Hogyan oldjuk meg a munkahelyi konfliktusokat?
Nem minden konfliktus rossz, és mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a problémás helyzeteket.
Önnek ajánljuk!
Bár a legtöbben jól kijönnek a kollégáikkal, konfliktusok nap mint nap előfordulhatnak a munkahelyen. Ez nem feltétlenül rossz, de természetes, hogy szeretnénk minél hamarabb megoldani és lezárni őket. Ha rendelkezünk a megfelelő eszközökkel és biztonságban érezzük magunkat a munkahelyünkön, a konfliktus még jót is tehet a csapatdinamikának, ezért ahelyett, hogy tűzön-vízen át próbáljuk elkerülni, ugorjunk bele és oldjuk meg megfelelően!
A munkahelyi konfliktusok fajtái
A munkahelyi konfliktusokat négy típusba sorolhatjuk. A folyamatkonfliktusok abból adódnak, ha nézeteltéréseink alakulnak ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban vagy a legjobban elvégezni a munkát. Ilyenkor hangzik el sokszor a jól ismert „ezt nem így kell” vagy a „nem jól csinálod” kifejezések, ami a klasszikus munkahelyi konfliktusok alapja. Ezeknek a lefolyása alapvetően enyhe, főleg ha egyébként harmónia van köztünk a kollégáinkkal. A feladatkonfliktusok a közös célokról és a feladatok végrehajtásának okáról szólnak, ezért kissé élesebbek lehetnek a folyamatkonfliktusoknál, hiszen nem feltétlenül egyezik a véleményünk a munkatársainkkal. Státuszkonfliktusok akkor fordulnak elő, amikor valakinek felelősséget kellene vállalnia valamiért, de nem értünk egyet teljesen abban, hogy milyen területért ki felel. A kapcsolati konfliktusok pedig a legbonyolultabbak, mert akkor merülnek fel, amikor személyesebbé válnak az érzéseink. Ilyenkor már nem elég a célok tisztázása és kevésbé lesznek fontosak az objektív nézőpontok. De hogyan teremtsük meg az egészséges konfliktusok alapjait és hogyan kerüljük el azokat a vitákat, amelyek nem visznek előre, csak fokozzák a nézeteltéréseket?
Legyünk benne aktívak
Mint a legtöbb problémának, a munkahelyi konfliktusnak is a kommunikáció az alapja, így kellő őszinteséggel és közvetlenséggel sokat tehetünk azért, hogy ne fajuljon el a helyzet. Sokan azonban passzívan állnak a dologhoz és inkább meg sem szólalnak, csak ne kelljen részt venniük egy konfliktusban, miközben reménykednek, hogy majd megoldódik magától. Ez azonban hosszútávon nem segít, így érdemes inkább felvállalnunk a véleményünket, még akkor is, ha ez átmenetileg nagyobb kellemetlenséggel jár.
Az empátia és a hallgatás
Ha nem hallgatjuk végig a másik felet, teljesen szükségtelenül fokozzuk az egyébként enyhe konfliktusokat is. Ha a teljes figyelmünkkel a másik felé tudunk fordulni, ha megpróbálunk empatizálni vele és nyitott kérdéseket teszünk fel, nagyobb rá az esély, hogy minket is meghalljanak, amivel könnyen feloldható egy nézeteltérés.
A megfelelő kommunikációs csatornák
Nem túl szép dolog SMS-ben összeveszni valakivel, és ugyanez a munkahelyi környezetben is megállja a helyét. Ne kezdjünk el a belső kommunikációs csatornákon üzengetni valakinek, hanem válasszuk meg a megfelelő időpontot és helyszínt ahhoz, hogy megoldjuk a felmerülő problémákat!
A testbeszéd
Ne becsüljük alá a nonverbális kommunikáció hatását! A testbeszédünk, a testtartásunk, az arckifejezésünk, a szemkontaktus, vagy annak a hiánya erősítheti, alááshatja vagy elsimíthatja a konfliktust, hiszen közvetíthetünk általa őszinteséget, de érdektelenséget is. Ha az a célunk, hogy empátiával forduljunk a másik felé, ne a cipőnk orrát nézegessünk, hiszen ez elfojtja az őszinte kapcsolatteremtést.
Úgy érezzük, a munkakörnyezetünk tele van fölösleges feszültséggel és a konfliktusok soha nincsenek megoldva? Nézelődjünk az aktuális állásajánlatok között!
Készítette: Kövecses Evelin
