Bár a mesterséges intelligencia számos helyzetben támogathatja munkánkat a toborzás és kiválasztás során is, az előnyök mellett azonban számos jogi és adatvédelmi kérdéssel is szembe kell néznünk. Cikkünkben Dr. Hargittay Szabolcs, az EU-Tender Kft. stratégiai igazgatója segít eligazodni az aktuális szabályok között.
Hogyan szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát ma Magyarországon és az EU-ban?
„Jelenleg a GDPR az irányadó szabályozás, tekintettel arra, hogy a magyar mesterséges intelligencia törvény még előkészítés alatt áll, ez lesz az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló törvény, amelynek elfogadása 2025 őszén várható. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét 2026. augusztus 2. napjától kell alkalmazni, de eddig már minden cégnek fel kell készülnie rá, hiszen ettől a naptól kezdve a magyar hatóságok is vizsgálni fogják a jogszabály alkalmazását” – hívta fel a vezetők figyelmét Dr. Hargittay Szabolcs.
Az EU-s AI Act néven ismert rendelet a toborzás-kiválasztás során alkalmazott mesterséges intelligencia-rendszerek használatára is jelentős hatással lehet. A rendelet alkotói ugyanis kockázati csoportok szerint kategorizálják a MI-szoftvereket.
„A munkavállalók felvételénél vagy kiválasztásánál alkalmazott, különösen a célzott álláshirdetések elhelyezésére, a jelentkezések elemzésére és szűrésére, valamint a jelöltek értékelésére használt MI-rendszerek nagy kockázatú MI-rendszereknek minősülnek, így fokozott figyelemmel kell eljárni majd.”
A vezetőknek és HR-eseknek tehát fel kell készülniük, és újra kell gondolniuk az MI-használatukat. Ahogy azt a szakértő is megfogalmazta, alapvetően tilos
- célzottan manipulatív vagy megtévesztő technikák alkalmazása,
- az életkor, fogyatékosság, illetve egyedi szociális vagy gazdasági helyzet miatt fennálló valamilyen sebezhetőségét kihasználása,
- személyek érzelmeiből következtetést levonó MI-rendszerek használata,
- biometrikus kategorizálás (levezessék vagy kikövetkeztessék faji hovatartozásukat, politikai véleményüket, szakszervezeti tagságukat, vallási vagy világnézeti meggyőződésüket, szexuális életüket vagy szexuális irányultságukat).
MI alkalmazása a gyakorlatban – Mire kell figyelnünk a toborzás során?
Dr. Hargittay Szabolcs
az EU-Tender Kft. stratégiai igazgatója
Az MI kiválóan alkalmas az előszűrésre, adatfeldolgozásra és az ismétlődő feladatok automatizálására, amelyek javítják a hatékonyságot és pontosságot, de a teljes körű emberi megítélést, etikai mérlegelést és a végső döntéshozatalt nem váltja ki. A mesterséges intelligenciára nem lehet teljes egészében rábízni a kiválasztási folyamatot, mivel az EU-s AI szabályozás (AI Act) és a vonatkozó jogi előírások szerint a magas kockázatú AI rendszerek alkalmazása esetén kötelező az emberi felügyelet biztosítása a döntéshozatalban. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek a végső kiválasztási döntésekben embereket is be kell vonniuk, nem helyettesítheti az MI teljesen az emberi munkaerőt a toborzási folyamatban.
Adatkezelési szempontból is szükséges az odafigyelés. MI-alapú rendszert használatakor is a GDPR szabályai szerint kell kezelni a jelöltadatokat, és biztosítani kell, hogy az adatgyűjtés eredeti céljával kapcsolatos átláthatóság megmaradjon. Emellett tájékoztatni is kell a pályázókat az MI-alapú szoftverek alkalmazásáról.
„Ebben az esetben is a GDPR tájékoztatáshoz hasonló tájékoztatás szükséges a jelentkezés benyújtásakor. Meg kell adni, hogy milyen adatokat és milyen célból kezelünk, valamint, hogy milyen mesterséges intelligenciát alkalmazunk a kiválasztási folyamat során.”
Egy másik fontos szempont a toborzás-kiválasztás során a fentebb is említett diszkriminációmentesség biztosítása, ami az MI-rendszerek alkalmazása során sokakban bizonytalanságot kelthet. A szakértő azonban kiemelte: „A jogszabályok kötelezővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, amelyet a hatóságok vizsgálnak annak érdekében, hogy az MI-rendszer megfeleljen az előírásoknak.” Így a diszkrimináció kockázata kiszűrhető, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság pedig csökkenthető.
HR-esként hogyan készüljünk fel az MI bevezetésére a toborzásban?
Bár sokan már most rendszeresen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát a munkájuk során, az új szabályozás miatt nekik is több feladatuk lehet majd a közeljövőben. Akik pedig most szeretnék elkezdeni az MI-alapú rendszerek bevezetését, már eleve a hamarosan hatályba lépő szabályok szerint alakíthatják az első lépéseket. Ennek része lesz egy részletes belső szabályzat elkészítése, amelyet minden, MI-rendszereket használó munkatárssal meg kell ismertetni, és amelynek kidolgozásához célszerű szakértő bevonása.
Szabolcs hozzátette, a mesterséges intelligencia alapú szoftverek vásárlásakor és használatakor fontos, hogy először felmérjük a meglévő HR-folyamatokat, majd azonosítsuk azokat a területeket, ahol az MI jelentős hatással lehet a hatékonyság javítására, és adatkezelési szempontból is megfelel az előírásoknak. „Különös hangsúlyt kell fektetni az átláthatóságra, az emberi felügyelet pontos kereteinek kijelölésére, valamint arra, hogy a végső kiválasztási döntés mindig emberi hatáskörben maradjon. Az MI-eszközök bevezetésénél elengedhetetlen, hogy működésüket folyamatosan monitorozzuk a pontosság és a megbízhatóság garantálása érdekében.”
A szakértő hangsúlyozta, hogy a következő időszakban többféle pályázati konstrukció is elérhető, amelyek kifejezetten alkalmasak MI-rendszerek és szoftverek bevezetésének támogatására. A lehetőségek között szerepelnek a DIMOP PLUSZ programok, valamint a GINOP PLUSZ felhívások is, amelyek akár 90%-os intenzitású támogatást biztosíthatnak. Ezek a források komoly segítséget jelenthetnek a vállalkozásoknak az automatizálás és a hatékonyságnövelés területén, különösen azoknak, akik megfelelő szakmai iránymutatással szeretnék végigvinni a folyamatot.
