Munkaidő után is a munkán agyalsz?
Lehet, hogy hivatalosan csak nyolc órát dolgozol, mégis estére úgy érzed magad, mintha egy láthatatlan második műszakot is lenyomtál volna – a fejedben.
Önnek ajánljuk!
Nem maradsz bent estig, nem vállalsz papíron túlórát, mégis kimerült vagy. A tested már a kanapén ül, de közben újrajátszod fejben a reggeli megbeszélést, átfogalmazod a délutáni e-mailedet, vagy azon agyalsz, vajon mit jelentett a főnököd félmondata, amit kávézás közben elejtett. A mentális túlóra alattomos, mert kívülről úgy tűnik, mintha csak gondolkodnál, pedig az idegrendszered számára ez aktív munkavégzés, és mivel nincs hivatalos kezdete vagy vége, könnyű észrevétlenül beleragadni.
Mi az a láthatatlan túlóra?
A mentális túlóra nem egyszerűen azt jelenti, hogy néha eszedbe jut a munkád a munkaidő vége után. Sokkal inkább egy tartós, belső készenléti állapot, amikor az agyad nem tud átkapcsolni regeneráló üzemmódba. Olyan ismétlődő, körkörös gondolkodást, rágódást tapasztalhatsz, amely nem vezet megoldáshoz, mégis újra és újra lefut. Ilyenkor kontrollt próbálsz szerezni egy bizonytalan helyzet felett, például fejben vitázol, előre gyártasz válaszokat, lehetséges forgatókönyveket írsz, vagy már megtörtént jeleneteket próbálsz utólag fejben megváltoztatni. A probléma az, hogy az agyad nem tesz különbséget a valódi és az elképzelt helyzet között, így a stresszreakció hasonlóan aktiválódik, emiatt estére nemcsak teljesen kimerültnek érezheted magad.
Miért ennyire jellemző ez mostanában?
A modern munkakultúra jutalmazza a folyamatos elérhetőséget és az állandó készenléti állapotot. A digitális eszközök miatt a munka soha nincs igazán lezárva, hiszen bármikor jöhet egy értesítés vagy egy késő esti e-mail, ami azonnal visszaránt munka üzemmódba. Emellett sokan belső elvárásból pörögnek tovább, nem külső nyomásra. A bizonytalan gazdasági környezet és a megfelelési kényszer együtt könnyen kialakíthat egy olyan belső narratívát, hogy neked mindig egy lépéssel előrébb kell járnod. A probléma nem az ambíció, hanem az, amikor az identitásod kezd teljesen összefonódni a munkáddal. Ha a teljesítményed az önértékelésed fő forrása, akkor az agyad nehezebben engedi el a kontrollt.
Honnan tudod, hogy mentális túlórát végzel?
A mentális túlóra nem egyik napról a másikra robban be az életedbe, inkább apró, ismétlődő jelekből áll össze, amelyek külön-külön még ártalmatlannak tűnnek, együtt viszont azt mutatják, hogy az idegrendszered tartós készenléti állapotban ragadt. Ha az alábbi minták közül több is ismerős, jó eséllyel nemcsak a munkaidőd hosszú, hanem a mentális műszakod is.
- Nehezen alszol el. Lefekvés után hirtelen aktiválódik az agyad, és elkezdesz e-maileket fogalmazni fejben, megbeszéléseket újrajátszani, másnapi teendőket strukturálni.
- Munkahelyi jelenetek ugranak be váratlan pillanatokban, akár edzés vagy bevásárlás közben, ami pár percre teljesen elviszi a figyelmedet.
- Ingerlékenyebb vagy a kelleténél. Apróságokra is erősebben reagálsz, mert az idegrendszered nem kap valódi pihenőidőt.
- Bűntudatod van pihenés közben. Amikor végre lenne időd kikapcsolódni, megjelenik a gondolat, hogy hasznosabban is tölthetnéd ezt az időt.
- Hiába volt hétvége, nem érzed magad kipihentnek. Ez gyakran annak a jele, hogy készenléti állapotban maradtál, így nem sikerült regenerálódnod.
- Folyamatos belső párbeszéd zajlik benned. Előre gyártasz válaszokat, lehetséges kritikákra készülsz, vitákat nyersz meg fejben. Ez a fajta gondolkodás rövid távon biztonságérzetet ad, hosszú távon viszont kimerít.
- Nehezen tudsz csak úgy jelen lenni. Egy film alatt a telefonod után nyúlsz, egy beszélgetés közben elkalandozol, nehezen bírod a csendet. Az agyad mintha nem bírná az üresjáratot.
Ha ezek a tünetek rendszeresen jelen vannak, az arra utal, hogy az agyad nem érzi biztonságosnak a leállást. A mentális túlóra lényege nem az, hogy sokat gondolkodsz, hanem az, hogy nem tudsz nem gondolkodni a munkáról, még akkor sem, amikor már nem lenne rá szükség.
Ezért veszélyes
A fizikai túlórának van eleje és vége, és sokszor ki is fizetik. A mentális túlóra ezzel szemben határtalan, és mivel nem mérhető, nehezebb is észrevenni. Ha valaki napi tíz órát dolgozik, azt könnyebb problémaként azonosítani, mint azt, amikor valaki nyolc órát tölt munkával, de további négyet gondolkodik rajta. Hosszú távon ez krónikus stresszállapothoz vezethet, ami nemcsak a teljesítményt csökkenti, hanem az érzelmi stabilitást is rombolja.
Így kapcsold ki az agyad
A legfontosabb lépés a tudatos határhúzás, ami nem csupán időbeosztás kérdése. Érdemes kialakítani egy napvégi rituálét: mielőtt bezárod a laptopot, írd le pontosan, mivel fogsz másnap kezdeni, és mi az, ami most elengedhető.
Ha home office-ban dolgozol, legyen egy konkrét pont, amikor elpakolsz, átöltözöl, vagy kimész egy rövid sétára. A mozgás különösen hatékony, mert biológiai szinten jelzi az idegrendszernek, hogy a készenléti állapot véget ért. Nem kell extrém edzésre gondolni, már egy tempós séta is segít levezetni a felgyülemlett stresszt.
Amikor este eszedbe jut egy munkahelyi téma, ne próbáld elnyomni, de ne is menj bele. Írd le egy jegyzetbe, majd mondd ki magadban, hogy ezzel holnap, munkaidőben foglalkozol. Ez egyszerűnek tűnik, de az agy számára konkrét jelzés, hogy a kérdés nem elveszett, csak időben áthelyezett.
Érdemes gyakorolni a tudatos jelenlétet is. Amikor vacsorázol, csak vacsorázz. Amikor beszélgetsz, tényleg figyelj a másikra. Minél többször tapasztalod meg, hogy biztonságos nem gondolkodni a munkán, annál könnyebben tanulja meg ezt az agyad.
Végül pedig fontos önvizsgálati kérdés: mitől félsz, mi fog történni, ha nem gondolkodsz rajta tovább?
Ha úgy érzed, a mentális túlóra nem pusztán rossz szokás, hanem a jelenlegi munkahelyed légköréből fakad, érdemes lehet elgondolkodni azon is, valóban jó helyen vagy-e. A Profession Prémium segítségével nemcsak gyorsabban találhatsz rád szabott állásokat, hanem azt is láthatod, mely cégek érdeklődnek irántad, és mennyire versenyképes a fizetésed a piacon. Néha nem az agyadat kell jobban kikapcsolni, hanem olyan munkahelyet találni, ahol eleve nem kell állandó készenlétben élned.
Készítette: Kövecses Evelin
