Miért számít, hogy milyen ruhát viselünk munka közben? A dress code eredete
Nem a ruha teszi az embert – vagy mégis? Honnan ered a munkahelyi öltözködési etikett és miért fontos, hogy betartsuk?
Önnek ajánljuk!
A megjelenésünk sokat elárul rólunk és mások rólunk kialakított képét is befolyásolja. Bár végső soron a személyiség és a belső értékek számítanak egy emberben, az első benyomás sokat alakíthat azon, hogy miképpen vélekedünk valakiről. Egy kutatás szerint az emberek kevesebb mint egy másodperc alatt alakítanak ki véleményt a másikról, amit kizárólag a külső attribútumok alapján tudnak megtenni ilyen rövid idő alatt – az első benyomásnak pedig van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy nehéz megváltoztatni. Alapvető tulajdonságunk, hogy a külsőleg vonzó emberekhez pozitívabb tulajdonságokat, nagyobb szakértelmet társítunk, míg az igénytelenül öltözködő, szakadt, olcsónak tűnő ruhákban megjelenő embereket kevésbé tartjuk kompetensnek.
A 7. századból ered
A 7. századi Európában járunk, amikor is az uralkodók és a nemesek saját öltözködési etikettet határoztak meg, hogy megkülönböztessék magukat az alacsonyabb rendű emberektől és érzékeltessék a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyüket. A parasztok és a munkásosztály egyszerűbb ruhadarabokat, tunikákat, köpenyeket, kabátokat, nadrágokat viselt, míg a nemesség általában hosszabb tunikát és díszesebb öltözékben járt a mindennapokban. Ezt tekintjük a dress code, mint fogalom eredetének, ami később a különböző társadalmi és üzleti helyzetekben történő öltözködési szabályokat is jelentette. Az, hogy a munkahelyeken is elkezdték szabályozni az öltözködést, az 1950-es évekre vezethető vissza – először az Egyesült Államokban, az üzleti életben dolgozók számára írtak elő szabályokat. Manapság már a legtöbb cégnek van dress code-ja, ami a tevékenységtől, illetve a munkavégzés módjától függően lehet szigorúbb vagy lazább.
Professzionális, praktikus
Az, hogy pontosan milyen dress code-ot ír elő egy cég és mennyire kell komolyan vennünk, elsősorban a munkakörtől függ. Fizikai munkát végzők esetében például fontos a megfelelő védőruházat, hogy a környezeti hatásoknak és a különböző veszélyeknek kitett dolgozóknak védelmet nyújtson. Az egészségügyben a higiénia a legfontosabb, hogy a megfelelő ruházat mind a szakembert, mind a pácienst védje az esetleges fertőzésektől, emellett a betegek biztonságérzetét is növeli, ha egy egészségügyi dolgozó profi és megbízható benyomást kelt. Vagy gondoljunk a rendőrök egyenruhájára, ami nélkül nehéz lenne őket felismernünk az utcán és nem is éreznénk magunkat biztonságban, ha valaki farmerban és pólóban próbálna meg minket igazoltatni. Ugyanez igaz a biztonsági őrökre, a mentősökre és még számtalan területre, ahol a dress code a megkülönböztetéshez alkalmazkodik. Irodai környezetben ezzel szemben nem a praktikum, hanem a professzionalitás az elsődleges szempont, hogy a munkavállalók az öltözködésükkel is tükrözzék a munkahelyi kultúrát és a szervezet hivatalos arculatát. A megfelelő öltözék szakmai hitelességet és kompetenciát sugall, így könnyebben veszik komolyan a munkavállalókat, ha betartják ezeket a szabályokat. A dress code mindemellett abban is segíti az alkalmazottakat, hogy a munkahelyi közösség részének érezzék magukat és a világ felé is egy jelzés, hogy valaki egy bizonyos szervezethez tartozik. Ma már azonban a legtöbb helyen ezek a szabályok megengedőbbek, így az elvárt megjelenésbe sokszor belefér, hogy a saját stílusunkat is belevigyük, vagy kombinálhassuk a professzionális ruhadarabokat aktuálisan trendi kiegészítőkkel.
Túl szigorú a dress code a munkahelyünkön? Lehet, hogy itt a váltás ideje: kerüljünk képbe az aktuális lehetőségekkel!
Készítette: Kövecses Evelin
