Munka és magánélet – hol az egyensúly?

„A mai felgyorsult világunkban...” - klisé, nem klisé, minden így kezdődő mondatban rejlik igazság. Okos eszközeinknek hála a nap 24 órájában elérhetőek vagyunk, ami sajnos nem csupán a baráti csevejeknek kedvez, de a munkamegkereséseknek is. Nincs mentség rá, hogy miért nem olvastunk el egy emailt a főnöktől, ne adj isten egy Messenger üzenetet az ügyféltől... Kérdés, hogy hol és hogyan tudjuk meghúzni a határt munka és magánélet között, vagy legalábbis egyensúlyba hozni a kettőt?

Hivatásunk manapság sokkal többet követel tőlünk, mint anno szüleinktől. Kevesen tudjuk letenni a munkát délután 4-5 óra körül, hogy aztán a délután és az este fennmaradó részét a családdal, barátokkal töltsük. „Állandóan dolgozom.”, „Az én munkám sosem ér véget, 24/7-ben nyomom.” Leginkább ilyen és ehhez hasonló mondatok röpködnek egy Y, vagy Z generációs baráti összejövetelen, ha nagy nehezen esetleg sikerül összehozni egyet. Mindig jön egy újabb email, mindig van egy újabb találkozó, mindig van egy újabb esemény, amin networkingelni kell. Ha csak nem ájulunk el a fáradtságtól, a végtelenségig tudnánk dolgozni, de legalábbis addig, amíg a laptopunk meg nem adja magát. Majd még utána is egy kicsit telefonról, vagy tabletről… Hogyan lavírozzunk a munka és a magánélet között, ha minden ennyire összeesküdött ellenünk?

Eryc Eyl, vezető analitikus szakember szerint lehet, hogy elég egy paradigmaváltás ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Számoljunk le azzal a szemlélettel, hogy az „élet” és a „munka” ellentétes, illetve egymással szemben álló dolgok. Nem. A munka az életünk része. Sőt, még azt is mondhatjuk, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott élet meghatározó eleme a munka. Nevezzünk inkább a „munkát” a hivatalos életünknek, „életnek” pedig minden mást, amit a hivatalos életünkön kívül csinálunk.

Eryc három különböző paradigmát vázol fel, amik alapján megközelíthetjük a munka vs. magánélet problematikát.

Munka-Magánélet egyensúly

A leggyakoribb, sőt, sokak számára az egyetlen megközelítési mód.

• Feltevés: Az idő a központi kérdés. Minden egyes perc, amit munkával töltünk, a magánéletünkből veszik el, és vica versa. Lemondások és kompromisszumok árán tudunk csak egyensúlyt teremteni.
• Erősségei: Megnyugtató a gondolat, hogy mindannyiunknak 1440 perc áll a rendelkezésére minden nap, amit saját maga dönthet el, hogy mire fordít. Legtöbbünknek ez azt jelenti, hogy minden egyes perc, csupán egyetlen feladattal tölthető ki (érdemes utánaolvasni a multitasking lehetőségeinek…)
• Hátulütői: Ez a megközelítés sajnos a „vagy-vagy” gondolkodáshoz vezet. Vagy erre van időnk, vagy arra. Vagy ezzel haladunk, vagy azzal. Ez a hozzáállás abszolút lekorlátozza a lehetőségeinket.
• Hogyan működhet?: Ahhoz, hogy e szerint a paradigma szerint éljük a mindennapjainkat először is, egy nagyon erős határt kell húznunk a professzionális életünk és a magánéletünk között, hogy biztosan ne keveredhessen a kettő. Ezen kívül valóságos idő menedzsment mágusoknak kell lennünk, hogy azt az 1440 percet a lehető leghatékonyabban osszuk fel. Végül, az egyensúly szóra nem mint főnévre érdemes tekintenünk, hanem sokkal inkább mint igére. A mi feladatunk egyensúlyt teremteni.

Munka-Magánélet integráció

Ez az elmélet sok követőt szerzett az elmúlt években. Támogatói szerint sokkal nagyobb kárt okozunk azzal, ha erősen különválasztjuk a professzionális életünket és a magánéletünket, érdemesebb őket összevonni, és egymásba integrálni őket.

• Feltevés: Ahelyett, hogy éles határvonalakat húznánk életünk különböző szegmensei közé, inkább mossuk össze azokat, és igyekezzünk szinergiát létrehozni köztük.
• Erősségei: A munkára és az életre egységként tekint, ami sokak válláról hatalmas terhet vehet le. Felszabadultabban tudunk hozzáállni a mindennapokhoz, ha nem azon görcsölünk, hogy éppen minek a javára osszuk be minden egyes percünket.
• Hátulütői: A legnagyobb nehézséget azok számára tudja okozni ez a megközelítési mód, akik alaptermészetüknél fogva szeretik külön választani a munkát és a magánéletet. Szintén nem kedvez ez az elmélet azoknak, akiknek a hivatásuk egyszerűen nem engedi, hogy összefolyjon a magánéletükkel.
• Hogyan működhet?: Ahhoz, hogy ebből a paradigmából a lehető legtöbbet tudjuk kihozni, kísérletező típusnak kell lennünk. Játszanunk kell a különböző lehetőségekkel, értékelni az eredményeket, és kitapasztalni, hogy számunkra milyen szintű integráció a legkényelmesebb. Kockázatos játszma, de ha, ügyesek vagyunk, hatalmas eredményeket érhetünk el vele.

Munka-Magánélet összehangolás

Ez a megközelítés az új srác a placcon. A lényege, hogy életünk különböző aspektusait – munka, magánélet, szociális élet, egyedüllét – egy nagy közös cél érdekében kell összehangolnunk, illetve a cél elérése érdekében egymás mellé csatasorba állítanunk.

• Feltevés: Ha bizonyos értékrendszer szerint gondolkodsz, akkor életed minden területén ezek alapján az értékek alapján hozol majd döntéseket. A lényeg, hogy legyünk tisztában a prioritásokkal és a céljainkkal.
• Erősségei: Ha ismerjük magunkat, céljainkat, értékeinket, akkor minden egyes apró döntés meghozatala sokkal egyszerűbb.
• Hátulütői: Megfogalmazni és elfogadni a céljainkat, illetve azokat az értékeket, amik alapjén élni szeretnénk az életünket időigényes és kifinomult folyamat. Márpedig a belefektetett munka és kitapasztalás nélkül, az összehangolás paradigma követése könnyen rossz döntésekhez és bonyodalmakhoz vezethet.
• Hogyan működhet?: Kérjünk profi segítséget! Meghatározni a céljainkat, értékrendszerünket egyáltalán nem könnyű feladat, viszont annál kifizetődőbb! Érdemes szakemberhez fordulni, és vele lefektetni az alapokat, amiket aztán követni tudunk.

Kicsit bonyolultnak tűnhet, de azért nem lehetetlen küldetés megtalálni a hozzánk leginkább passzoló megközelítést. Kísérletezzünk, tapasztaljunk, ha kell, kérjünk segítséget, a lényeg, hogy egy olyan módszert válasszunk, aminek a segítségével vidám, kiegyensúlyozott, teljes életet élhetünk.

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala