Mikor érdemes átképzésen gondolkodni?
Talán mindannyiunk fejében megfordult már egy-egy nehezebb időszak alatt, hogy tiszta lappal kezdenénk egy teljesen új területen. Mikor érdemes belevágni?
Önnek ajánljuk!
Akár a munkakörülményeink változtak meg, akár már túl régóta foglalkozunk ugyanazzal a területtel és a kiégéshez közeli állapotban találtuk magunkat, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy merre tovább, esetleg kipróbáljuk-e magunkat egy új szakmában. Több oldalról is körül kell járnunk ezt a témát, mert míg sokaknak a változás maga a megváltás, másoknak érdemesebb lehet a saját szakmájukban maradva megtalálni a megfelelő lehetőséget. A témakörben Pocsai Attila okleveles coach, tréner és felnőttképzési szakértő igazít el minket.
Miben gondolkodjunk, ha megélhetési gondokkal küzdünk?
"Az első és legfontosabb, hogy különválasszuk azokat az álláskeresőket, akik megélhetési gondokkal küzdenek és csak minimális lehetőségük van az elhelyezkedésre azoktól, akiknek vannak lehetőségeik, de úgy érzik, hogy azok számukra nem teljesen kielégítők" – kezd bele a témába Attila. – "Az előbbi csoportnak fontos, hogy társadalmi szinten a lehető legtöbb segítséget nyújtsuk és nyilván az is elengedhetetlen, hogy ők maguk is megtegyenek mindent a lehetőségeikhez mérten, hogy a megélhetésük biztosítva legyen." Több lehetőség van erre, például a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldala, ahol különböző programok, akcióprogramok és pályázatok között böngészhetünk, ezen kívül a járási hivatalok foglalkoztatási osztályán is lehet segítséget kérni.
A Profession Prémium Előfizetők pedig most kedvezményesen vehetik igénybe a Sämling egyes képzéseit, ami karrierépítőknek és pályamódosítóknak is segít naprakész tudást szerezni.Excel alap és középhaladóEredeti ár: 113.655 FtProfession Prémiummal: 94.665 Ft
Mit tegyünk, ha nem vagyunk elégedettek a jelenlegi munkahelyünkön?
„A másik csoport az álláskeresők tekintetében, akiknek vannak vagy lehetnének lehetőségeik, de valamiért ezek számukra nem megfelelőek. Itt a legfontosabb kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy mi a motivációnk: állást vagy munkát keresünk? Mert munka az mindig van és meg is fizetik, állás annál kevesebb. Ezzel fontos tisztában lennünk” – magyarázza a szakértő. – „Sokan nem azért nem találnak munkát, mert nincs, vagy mert ne lennének alkalmasak a pozíció betöltésére, hanem mert vagy nem a nekik való állást keresik, vagy nem a megfelelő módon; tehát nem az élethelyzetüknek, képzettségüknek, motivációjuknak megfelelő állásokat nézegetik, esetleg túlpozícionálják magukat. Itt már masszívan bejön az önismeret: először mindig a megfelelő célt kell kijelölni, ezért fontos, hogy tisztában legyen magával és az aktuális helyzetével az álláskereső, hogy mit is akar pontosan, mi a célja.”
Ha már minden követ megmozgattunk...
Attila szerint álláskeresőként átképzésben akkor kell gondolkoznunk, hogyha a saját területünkön már minden követ megmozgattunk vagy adott esetben már teljesen kiégtünk a szakmánkban. „Ezt azért tartom fontosnak, mert azon a területen van a legnagyobb esélyünk állást találni, ahol már megvan a tapasztalatunk, a gyakorlatunk és a kellő motivációnk. Itt az első a megélhetés biztosítása, így lehet, hogy ideiglenesen el kell fogadnunk egy nem túl kedvező álláslehetőséget addig, ameddig meg nem szerezzük a jövőbeni célunkhoz a kellő tudást. Itt is fontos a célok tisztázása, hogy tudjuk azt, hogy átmenetileg el kell vállalnunk esetleg olyat, amit hosszú távon nem biztos, hogy szeretnénk, de adott esetben ez a feltétele annak, hogy átképzésben gondolkozzunk” – hívja fel a figyelmet ismét a szakértő az önismeret fontosságára. Ha tudjuk olyan kérdésekre a választ, hogy mivel akarunk foglalkozni hosszú távon, ismerjük-e a pozitív és negatív oldalait is annak a tevékenységnek, amelyre átképeznénk magunkat, illetve egyáltalán képesek, alkalmasak vagyunk-e rá, hogy ebben dolgozzunk, már félsiker. Innentől azon múlik, hogy hajlandók vagyunk-e befektetni a kellő erőforrást, pénzt, időt és energiát, valamint képesek vagyunk-e kompromisszumokat kötni annak érdekében, hogy az átképzést meg tudjuk valósítani. Ha ezek tisztázva vannak, akkor jöhet az érdemi munka, kiválaszthatjuk, hogy melyik képzést válasszuk, melyik intézményben.
A munka világa óráról órára változik
Azt látnunk kell és valószínűleg mindannyian tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy nagyon felgyorsult a világ és az életünk, amivel párhuzamosan a munka és az elhelyezkedési kihívások is felerősödnek és a munka világa is óráról órára változik. „Ennek az a következménye napjainkban, hogy egy-egy szakképesítés, egy diploma, egy terület magas szintű ismerete, tehát a hard skillek önmagukban már egyre kevesebbet tesznek ki a teljes kompetenciakészletből. Egy, a Stanford kutatóközpont által végzett kutatásból kiderül, hogy ezek a hard skillek körülbelül 15 százalékot tesznek ki a személyes hatékonyság szempontjából. Korábban 10-15 év kellett, hogy elavultnak tekintsünk egy munkafolyamatot vagy szakképzettséget, ez most már lassan lerövidül 2-3 évre, annyira felgyorsulnak a technológiai változások” – magyarázza Attila. A hard skillek általában könnyebben megszerezhetők, hiszen „csupán” meg kell őket tanulnunk, ellenben a soft skillek, melyekkel mindezt a szaktudást kibontakoztathatjuk, a munkahelyi hatékonyságunk 85 százalékát teszik ki, a személyiségünk alapjait is érintik, így nehezebb azok elsajátítása vagy megváltoztatása. „Bár soft-nak, tehát puha készségeknek nevezzük őket, azért annyira nem puhák, hiszen olyan, a személyiségünket is érintő készségekről beszélünk, mint a reziliencia, vagyis a lelki ellenállóképesség, a csapatban való együttműködési képesség, érzelmi intelligencia, kommunikációs készségek, stb. Ezek sokkal nehezebben változtathatók, tehát másfajta felkészítést igényelnek mint a hard skillek.”
A 2020-ban kiadott „Munkakörök jövője” riport (World Economic Forum: The future of Jobs Report 2020) azt is prognosztizálja, hogy 2025-re a munkáltatók által legfontosabbnak tartott készségek az olyan soft skillek lesznek, mint a kritikai elemző gondolkodás, a problémamegoldó képesség, az önmenedzselés, az együttműködés, tevékenységek menedzselése és kommunikációja. Ezek nem tanulhatók meg egy szakiskolában vagy egy egyetemen, hanem ez önismerettel, önfejlesztéssel és készségfejlesztő tréningekkel fejleszthető.
Készítette: Kövecses Evelin
