Powered by

COVID – Tesztelés a munkahelyen: mit “lehet”, és mit “kell”?

Olvasási idő: 8 Perc
Munkaerő megtartás
2020.12.01.

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Érdekel

Milyen szabályozás vonatkozik jelenleg a munkahelyi tesztelésekre? Hogyan járhat el a munkáltató, mik a lehetőségei, mennyire van szabad mozgástere ebben a kritikus kérdéskörben? A koronavírus megjelenése óta egyre hangsúlyosabb feladattá válik, mikor, hogyan, milyen szisztéma szerint teszteljék a munkavállalókat. A felmerülő témák közt pedig egyelőre még sok a kiforratlan válasz, ezért szakértői segítséget kértünk azok megválaszolására.

A koronavírus adta helyzet mindannyiunk számára új, sok friss gyakorlat adaptálására van szükségünk mind munkáltatói oldalról, mind munkavállalóként. De mi a helyzet az új rendszerek kialakításával? Nos, ezek megszületése árnyaltabb formában történik, - természetesen a foglalkoztatottak létszáma és a végzett munka jellege alapjaiban határozza meg, hogy milyen fokú intézkedésekre van szükség. Az eddig bevált gyakorlat, valamint a jogi háttér tüzetes vizsgálata lehetnek az első fontos lépések.

A gyakorlat

Az Audi Hungaria számos tapasztalatot gyűjtött az elmúlt hónapok során és jól működő rendszert sikerült kialakítania. Ez rendkívül fontos is volt, hiszen a vállalat 12 800 munkatársat foglalkoztat. Ez önmagában akkora felelősség, aminek következtében nem engedhette meg magának azt, hogy nem veszi kezébe az irányítást. A vállalatvezetés számára kulcsfontosságú a lehető leggyorsabb reagálás, s ennek megfelelően alakította ki saját tesztelési rendszerét.

“A járvány elleni védekezésben a teljes felelősséget nem veheti át a cég, minden esetben kooperációra van szükség a járványügy és a háziorvosi szolgálatok képviselőivel. Az adott helyzet alapos felmérése alapján velük együttműködve, a járványügyi előírásoknak megfelelően járunk el minden esetben. A reagálás gyorsasága a nagy létszámú munkahelyi populáció miatt elsődleges. A tesztelés kritériumai alapvetően, hogy a jellemző betegségtünetek fennálljanak (ehhez rendelkezésre is áll a járványügyi hatóság kérdőíve), illetve, hogy a vállalat üzleti folytonosságának biztosítása szempontjából, a kockázat csökkentése/elkerülése miatt szükséges-e a tesztelés. Ez utóbbi kategóriába tartoznak azok a munkavállalók is, akik például Covid pozitív személy szoros kontaktjainak számítanak. Vírusantigén kimutatásán alapuló gyorsteszt, illetve PCR teszt elvégzésére is van a gyár területén lehetőség a külön erre a célra kialakított izolációs konténerekben. A tesztelést saját egészségügyi személyzet végzi.“ – vezet be minket az alapelvekbe Dr. Herberger Mónika Doktornő, az Audi Hungaria Zrt. Egészségmenedzsmentjének vezetője, aki a vállalat által foganatosított járványügyi védekezési stratégiáról beszélt.

„Fontosnak tartjuk a tesztelés mellett azonban azokat az óvintézkedéseket, amelyek a megelőzésre fektetik a hangsúlyt. Ennek érdekében számos intézkedést hoztunk. Az összes munkahelyet felülvizsgáltuk a távolságtartás lehetősége szempontjából, és átalakítottuk azokat, amelyeknél erre szükség volt. „Covid–ready“-vé alakult minden teamsarok is, megdupláztuk a szerződéses járatok számát, hogy kevesebben utazzanak egy légtérben egyidőben, természetesen maszkban, ülésrend szerint ülve. Csökkentettük az öltözők telítettségét, az éttermeinkben kijelölt maximum létszám lehet csak jelen egyidejűleg, mint ahogy a tárgyalótermekben is. Előírtuk a maszkviselést illetve megalkottuk ennek pontos szabályait. Az irodai dolgozók ún. infekciós csoportokba osztva dolgoznak, a helyettesíthetőség szempontjait alapul véve, és ahol lehetőség van a találkozók virtuális térben történő megtartására, ott Skype értekezletek zajlanak a személyes találkozók helyett.” – emeli ki az alapelvek megvalósulását a  legfontosabb intézkedések gyakorlatában.

Jelenleg a Bosch által gyártott gyorsteszt gépeket is alkalmazzák, melyek akár 3 órán belüli, pontos eredményt adhatnak. De terveik közt szerepel nyálkahártya mintavétellel készülő gyorsteszt helyszíni kiépítése is, mely akkreditált eredményt nyújt számukra.

Jogi háttér 

A lehetőségek és a választható stratégiák mellett melyek a kötelező elemek jelenleg ma Magyarországon? A Baker McKenzie jogi szakértőit kérdeztük erről a jelenleg is kialakulóban lévő területről. Dr. Vári Csaba, adatvédelemi csoportvezető ügyvéd és dr. Óváry-Papp Nóra, a munkajogi csoport vezető ügyvédje elmondták, hogy a WHO által publikált alapelvek csupán iránymutatásnak minősülnek, tehát nem kötelező jellegűek. Eszerint minden esetben szükséges lehet a tesztelés, ha valaki tüneteket produkál, vagy érintkezett bizonyítottan koronavírusos személlyel. A WHO iránymutatáson túl a munka törvénykönyvének általános szabályai és a munkavédelmi jogszabályok és ajánlások érvényesek.

“Ilyen például az a törvényi rendelkezés, mely szerint a munkáltató köteles a munkavállaló számára az egészségét nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeit biztosítani. Ez az alapelv a járványhelyzetre is igaz. Kérdéses, hogy a munkavállaló megtagadhatja-e az együttműködést, azaz például a tesztelést? A mi álláspontunk szerint, amennyiben az intézkedés szükséges és arányos, akkor a munkavállaló nem tagadhatja meg a tesztelést, hiszen köteles együttműködni a munkáltatóval annak érdekében, hogy a járvány visszaszorításáért minden szükséges intézkedést megtegyenek.” részletezi dr. Óváry-Papp Nóra a munkajogi szabályozást.

Kiemeli, hogy nincs jogszabályi előírás, ami kötelezővé teszi a munkahelyeken a tesztelést, de amennyiben a munkáltató a munkavédelmi szakember és az üzemorvos által elvégzett kockázatértékelés eredményeképpen vállalati szabályzatban rögzíti, hogy mely munkakörökben és milyen körülmények fennállása esetén indokolt és arányos intézkedés a tesztelés, akkor az kötelezővé tehető a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében. A tesztelés költségeinek a viselése körében sincs jogszabály, amely meghatározná, hogy kit terhelnek a tesztelés költségei. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a munkavállaló érdekkörrében merül fel olyan körülmény, ami miatt indokolt a tesztelés, akkor ennek a költségeit ő köteles állni (például privát külföldi utazás, gyermeke iskolai kitettsége miatt), de ha munkavégzéssel összefüggésben merül fel a tesztelés szükségessége, akkor a munkáltatónak kell állnia a költségeket.  “Célszerűnek tartjuk a járvánnyal kapcsolatos kérdések belső szabályzatban történő rendezését, mert ez segíti a feleket abban, hogy egy jól átgondolt, transzparens cselekvési terv szerint tudjanak az érintettek eljárni, amennyibe a járvány miatt tesztelésre, elkülönítésre, egyéb intézkedésre van szükség a munkahelyen.” – teszi hozzá.

Dr. Vári Csaba hangsúlyozza, hogy legalább ennyire fontos, hogy a tesztelések és a védekezés kérdéskörét adatvédelmi szempontból is megvizsgáljuk. Kiemeli, hogy az európai adatvédelmi szabályozás a munkavállalók adatainak védelmét széleskörűen biztosítja. Ez már a legelső, a fertőzést kiszűrő megelőzési pontokon is észrevehető: például lázmérés esetén sem rögzíthető a méréshez köthetően személyes adat.

“A hazai jogi szabályozás a GDPR-tól némileg eltérően rendelkezik. Például, ha nem vezetnek nyilvántartást az egyének teszteléséről, akkor is adatkezelésnek minősül az eljárás. Az egészségügyi adatok esetében pedig a GDPR előírásai szerint is különös gonddal kell eljárni, mivel ezek az adatok szenzitív adatnak minősülnek, melyeket csak kivételes esetekben lehet kezelni.”

Elmondja azt is, hogy a tesztelések során az adatvédelmi alapelveket, például a célhoz kötöttséget be kell tartani. A jogszerű és egyértelmű cél meghatározását követően kizárólag előzetes információadás, megfelelő tájékoztatás után kerülhet sor a tesztelésre. A megvalósítás során az adatminimalizálást is szem előtt kell tartani: kizárólag a cél eléréséhez szükséges adatokat lehet kezelni. A NAIH tájékoztatója szerint például lázmérések esetén statisztikákat igen, egyénekre vonatkoztatható kimutatásokat azonban nem készíthet a begyűjtött adatokból a munkáltató. Pozitív teszteredmények esetén a magánszemélyek saját maguk járnak el az előírt protokoll szerint, a munkáltatók részéről a tesztelés is kizárólag annak megállapítását szolgálhatja, hogy az érintett személy végezhet-e munkát az adott helyen. Az adatkezelés folyamata nem járhat hozzáadott adatok rögzítésével: vagyis például nem tárolhatóak és nem köthetőek az egyének azonosításához.

“Az ilyen adatkezelésekhez mindig megfelelő, érvényes jogalap kell, általános jelleggel nem történhetne ilyen adatkezelés. Pandémia idején azonban a tesztelés vagy a lázmérés a munkáltató jogos érdekében állhat, ami az érdekek kellő mérlegelésével az adatkezelés megfelelő jogalapjául szolgálhat. A cégek számára nagyon fontos az üzleti folytonosság biztosítása, melynek elérése érdekében adatvédelmi szempontból mindig a lehető legkevésbé beavatkozó megoldást kell választani. Nem biztos, hogy minden esetben a tesztelés a leghatékonyabb módszer, mindig figyelembe kell venni a járványügyi helyzetet és a munkahelyi körülményeket, például a munkakör jellegét. A pandémia előrehaladtával a védekezés eszközei és a jogi lehetőségek is folyamatosan módosulnak, ezért a munkahelyeken is folyamatos változásokkal kell számolnunk.”

S valóban ezt a körképet figyelhetjük meg, ha szemügyre vesszük a sokféle megközelítést vállalati szempontból: a kisebb létszámú csapatok akár váltásos “műszakok” kialakításával, míg mások a szinte teljes távmunkára és otthoni munkára való átállás lehetőségében találják meg az útjukat. S ezek a kérdések már a közeljövő munkaerőpiacát is jelentősen átrajzolhatják.

Készítette: Horváth Annamária

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel