Kaphat állást, aki őszinte?

Aki állást keres, és behívják egy interjúra, komolyan felkészül a beszélgetésre. Átgondolja, hogy milyen kérdéseket kaphat. A válaszoknál azonban egy pillanatra megáll: mit mondjon? Az igazat? És ha megkérdezik, hogy miért vált meg az utolsó munkahelyétől? Vagy mit mondjon arról, hogy mennyi volt a bére? És ha szóba kerül, hogy mik a gyengeségei, vagy hogy mióta keres állást? Herczku Monika, a Profession.hu karrier-tanácsadója fellebbenti a fátylat arról, hogy mi a jó taktika: megmondjuk az igazat vagy szépítsük a valóságot?

Bea nagy reményekkel indult neki az interjúnak, a jó nevű cég egy marketing koordinátori állást hirdetett. Szép önéletrajzot is írt, igaz egy kicsit "kozmetikázta", mert a kislányával otthon töltött gyed 18 hónapját "kivette", és helyette beírta a mostani állását, úgy, mintha oda 2009-ben, és nem 2 évvel később, 2011-ben lépett volna be. Az interjú nagyszerűen ment, a részlegvezető előtt ott volt kinyomtatott önéletrajza, amelyre ránézett és megkérdezte: "és gyed után nehéz volt visszatérni?" Bea elsápadt és hirtelen nem tudott mit mondani, hebegett-habogott és dekoltázsig elvörösödött. Majd megpróbálta magyarázni a bizonyítványát. Az interjú ezek után nagyon gyorsan véget ért, és persze nem lett folytatása.

Az álláskereső elgondolkodott, hogy mi történhetett. Eszébe jutott, hogy 4 évvel ezelőtt ugyanennél a cégnél, csak egy másik üzletágban hirdettek állást, amire Bea akkor jelentkezett, és az önéletrajza nyilván a központi adatbázisba került. A részlegvezetőhöz megérkezett a friss önéletrajz, és - ki tudja miért - megnézette az adatbázist, hogy van-e ott egy régebbi önéletrajz is. És volt.

Szinte mindenki ismer mindenkit

Ha megkérdezik, hogy érdemes-e változtatni az önéletrajzon, hogy jobb színben tűnjön fel valaki egy interjún, akkor Herczku Monikának az a válasza, hogy kis ország szűk munkaerőpiacán szinte mindenki ismer mindenkit, ezért könnyen le lehet bukni. Ha az álláskereső kozmetikázni szeretné a pályafutását, akkor "ésszel és mértékkel" tegye - tanácsolja. Ha beírja, hogy végzős valamelyik egyetemen, noha 2 félév után otthagyta, akkor akár amiatt is lebukhat, hogy az interjúztató is pont ott végzett. És ha rákérdez a tanárokra vagy a tantárgyakra, akkor azonnal kiderül a turpisság.

A pályázók aktívan szépítik az idegennyelv-tudásuk szintjét is: általában felfelé tolják a szintet. Gyakran előfordul, hogy az interjúztató hirtelen angolra/németre váltja a szót, ilyenkor a jelentkező ledermed és néhány nehezen összeszedett szó után kínos mosollyal azt mondja, hogy kicsit kiesett a gyakorlatból, de éppen most keres egy tanárt, akivel majd gyakorolni fog.

A legtöbben azt is megígérik ilyenkor, hogy mire a munka elkezdődne, addigra már semmi gond nem lesz. Ezt az interjúztatók általában nem hiszik el, sőt úgy vannak vele, ha a pályázó ebben a kérdésben lódított, akkor ezt máskor is megteheti. Így rögtön megjelenik a bizalomvesztés, ami a felvételi folyamat végét is jelenti.

Nem érdemes próbálkozni olyan trükkel, ami azonnal kiderül. Ha valaki diplomát kreál magának, akkor a belépéskor lebukik: általában mindenhol be kell mutatni az eredeti dokumentumokat.

A számítástechnikai ismeretek hiánya is hamar kiderül - általában már az első munkanapon. Kellemetlen, ha egy csoport munkája leáll, mert az új munkatárs nem ismeri a megfelelő programok használatát, holott az interjún azt mondta, hogy profi.

A fizetésről is lehet nagyot mondani, de belépéskor az előző munkahely által kiadott dokumentumokat, amelyben az összesített jövedelem is szerepel, le kell adni a munkaügyi részlegen, és a számoknak utána lehet nézni.

Amiben gyakran túloznak az álláskeresők

A karrier-tanácsadó tapasztalatai szerint három területen szokták a pályázók "átszínezni" az önéletrajzukat. A munkahelyek, munkák időtartamát "rendezik át", hogy a munka nélkül töltött idő rövidebb legyen; az idegennyelv-ismeretet a valós szint fölöttinek állítják be.

Gyakran előfordul, hogy a pályázó az önéletrajzába azt írja, hogy egy fontos projektet koordinált, majd a beszélgetés közben kiderül, hogy valójában a vendégeket kísérte fel a recepcióról.

Nehéz kérdések, nehéz válaszok

Az interjúkon is megjelennek füllentések, túlzások. Jellemzően a ,,Miért jött el az előző munkahelyétől?" kérdésre érkezhetnek nagyon "színes" válaszok. Ennél a kérdésnél nem baj, ha a pályázó megmutatja, hogy ő is emberből van és hibázott. Például ha nem ismerte fel, hogy abba a vállalati kultúrába ő nehezen fog beilleszkedni, vagy nem tudta hozni az elvárt értékesítési százalékokat.

A válaszban nem szerencsés másokat vádolni, például ne mondjuk azt, hogy azért jöttünk el az előző cégtől, mert "a főnök által behozott 'csókosok' kapták a zsíros feladatokat", vagy "a pletykafészek kolléganők a hátam mögött mindenfélét terjesztettek". Félő, hogy az ilyen ember az új helyen is másokat fog vádolni a sikertelenségeiért.

Sokan ódzkodnak attól klasszikus interjúkérdéstől, hogy "Milyen gyengeségei vannak?". Pedig Herczku Monika szerint ez egy jó lehetőség arra, hogy a pályázó többet mutasson a személyiségéből. Nyilván senki sem hibátlan, és nem is azt a választ várja az interjúztató, "hú, erre most nem jut eszembe semmi". Az sem ide illő válasz, ha gyengeségként kommunikáljuk a munkamániát.

A legfontosabb, hogy egy álláskereső legyen tisztában azzal, hol kell fejlődnie, vállalja fel és fogadja el a változtatás szükségességét. Ha például tudja magáról, hogy szereti a dolgokat az utolsó percre hagyni, akkor nyugodtan mondja el, hogy ennek tudatában van. De tegye rögtön hozzá: azt a megoldást találta ki, hogy a nagy feladatokat kisebb egységekre osztja fel, és így könnyebben nekiáll a megoldásuknak, mert már nem tűnik akkora falatnak.

A "Mesélje el, hogyan oldott meg egy nehéz helyzetet!" kérdés is nagyszerű alkalmat teremt arra, hogy sikertörténetté váljon. Ezzel könnyen megmutathatjuk, hogy mi számít nekünk nehéz helyzetnek, hogyan definiálunk egy problémát, és milyen megoldási lehetőségek léteznek a számunkra.

Őszintén is próbálkozhatunk

Ennek az érmének azonban a másik oldalát sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Fel kell tenni a kérdést magunknak: szükséges-e nekem, a pályázónak átszíneznem az életemet azért, hogy egy álláshoz jussak? Ha megtalálom azt az állást, ahová valóban én kellek, a személyiségemmel, a tapasztalataimmal együtt, akkor valóban számít-e az, hogy féléve munka nélkül vagyok? - emlékeztet Herczku Monika.

Ha valaki elkötelezett és motivált, és képes arra, hogy a cég működését segítse, valami pluszt vigyen a szervezetbe, akkor lehet ő a kiválasztott. Túlzás és hazugság nélkül is.

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, önéletrajz