megtesz minden tőle telhetőt kislánya fejlődéséért és neveléséért. "Mivel talán az átlagnál nagyobb empátiával rendelkezem és a gyerekek mindig is szerettek a közelemben lenni - osztja meg velünk -,igazi anyatípusnak tartanak a barátaim. Valószínűleg ezért lettem HR-es is. Nagyon régóta vágytam az anyaságra, készültem rá, és mindig úgy képzeltem el, hogy ha majd egyszer anya leszek, akkor háztartásbeli maradok. Azt gondoltam, a gyereknevelésnél semmi sem lehet fontosabb egy nő számára."

Amikor megszületett kislánya, Lili, onnantól kezdve megváltozott Judit élete. Eltelt pár hónap, és úgy érezte, hogy a hagyományos anyai teendők és feladatok nem elégítik ki a szellemi kapacitásait. Gyakran halljuk ezt az anyukáktól, és valóban óriási változás az, amin ebben a periódusban keresztülmennek. Ahogy Judit is azt gondolta korábban, milyen jó lesz maga mögött hagyni a korábbi stresszes munkáját, és végre az anyaságba belefeledkezni, úgy mások is rájönnek arra, hogy emellett nagyon tud hiányozni a szellemi megmérettetés, a felnőttek világa.  Azaz: hogy ne csak egy csöppséggel kommunikáljanak egész nap.

"Rádöbbentem - folytatja Judit -, hogy pár hónap után mégis visszavágyom a munkahelyemre. Amikor a családommal beugrottunk néha az irodába, láttam, hogy örömmel fogadnak a kollégáim és várnak vissza. Éreztem, hogy szükség van rám ott is. Ám ez elmúlt hónapokban kitágult a világ Lili körül; minden pillanat hoz valami meglepetést és boldogságot. Kb. 10 hónapos korában megint fordulat következett be. Mindennél jobban tudtam, hogy nem szeretnék ebből a csodából egyetlen pillanatot sem kihagyni. Nagyon vegyes, amit érzek egyébként, de azt gondolom, az idő és a reális gondolkodásom most is a segítségemre lesz: hogyan és mikor térjek vissza a szakmámba dolgozni."

Interjúalanyunk közreműködésével készítettünk egy gyors leltárt is: a fenti dilemmák esetén mi alapján mérlegelhet egy nő! Nézzük!

Ami hiányozhat a babázás ideje alatt:

Szellemi kihívások. Judit erre próbál megoldást keresni, és úgy tűnik, hogy megbízással be tud majd dolgozni a korábbi munkahelyére, pl. céges szabályzatokat fordít otthonról.

Elismerés. Ez a "munka" - amit anyaságnak hívunk - más jellegű. Itt magától értetődik, hogy egy nő minden tőle telhetőt megtesz. És ezt általában nem szokás elismerni, szóvá tenni. Pedig főleg az elsőgyermekes anyukákban rengeteg bizonytalanság bujkál: Jól csinálom? Így kell ezt? Vajon jó anya vagyok? Ez érthető is, hiszen ismeretlen feladatok, hatalmas felelősség és az esetek többségében nyomasztó magány is nehezedik az anyákra.

Felnőttek társasága. Ez a fajta társas együttélés, a közös ebédek, élménybeszámolók, az együttgondolkodás, szórakozás - mind eltűnhet egy nő életéből, ami szintén egy űrt képezhet.

A teljes fizetés nagyobb mértékű összeg, mint a gyed. Érthető, hogy ez a tény is a munkába való visszatérés mellett szólhat.

Ami nem hiányozhat a korábbi munkakörülmények terén:

- Rugalmatlan munkaidő
- Gyakori túlórák
- Negatív stressz
- Sok adminisztráció, felesleges bürokrácia

"Azért eleinte nagyon rosszul éltem meg - avat be minket Judit -,hogy teljesen kiesett a kezemből az irányítás. Míg korábban én osztottam be az időmet, ma már a gyermekemtől függ az egész nap. Még úgy is, hogy odafigyelek a következetes nevelésre, a rugalmasan kezelt, de tervezhető napirendre, de ez az időrendi felborulás azért nagyon nyomasztó tud lenni..."

És hogyan tovább? Hiszen előbb-utóbb eljön az elszakadás pillanata, amikor Judit óvodába adja kislányát, és már nem töltik együtt az egész napot, hetet és így tovább. Szívszorító ebbe belegondolni egy olyan anyának, aki pontosan tudja, hogy gyermekének a legjobbat csak ő maga tudja megadni.

"Persze már a férjemmel is sokat beszélünk arról, hogy mi lesz később. Mivel elköltöztünk a fővárosból, és közelebb vagyunk a gyökereinkhez, úgy érzem, most vagyunk itthon. Nem tudom elképzelni, hogy újra Pesten éljünk, ahol korábban dolgoztunk. Irracionális lenne feljárni, túl sok időt venne igénybe. Ráadásul hozzánk közelebb is adódnak munkalehetőségek, hasonló munkákat hirdetnek errefelé is, és úgy érzem, hogy a nyelvtudásommal, a tapasztalataimmal nem lenne gond a közelben állást találni. De hogy mikortól mennék vissza? Hát, most úgy érzem, hogy Lilinél nem lehet senki és semmi fontosabb. Egyelőre szeretnék minden percet vele tölteni. Azt is el kell fogadnom, hogy olyan szintű munkát, mint Lili előtt, még évekig nem vállalnék. Azt az intenzitást gyerek mellett nem tudnám megoldani. A munkából való kiesést is be kell hozni, újra bele kell majd rázódnom. A szakmai kihívást majd más fogja jelenteni, mint szülés előtt. Nyilván anyagilag is másra számíthatok itt, mint a fővárosban, viszont talán kevesebből is meg tudunk élni - már csak azért is, mert kevesebb lehetőség van költekezni - mosolyodik el. - Felmerült az is, hogy külföldön próbáljuk ki magunkat. Meglátjuk, hogyan tovább. A lényeg, hogy imádom a családomat, és megteszek minden tőlem telhetőt, hogy itthon is a lehető legjobban helyt tudjak állni."

Merthogy munka az anyaságból fakadóan van bőven, nem is kevés. Erről sajnos a kívülállók gyakran hajlamosak megfeledkezni. Néhány munkaadó fenntartásokkal kezeli a kisgyerekes nőket, pedig az anyukák igencsak jó munkaerőt képviselnek. Csupán figyelembe kell venni a megváltozott életkörülményeiket, és kölcsönösen alkalmazkodni egymás elvárásaihoz. Ez lehet, hogy eleinte időigényes folyamat mindkét fél részéről, de számos előnnyel is bír a későbbiekben.

A legfrissebb részmunkaidős állások ITT!

Készítette: S. G.

Címkék: gyes, gyed, kismama, munkahely, részmunkaidő