Mennyi szabadság jár?

A szabadság díjazott pihenőidő, ekkor a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Ha valaki több munkáltatónál áll munkaviszonyban, minden cégtől jogosult szabadságra.

A részmunkaidősöknek is ugyanannyi nap szabi jár, mint a nyolcórás munkásoknak, ám a szabadság alatt járó díjazása a munkaidejéhez igazodik. Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a dolgozónak a szabadság arányos része jár.

Egyéni vállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak nem jár szabadság, ők csak úgy pihenhetnek, ha előre dolgoznak, átütemezve a feladataikat - áll a Munka törvénykönyvében.

7 napról dönthet a dolgozó

A munkaszerződésben szerepelnie kell a szabadság mértékének, a kiszámítás és a kiadás módjának is. A törvény szerint egy évben 20 nap alapszabadság jár az alkalmazottaknak, de ezen felül túl pótszabadság illeti meg az életkora, egészségi állapota, gyermekei száma, szociális helyzete, illetve munkahelye veszélyességi foka miatt.

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. Úgy kell kiadni a szabit, hogy az alkalmazott legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

Évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és erről 15 nappal a tervezett szabi előtt értesíteni kell a főnököt. Tehát ha valakinek 30 nap szabadsága van, akkor a 23,3 százalékát veheti ki akkor, amikor ő szeretné; akinek viszont 20 nap jár, az a 35 százalékáról dönthet.

Mikor kapok pótszabadságot?

A pótszabadság az életkor előrehaladtával nő: a munkavállaló 25. életévétől egy, 28 éves korától kettő, 31. születésnapja után három, a 33 évének betöltése után négy nappal. Aki elmúlt 35 éves, az huszonöt, aki pedig 37, az huszonhat nap szabit kap egy évben. A 39. életévétől huszonhét, 41 éves kora után huszonnyolc, 43. születésnapja után huszonkilenc és 45 év felett pedig 30 nap az alapszabadsága.

Mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Fogyatékos gyermekek szülei plusz két nap szabadságot kapnak.

Állandó föld alatti munkavégzés, vagy sugárzásnak kitett munkahely esetén öt nap pótszabadságra jogosultak a munkások.

Átvihető következő évre?

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a tárgyévet követő évre átvihetik a szabadság egy részét (nyomós gazdasági indok kell ehhez).

Ha a munkaviszony a tárgyév október elseje után kezdődött, akkor a szabadság kiadása átcsúszhat a következő évre, jogos, ha a munkáltató március 31-ig adja ki.

A szabadság kizárólag a munkaviszony megszűnésekor váltható át pénzre.

Diákmunkásoknak is jár

Sokan nem tudják, hogy a diákmunka esetén is jár szabadság, ha például kéthónapos, határozott idejű nyári munkát vállal valaki, akkor az éves szabadság arányos része: három nap.

Ráadásul ha a diák még nem töltötte be a 18. életévét, akkor pótszabadságot is kaphat: a fiatal munkavállalónak évenként 5 pótszabi jár, utoljára abban az évben, amelyben nagykorúvá válnak.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, szabadság, nyaralás, diákmunka, Munka törvénykönyve, munkajog