Ha egy cég teret ad munkaadói számára az önkéntességre, az érintettek élni is fognak vele, a kezdeményezések hatása pedig sokszorosan pozitív a szervezet egészét tekintve.
Sokat írtunk már Employer Brandingről, és a munkaadói márka különböző aspektusairól. Ma ennek egy egészen speciális, ám mindenképp követendő szeletébe pillantunk be, arra keresve a választ, hogy milyen helye lehet a vállalati működésben az önkéntes kezdeményezéseknek, hogyan vonhatók be ezekbe az amúgy is leterhelt kollégák, és miért is érdemes minderre erőforrást mozgósítani. A kérdéseket Zavaros Dórának, az E.ON vállalati felelősségvállalás szakértőjének tettük fel.
Valódi felelősségvállalás
Az E.ON számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás: dolgozóinak évente tizenhat óra, önkéntes tevékenységre elszámolható munkaidőt biztosítanak, és keretet is adnak a ténylegesen hasznos segítségnyújtáshoz. „Felelősségteljes vállalatvezetésünk lényege, hogy világos felelősségvállalási rendszert alakítsunk ki és működtessünk. Egymásra épülő önkéntes program-rendszerünkkel azon dolgozunk, hogy mindez ne csak a központilag támogatott programok, sport- és kulturális szponzorációk, illetve mecenatúra formájában jelenjen meg, hanem munkatársaink szemléletében is: társadalmi felelősségvállalásunk egyik alapvető pillére a munkatársak önkéntes programokon való részvétele: ehhez az időn túl azt az anyagi támogatást is biztosítjuk, amiből munkatársaink finanszírozhatják az önkéntes munkát, a szükséges eszközöket. Az önkéntesség rendszerét a vállalati kultúra fejlesztéséért dolgoztuk ki, és mára már több évtizedes múltra tekint vissza” – osztja meg gyakorlatuk hátterét Zavaros Dóra.
Az önkéntes kezdeményezések létjogosultságát és szemléletformáló erejét igazolandó a munkavállók közül minden évben több százan vállalnak önkéntes munkát. „Önzetlen segítségükkel olyan problémákra nyújtanak megoldást, vagy olyan tevékenységeket végeznek el, melyek addig megfelelő anyagi támogatás és munkaerő-kapacitás híján sokszor hosszú évek óta megoldatlanok, elvégzetlenek. A legnépszerűbb önkéntes tevékenységek: óvodák, iskolák, gyermekotthonok, fogyatékkal élő emberek intézményeinek felújítása, áramhálózat korszerűsítése, fa- és virágültetés, szemétszedés. Továbbá sokan – több mint százhúsz kollégánk – vállalt oktatási feladatot az EnergiaKaland program keretében is, ők a felnövekvő generáció energiatudatosságra, energiatakarékosságra neveléséhez járultak hozzá” – sorolja a szakértő.
Szakértelemmel segíteni
Az önkéntességbe fektetett idő és energia már önmagában is tiszteletre méltó, azonban a segítségnyújtás még magasabb szinten is megvalósítható.
Zavaros Dóra
az E.ON vállalati felelősségvállalás szakértője
2016 óta szervezzük meg az Önkéntes Központ Alapítvány közreműködésével az E.ON Pro Bono napot, amely során a munkatársaink szakértelmüket ajánlják fel civil vagy nonprofit szervezeteknek önkéntesség keretében, ezzel reagálva a szférában gyakran tapasztalható szakértő hiányra. Immár negyedik éve olyan önkéntes munkatársak jelentkezését várjuk, akik szívesen adják tudásukat, tehetségüket, ötleteiket egy-egy jó ügyért.
Majd további részletekkel folytatja: „A program eddigi három éve alatt tizenöt szervezet közérdekű projektjén dolgoztak együtt a civilek az cégünk szakértői csapataival, idén pedig további hét szervezet is csatlakozott programunkhoz. A támogatott szervezetek nyílt pályázat útján jelentkezhettek és szakmai mérlegelést követően kerültek kiválasztásra.”
Természetesen ezek a vállalások pontosan olyan odafigyelést és elhivatottságot kívánnak a résztvevőktől, mint amikor szakértelmüket mindennapi feladataikra fordítják. „A Pro Bono Maraton előkészítését egy kétórás előzetes találkozás, problémafeltáró, diagnózis alkalom előzi meg, amely mindkét fél felkészülését segíti a teljes napos workshopszerű munkára. Az önkéntességi napot a közös munka eredményeit összefoglaló prezentáció zárja, ahol minden csoport értékeli az együtt töltött napot. A program az utókövetésre és vezetői személyes coachingra is nyitottan működik: kollégáink a támogatott szervezetek későbbi megkeresésére is szívesen reagálnak és segítenek, valamint a közösen kidolgozott megoldások adta eredményeket is gyakran megosztják egymással” – tudjuk meg Dórától.
Kölcsönös nyereség
Az önkéntesség nem csupán a rászorulóknak, illetve a fogadó nonprofit szervezeteknek, de a munkavállalóknak és a szervezet egészének is sokat ad, a társadalmi érzékenység erősödésén túl ugyanis az üzleti szemlélet fejlődéséhez is hozzájárul. „Az önkéntesség többek között segít a munkahelyi légkör javításában, a csapatszellem erősítésében, a dolgozói elkötelezettség növelésében, valamint a munkatársak megtartásában és szakmai hatékonyságának támogatásában. A pro bono tevékenységünk hatással van a munkatársi és vezetői kompetenciákra (a személyes és a szakmai fejlődésre) is, és kiváló eszköze a kommunikációs, a problémamegoldó és a vezetői képességek fejlesztésének” – emeli ki interjúalanyunk.
A visszajelzések alapján az önkéntes munkában való részvétel egyszerre öröm és büszkeség is a munkavállalók számára, hiszen tevékenységük haszna és fontossága a legtöbb projekt esetén egészen kézzelfogható, ráadásul a legkiemelkedőbb teljesítményt minden évben az Önkéntességért Díjjal is elismerik, a jó példák pedig a munkahelyi közösség egészére is inspirálóan hatnak.
A fentieken túl bőven jut a mérleg másik, azaz munkaadói serpenyőjébe is a jóból: „Az önkéntes kezdeményezések növelik a cég láthatóságát, mint foglalkoztató imázsát, valamint médiamegjelenést biztosítanak, helyi, országos, sőt esetleg nemzetközi szinten. Mivel igyekszünk a vállalat piaci profiljához illeszkedő társadalmi felelősségvállalási programokat szervezni, így azok reputációnövelő hatással is bírnak” – összegzi a szakember.
Minden kezdet nehéz
Bár az önkéntes programok bevezetése extra feladatokat ró annak felelőseire, azonban lépésről lépésre haladva garantáltan megtérülnek az erőfeszítések. „A kezdetekben érdemes egy munkacsoportot létrehozni ezen terület kifejlesztésére, az önkéntesség kereteinek és céljainak lefektetésére, beleértve a program zavartalan működtetéséhez szükséges szabályokat, amelyekben megjelennek az önkéntes munkával járó adminisztrációs és jelentkezési folyamatok, a támogatott tevékenységek, a fogadó szervezetek formái stb. Fontos, hogy a vállalati önkéntes munka illeszkedjen a vállalat működéséhez, hiszen így tud hiteles és meggyőző képet adni a munkavállalóknak, partnereknek egyaránt” – tudjuk meg Dórától.
A szakember vallja, hogy a program beindításához érdemes felvenni a kapcsolatot már tapasztalt önkéntességet szervező civil szervezetekkel, akik gyakorlati tanácsokkal is segíteni tudják a folyamatot, majd pedig következhet a legfontosabb rész, mégpedig a kollégák szervezésbe való bevonása, önálló társadalmi felelősségvállalási identitásuk növelése érdekében. „A munkavállalók ösztönzése érdekében javasolt elszámolható munkaidőt nyújtani számukra, amelyet önkéntes tevékenységre fordíthatnak, valamint a már megvalósult tevékenységről beszámolót kérni a résztvevő kollégáktól, így tapasztalataikat, élményeiket és javaslataikat a munkatársak körében is megoszthatják, ezzel is motiválva egymást az önkéntes munkára.”
Készítette: Istók Nikoletta
