Milyen válaszokat adott a HR a koronavírus-járvány teremtette kihívásokra?
A 2020-ban indult KoronaHR elnevezésű kutatást szakmai civil szervezetek, egyetemek, területi gazdasági kamarák, önkormányzat, elhelyezkedést segítő vállalkozások és kutatási program összefogásával végezték két fázisban. A több mint 1000 szervezet részvételével készült felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, a hazai vállalatok HR-szempontból miként alkalmazkodtak a járvány hatásaihoz.
Így kezelték a szervezetek a válságot
A kutatásban vizsgálták többek között azt is, hogy a résztvevő szervezetek a koronavírus járvány második hullámában milyen általános válságkezelő intézkedéseket vezettek be.
A legjellemzőbb intézkedések, amelyeket a felmérésben résztvevők több mint háromnegyede legalább kismértékben alkalmazott, az a szervezeti hatékonyság növelése (81%) és a stratégia átdolgozása (78,3%) volt. Ezen intézkedéseket a válaszadó szervezetek legalább egyötöde „nagyon jellemzőnek” ítélte.
Az eredmények alapján szintén elterjedt általános válságkezelő intézkedésnek, áthidaló megoldásnak tekinthető az általános költségcsökkentés (69,8%), a megfelelő kommunikációs eszköztár bevezetése (67,2%), beszerzések, kiadások elhalasztása (63,7%).
A lehetséges megoldások között népszerűnek bizonyult az új technológiák és eljárások bevezetése (60,4%), a dolgozók éves szabadságának kiadása is (57,4%), de sokan választották új piacok megcélzását (50,1%) és egy erőteljesebb/megújított marketing tevékenység alkalmazását (51,8%) is.
A munkaerő megtartására törekedtek a szervezetek
A válaszadó szervezetekben törekedtek a megtartásra: a résztvevők 30%-a a létszámcsökkentést legfeljebb kis mértékben tartotta jellemzőnek. Kevés szervezet reagált a válságra az üzleti területek kiszervezésével (21,9%), visszaszervezésével (22,9%), vagy fizetés nélküli szabadságolással (28,1%)
Ahol húzni kellett a nadrágszíjon, ott inkább a kommunikációs és a fejlesztési területeket érintették a megszorítások: a minta több mint kétötöde élt az innovációs projektek leállításának (40,4%), a kommunikációs kiadások csökkentésének (41,7%), a beszállítói hálózat megerősítésének (44,2%), és a stratégiai beruházások leállításának (45,9%) eszközével is.
A kifejezetten hazai sajátosságokat vizsgáló kutatás további részletes eredményeit – köztük a leggyakrabban alkalmazott, speciálisan HR-szempontú válságkezelő intézkedéseket – tartalmazó összefoglalók ingyenesen letölthetőek ide kattintva.
A cikk megjelenését a Wolters Kluwer Hungary támogatta.
