5 ok, amiért nem sikerül az állásinterjú
Egy sikertelen állásinterjú után mindig felmerül a kérdés, hogy mi állhatott a kudarc hátterében. Feltérképeztük az okokat!
Önnek ajánljuk!
Egy telefonos állásinterjú után a személyes találkozó is jól sikerült, legalábbis úgy érezzük. Abban maradunk az interjúztatóval, hogy jelezni fog az eredményről, de eltelik két és fél hét, és semmilyen hírt nem kapunk felőle. Amikor levélben finoman érdeklődünk, egy automatikusnak tűnő levelet kapunk vissza a cégtől, melyben megköszönik jelentkezésünket és finoman közlik, hogy nem minket választottak.
Annak érdekében, hogy ne folytatódjon az ördögi kör és reális képet kapjunk arról, mi lehetett a sikertelenség oka, egy informatikai cég HR tanácsadójához fordultunk, aki főiskolai docensként vállalati kommunikációt is oktat levelezős hallgatóknak. Péter szerint az első dolog, amit egy kudarcos állásinterjú után tehetünk nem más, mint hogy végigmegyünk egy listán, nagy valószínűséggel ugyanis a sikertelenség oka az alábbi 5 pont egyikében keresendő.
1. Felkészületlenség
„Ez az a pont, ami a lista első helyére kerül, hiszen a felkészülés egy olyan dolog, ami teljes egészében a jelölt felelőssége. Ellentétben a vállalati kultúrába való illeszkedéssel vagy a személyes szimpátiával, ezt a dolgot a pályázó tudja kontrollálni. Nézzük meg az interjúztatók szakmai profilját az interneten, ássuk bele magunkat a vállalattal kapcsolatos tudnivalókba és olvassunk utána az iparági híreknek, sajtóközleményeknek, trendeknek. A felkészüléshez az is hozzá tartozik, hogy 10-15 perccel az interjú kezdete előtt megérkezünk a helyszínre, és viszünk az önéletrajzunkból néhány extra példányt.”
2. Érdektelenség
„Számtalanszor találkoztam olyan jelöltekkel, akiknek a szakmai képzettsége rendben volt, még a vállalati kultúrába is illettek volna, de nem láttam rajtuk a lelkesedést a cég iránt, csak annyi jött át, hogy sürgősen munkát keresnek. Amikor megkérdezik tőlünk, hogy miért jelentkeztünk erre az állásra, hozzunk fel olyan dolgokat, melyekből kitűnik, hogy pontosan ez az a hely, ahol el tudjuk képzelni magunkat. Inspirál a vállalat vezetőinek karrierje? Megfogott az innováció, amivel a cég kimagaslik a többi közül? Esetleg a vállalati értékek és célkitűzések, vagy a CSR kampányuk áll közel a szívünkhöz? Mindegy, melyiket említjük, a lényeg, hogy legyen személyes és csak az adott cégre jellemző. A „mindig is egy tech cégnél szerettem volna elhelyezkedni” válasz nem megfelelő.”
3. Túlzott passzivitás/aktivitás
„Az állásinterjú nem merülhet ki abban, hogy szorgalmasan megválaszoljuk a nekünk feltett kérdéseket. Ha csak ezt tesszük, akár egy bírósági tárgyaláson is ülhetnénk. A felvételi legyen egy párbeszéd, ahol mi is kérdéseket teszünk fel, hiszen nemcsak a HR menedzsernek kell megbizonyosodnia róla, hogy beválnánk-e, mi is döntési helyzetben vagyunk, hogy egyáltalán szeretnénk-e az adott helyen dolgozni. Interjú után szintén érdemes utánkövetésként egy köszönő e-mailt küldeni, mert ez is jó benyomást kelt. Ne vigyük azonban túlzásba az aktivitást: soha ne vágjunk a felvételiztető szavába és hagyjuk, hogy befejezze gondolatmenetét. Hasonlóan az e-mailekkel is bánjunk csínján, ne írjunk kettőnél több levelet, telefonon pedig végképp ne hívogassuk a felvételiztetőt az eredmény felől érdeklődve.”
4. Rövidtávú szemlélet
„Egy állásinterjún arra is figyelni kell, hogy a cégek nagy része hosszú távra keres munkatársat, így nagyon fontos, hogyan válaszolunk arra a kérdésre, hol látjuk magunkat 2-5 év múlva. Az őszinteség itt is nagyon fontos, a csalódások elkerülése végett. Emlékszem, hogy egy jelölt kerek-perec megmondta, hogy számára a felkínált helpdesk pozíció jó ugródeszkát jelenthet az előléptetéshez, ugyanis 1 év múlva már csoportvezetői pozícióban látná magát. Tudtam, hogy motivált érdeklődőről van szó, viszont nem akartam becsapni, hiszen azt a részleget inkább vissza akartuk fogni hosszabb távon, így előlépésre nem lett volna esély egy éven belül. Fontos, hogy bizalmat keltsünk az állásinterjún és lássák rajtunk a lojalitást, mert a cégek legnagyobb rémálma, hogy a nagy erőforrások árán felvett és betanított munkatárs pár hónap után otthagyja a céget. Ez a lehetőség főleg az Y generáció tagjainál lehet reális félelem.”
5. Vállalati kultúrától idegen személyiség
„Valószínűleg ezt lesz a legnehezebb megállapítani, de ha úgy érezzük, hogy mindenben a legjobbat nyújtottuk és megvolt a szimpátia, akkor arról lehet szó, hogy az adott csapatba vagy közegbe nem illettünk bele. Egy alkalommal például egy jogi közegbe kerestünk jelöltet, és úgy ítéltük meg, hogy az illető erős személyisége és iróniára hajlamos hozzáállása szöges ellentétben áll a már meglévő csapattagok habitusával. Egy kreatív ügynökségnél például lehet, hogy tökéletes lett volna, de be kell látni, hogy a jelöltnek is megspórolunk egy csalódást azzal, ha a felvételin nemcsak szakmai rátermettségben, hanem vállalati kultúrában is gondolkodunk.”
Fogadjuk meg a fenti tanácsokat és közben folyamatosan figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha növelni akarjuk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, illetve töltsük le a mobil applikációt - Androidra itt, iPhone-ra itt. Minél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket hozunk majd.
Készítette: Khojaste K
