Mostanra már biztosan hallottunk a quiet quittingről, vagyis a csendes kilépésről - és annak nyilvánvaló ellenkezőjéről, a hangos kilépésről (loud quitting). Ezek divatos kifejezésekké váltak az elmúlt egy-két évben, de egy, a mai munkaerőpiacon nagyon is gyakori problémát írnak le: a munkahelytől és a munkától való elszakadást, szétválasztást, kivonulást.

Egy olyan időszakban, amikor a HR szakemberek számára a munkaerő megtartása a legfontosabb feladat, a kilépési trendek - legyen az hangos vagy csendes - csúszós lejtőt jelenthetnek a nagyobb fluktuáció felé, és ez az utolsó dolog, amit látni szeretnénk a vállalatunknál.

Bár ugyanabból a problémából erednek, a kettő kilépési mód között határozott különbségek vannak - és különböző technikákat igényelnek a probléma mérséklésére és megoldására. A következőkben összefoglaltuk, hogyan ismerhetjük fel az egyes típusokat, és mit tehetünk a felismerés után.

1. lépés: A probléma azonosítása

Mielőtt elkezdhetnénk a probléma megoldását, tudnunk kell, hogy mivel állunk szemben, és tudnunk kell megkülönböztetné és azonosítani a csendes, illetve a hangos kilépést.

Csendes kilépés

A csendes felmondás az, amikor a munkavállalók bár teljesítik a munkakövetelményeket és ledolgozzák a tervezett munkaidejüket, de ezen felül nem vesznek részt a szervezet életében.

Egyszerűen fogalmazva, azt teszik, ami a munkahelyen a boldoguláshoz szükséges, és semmi többet. Általában minimális erőfeszítést tanúsítanak, panaszkodás nélkül megteszik azt a minimumot, amit a munkájuk megkövetel, de másokért nem tesznek többet, mint amit a munkaköri leírásuk előír.

A csendes kilépés előjelei az alábbiakban mutatkozhatnak meg:

• Jelentősen csökken a kolléga elkötelezettsége,
• Megnövekszik a (beteg)szabadságok száma és nem vesznek részt a közös programokon sem,
• Kerülik a cégen belüli kommunikációt is, nem vesznek részt aktívan a megbeszéléseken.
• Csökken a teljesítményük, megnövekszik a projektek befejezési ideje.

Hangos kilépés

A hangos kilépés az elszakadás egy másik formája, de a munkavállalók ilyenkor nyíltan beszélnek kiábrándultságukról és problémáikról. A hangos kilépők többször fejezik ki elégedetlenségüket, boldogtalanságukat, a változás iránti vágyukat és távozási szándékukat.

A hangos kilépőket nem lesz nehéz kiszúrni, mert nem félnek kimutatni, hogy valamivel nem értenek egyet. Lehet, hogy hangosabban és gyakrabban panaszkodnak, esetleg megtagadják az általuk szükségtelennek tartott feladatok elvégzését, vagy megosztják kilépési szándékukat a kollégákkal, ami még több munkavállalót késztethet arra, hogy elszakadjon a munkától.

Ha azt gondolnánk, hogy ezek a trendek nem érintik a szervezetünket, nézzünk meg egy friss kutatást: a Gallup 2022-es globális felmérése szerint a munkavállalók több mint fele csendben, minden ötödik munkavállaló (18%) pedig hangosan lép ki. A kutatás európai adataiból az is látszik, hogy az itt megkérdezett dolgozók mindössze 13 százaléka elkötelezett a munkája iránt.

2. lépés: Értsük meg az alapproblémát

Miután azonosítottuk, hogy az alkalmazottak hangosan vagy csendben mondanak fel, a következő lépés a probléma gyökeréig való eljutás. Bár a kilépők két típusa különbözik a viselkedésükben, az elégedetlenség mögötti ok hasonló lehet.

Érdemes lehet visszatekinteni a munkavállalói felmérésekre, exit interjúkra vagy más adatokra, hogy megismerjük a munkaerőnk gondolkodását és igényeit. Nézzük meg, milyen tendenciákat mutat az elköteleződés, az elégedetlenség vagy a kiábrándultság szintje, majd ássunk mélyebbre, hogy kiderítsük, mi okozhatja ezeket az érzéseket. Megvizsgálhatjuk a különböző területeket is, amelyekkel a munkavállalók elégedetlenek lehetnek, például a szervezeti kultúrát, a juttatásokat és a bérezést vagy a tanulási és fejlődési lehetőségeket.

Néha a kiábrándultság, a hangos és csendes felmondás oka lehet a munkavállalók által végzett munka mennyisége és a munkájukért kapott juttatások közötti érzékelt egyenlőtlenség.

A méltányosság megtalálása érdekében a csendes kilépők önkényesen csökkentik a munkamennyiségüket, hogy az megfeleljen az általuk kapott juttatások összegének. A hangos felmondók ehelyett inkább hangot adnak az egyenlőtlenséggel kapcsolatos elégedetlenségüknek, és azonnali lépéseket várnak annak érdekében, hogy a munkájuknak megfelelő kompenzációt kapják meg.

3. lépés: A fluktuáció növekedésének megakadályozása

Az olyan elkötelezettséget nélkülöző tendenciák, mint a hangos vagy csendes kilépés, könnyen elterjedhetnek az egész szervezetben, különösen, ha mélyebb, vállalati szintű problémában gyökereznek.

A csendes kilépők esetében HR-esként a nyílt kommunikáció és a visszajelzés kultúrájának előmozdítására kell összpontosítanunk. Ha biztonságos teret teremtünk a munkavállalóknak, hogy kifejezhessék érzéseiket és aggodalmaikat, az segíthet az esetleges bizonytalanságok, elégedetlenségek kezelésében és a megoldáson való gondolkodásban.

A hangos kilépők proaktívabb megközelítést igényelnek. Aggályaik elismerése és a velük való együttműködés a megfelelő megoldások megtalálásában segíthet a potenciális fluktuáció mérséklésében és a megtartás javításában.

Bármilyen típusú problémával is állunk szemben, az alábbi három módszer segíthet orvosolni a kilépések problémáját, mielőtt azok tovább fajulnának:

• Biztosítsunk lehetőséget személyes beszélgetésre a kilépést tervezőkkel vagy azokkal, akiken azt látjuk, hogy eltávolodtak a munkájuktól, hogy megoszthassák visszajelzéseiket,
• Hozzunk létre vagy alakítsuk át a munkavállalói elismerési programunkat, hogy jutalmazzuk és elismerjük a legjobb teljesítményt nyújtó munkatársainkat és csökkentsük a munka mennyisége és a juttatások mértéke közti különbséget,
• Végezzünk auditot a jelenleg elérhető nem anyagi juttatásokról és azok felhasználásáról, és szükség szerint módosítsuk ezeket, hogy a munkavállalók mentális és fizikális egészségének is prioritást biztosíthassunk.

Végső soron a vezetői stílusnak alkalmazkodnia kell a munkavállalók igényeihez, és olyan környezetet kell kialakítanunk, amely ösztönzi az őszinte beszélgetéseket, hogy mindkét típusú „elszakadó” egyedi igényeivel foglalkozhassunk, mielőtt még túl késő lenne.

Készítette: Varsányi Zsófi