5 végzetes baki az állásinterjún

Vannak hibák, amelyeket az állásinterjún időről-időre elkövetünk, ezeket sorolja fel a Guardian szakértői cikke. A megmérettetésen egy nagyon vékony mezsgyén kell egyensúlyoznunk, mely a határozottság és a spontaneitás, a szakmaiság és a személyiség megmutatása között mozog.

Még mielőtt azonban pánikba esnénk és a felvételire úgy tekintenénk, mint egy csatamezőre, ahol előbb-utóbb úgyis aknára lépünk, emlékezzünk rá, hogy az állásinterjú a HR-eseknek legalább olyan nagy próbatétel és elemi érdekük, hogy megtalálják a megfelelő jelöltet. 

Íme az az 5 hiba, melyek elkerülésével növelhetjük az esélyünket arra, hogy sikeres legyen az állásinterjú. 

1. Negativitás

Bármilyen diktátor volt is az előző főnökünk, vagy csak az egyetemi évek utáni frusztráció dolgozik bennünk, semmiképpen ne vigyük negatív érzelmeinket az állásinterjúra. Ha azzal szembesülünk, hogy előző munkahelyeinkről kell beszélnünk, még a legjogosabb kifogásainkat is burkoljuk pozitív köntösbe. Fontos, hogy mindeközben tartsuk meg integritásunkat és soha ne hazudjunk. A munkaadó meg akar bízni az alkalmazottakban, ha valakit hazugságon kapnak az állásinterjú alatt, az azonnali visszautasítást jelent. 

2. Nem megfelelő öltözék

Az első benyomás kulcsfontosságú, az öltözék, melyet az állásinterjúra választunk, arra utal, hogy mennyire vesszük komolyan a lehetőséget. Mindig válasszuk a konzervatívabb változatot, ha dilemma elé kerülünk, az élére vasalt nadrág és fényes cipő a legtöbb helyen alapkövetelmény. Iparágtól függően fel kell készülnünk arra, a szakmai közegbe való beilleszkedés érdekében esetleg fel kell áldoznunk egyéni öltözködési stílusunkat. 

3. Túl sok vagy túl kevés beszéd

Válaszainknak jól összeszedett mini esszéknek kell lenniük, világos bevezetéssel, a téma kibontásával és befejezéssel. Ha túl rövidek a válaszaink, abból az interjúztató arra következtethet, hogy nincs mondanivalónk, ha bőbeszédűek vagyunk, az pedig arról árulkodik, hogy nem értjük a kérdést és nem vagyunk képesek a lényegre koncentrálni. Ha megkaptuk a kérdést, fókuszáljunk, gondolkodjunk pár másodpercig, majd logikusan felépítve adjuk elő gondolatainkat.

4. Nem elég kutatás

A nem elegendő kutatás vonatkozhat arra, hogy nem néztünk utána megfelelően a vállalatnak vagy az adott pozíciónak, de azt is jelentheti, hogy nem készültünk fel a "trükkösebb" interjúkérdésekre. Az idegesség az interjún természetesnek mondható, azonban ha az illető ideges és felkészületlen is egyben, az nem kelt jó benyomást.

Mivel az idegesség egyébként is adott egy állásinterjú előtt, saját dolgunkat is megkönnyítjük, ha a lehető legjobban felkészülünk, ezáltal csökkentve stressz szintünket. Memorizáljunk néhány adatot a vállalatról, nézzünk utána szakmai közösségi oldalakon annak, hogy ki fog interjúztatni és legyünk tisztában a vállalat online jelenlétével a céges honlapon kívül is. 

5. A kérdések hiánya

Az interjú nem csak a jelölt múltbéli tapasztalatairól szól, és arról, hogy hogyan lehetne ezeket a vállalat szolgálatába álltani. A felvételin az illető érdeklődését és motivációját is tesztelik. A legjobb módja ennek, ha az interjú végén kérdéseket teszünk fel, melyek lelkesedésünket és rátermettségünket is demonstrálják az adott pozícióra.

Vigyázzunk ugyanakkor, mert ha olyan dologra kérdezünk rá, melyet már tudnunk kellene, az a kutatás és felkészülés hiányára vall. Kérdezzük meg, hogy az iparágban tapasztalható bizonyos friss hírek vagy szabályozások hogyan befolyásolják a vállalat életét, vagy érdeklődjünk arról, hogy az interjúztató mit szeret a legjobban a munkájában.

Címkék: állásinterjú, felvételi, felkészülés, interjúkérdések, HR, munka

Szemlézte: Fogas Krisztina