Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az ősz sok tekintetben próbára tehet minket: új projektek Probléma vagy kihívás? Rajtunk múlik! - Limpár Imrekezdődnek, közeledik az év végi hajrá, egyre több a határidő, a váratlan feladat, miközben a gyerekeknek az iskola is folytatódik, különórák, szakkörök, edzések logisztikáját kell kézben tartanunk. A stressz ilyenkor nem csupán átszövi a mindennapjainkat, de nem ritkán egyre magasabb tetőpontokat is elér. Mit tehetünk ilyenkor? – ezt a kérdést tettük fel Limpár Imre tanácsadó szakpszichológusnak, aki a Siker tervezhető című könyvében több fejezetet is szentelt ennek a valamennyiünket érintő témának. Lássuk a válaszait!

Hozzáállás kérdése

Stresszkezelés: napjaink kétségtelenül felkapott területe, azonban a kifejezés maga érdekes ellentmondást hordoz Limpár Imre szerint: „Ez a szókapcsolat legalább annyira paradox, mint a katasztrófavédelem, hiszen ahogy nem a katasztrófát kell védenünk, úgy nem is a stresszt kell kezelnünk – az volt, van és lesz is –, hanem sokkal inkább magunkat kell a téma kapcsán fókuszba állítanunk. Ugyanis a legfontosabb kérdés, hogy a felénk nap mint nap érkező ingereket, vagy szakszóval élve stresszorokat, hogyan is kódoljuk magunkban. Másképp fogalmazva: mi a viszonyítási pontunk? Mit tekintünk problémának, nehézségnek, tragédiának?

Ha egy munkahelyi konfliktusra, egy váratlan felmondásra, vagy egy súlyos balesetre gondolunk, egyértelmű a különbség az egyes hatások között, mégis nagyon könnyen címkézünk bármit: életünk legapróbb negatív történéseit is gyakran hatalmas bajnak aposztrofáljuk, ahogy önmagunkat kiégettként, esetleg depressziósként emlegetjük. „A címkékkel ajánlott óvatosan bánnunk, ugyanis önbeteljesítő jóslatként funkcionálhatnak” – figyelmeztet a szakember.

Probléma vagy kihívás? Rajtunk múlik! - munka, stressz, stresszkezelés

Nincs baj!

Vitathatatlan, hogy az ingerküszöb annyiféle lehet, ahányfélék vagyunk. Van, akit a mindennapok folyása is feszültséggel tölt el, míg mások a nagyobb akadályokat is könnyedén veszik. Van azonban egy lényeges összefüggés, amit fontos tisztán látnunk: „Popper Pétert idézve elmondható, hogy az érzelmek nem állnak akaratlagos kontroll alatt, amely megállapítás a stresszkezelés kulcsa, hiszen nem létezik bennünk egy olyan gomb, amit, ha megnyomunk, automatikusan jól érezzük magunkat. Emellett az is tény, hogy a kiegyensúlyozottság nem egyenlő a stresszmentességgel, ezt ugyanis a híres magyar stresszkutató, Selyel János szerint csupán a halál állapotában élhetjük át. Hogy hogyan is vagyunk a bőrünkben az sokkal inkább attól függ, hogy hogyan reagálunk a minket érő negatív és pozitív ingerekre. És itt van a kutya elásva, ugyanis tele vagyunk sémákkal, automatikus megküzdési mechanizmusokkal, és azt hisszük, hogy nem is reagálhatunk másképp az egyes helyzetekre, mint ahogy megszoktuk. Pedig de! Van módunk kilépni a mókuskerékből, és változtatni” – vallja interjúalanyunk.

Nézzük meg közelebbről azt a szituációt, amikor bejelenti a főnökünk, hogy a jövőben már nem terem számunkra babér az adott munkahelyen. Ezt az objektív ingert valószínűleg tízből kilencen úgy értelmezik, hogy nagy baj van, és a legtöbben azonnal panaszkodásba is kezdenek, ily módon is eltolva maguktól a felelősséget. Létezik azonban más lehetőség is!

Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mit rontottunk el? Mit csinálhatunk másképp legközelebb? Ezen a vonalon haladva a bajtól eljuthatunk a kihívásig, ha ugyanis képesek vagyunk egy nehézséget így megélni, azzal a pszichés, szellemi, fizikai erőforrásaink mozgósítására sarkalljuk magunkat. De tovább is mehetünk: azt is górcső alá vehetjük, milyen új lehetőségeket teremt számunkra az elbocsátás, és innen nézve akár szerencsésnek is tekinthetjük magunkat, ha ugyanis őszintén magunkba nézünk, könnyen kiderülhet, hogy rég nem éreztük a helyünkön magunkat, vagyis már fel kellett volna mondanunk. Az átkeretezésnek ezt a módját érdemes gyakorolnunk, annak tudatában, hogy ez sem alkalmazható mindig, sok esetben azonban hasznos segítségünk lehet” – fejti ki Imre. 

https://palyamodositas.hu/

Tudatos hatások

A pszichológustól azt is megtudjuk, hogy nem csak gondolati síkon indulhatunk el a témában, további stratégiákat is bevethetünk: „Prof. Dr. Bagdy Emőke szerint, ha feszültek vagyunk, egyet még tudunk: feszíteni. Vagyis megtehetjük, hogy egy stresszhelyzetben valamelyik izmunkat megfeszítjük, majd elengedjük, néhány ismétlés ugyanis valamivel nyugodtabbá tehet bennünket. Ettől persze nem leszünk boldogabbak, és a helyzet sem oldódik meg, de a szituatív stresszből ki tudunk engedni.

A mozgás jótékony hatásairól is gyakran szó esik, és legalább ekkora ereje van a tudatos lassításnak is, amelynek több formáját is kipróbálhatjuk. „A relaxációs technikák, a meditáció vagy az autogén tréning is látványos eredményeket hozhat a stresszkezelésben, amennyiben képesek vagyunk a mindennapjaink részévé tenni ezek valamelyikét” – osztja meg interjúalanyunk, és ehhez kapcsolódóan a tudatos telefonhasználatot is kiemeli: „A 21. századot a túlhajszoltság évszázadának tartom, ahol az okostelefon a sötét oldalt testesíti meg, hiszen folyamatosan rángat minket, különös tekintettel a közösségi oldalakra, amelyek használatáról a különböző társas nyomások okán sokan nem mernek lemondani. Sőt: egyesek egyenesen a rabjaivá válnak, ugyanis azáltal, hogy egyszerűek és végtelenek, gyorsan függést okoznak. Az ördögi kör adott, hiszen az emberi psziché szeret a dolgok végére járni, de hiába görgetjük a hírfolyamot, legfeljebb csak félbe hagyhatjuk, ami máris magasabb stresszszintet eredményez. Érdemes mindezt észben tartanunk, amikor legközelebb kézbe vesszük a mobilunkat.”

A fentieken túl az a leghatékonyabb megoldás, ha a stressztűrő-képességünket megeddzük, vagyis trenírozzuk magunkat arra, hogy az éremnek nem csak pozitív oldala van. „Egyszerűen vegyük tudomásul, hogy vannak az életünknek negatív periódusai is, nem is kell mindenben a jót látnunk, de egy hullámvölgy ne jelentsen apátiát és feladást. Ahogy mondani szoktam: rosszkedvűen vagy rossz időben is lehet fát vágni, csak míg jókedvűen, napsütésben rengeteg fát tudunk felhasogatni, addig rosszkedvűen, szakadó esőben kevesebbet. A lényeg, hogy tegyünk a dolgunkat” – összegez Imre.

Érdemes megfogadnunk a szakember tanácsait, és aktívan tennünk azért, hogy ne a fránya stressz uralja az életünket. Amennyiben pedig épp álláskeresési időszakban vagyunk, használjuk ki jól: gondoljuk végig őszintén karrierterveinket, milyen folytatás lenne igazán nekünk való. Lehetséges, hogy már egy ideje érlelődik bennünk a pályaváltás ötlete? Ha tisztán látjuk személyes prioritásainkat, a számunkra testhezálló munkát is könnyen meg fogjuk találni a több mint 10.000 friss ajánlat között!

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, stressz, stresszkezelés, kihívás