Kirúghatnak a Facebook miatt?

Napjainkban szinte mindenki tagja valamilyen internetes közösségi oldalnak (például Facebook, iwiw, Twitter, LinkedIn). Míg az új évezred elején ez csak a fiatalabb korosztályra volt jellemző, ma már mindenki előszeretettel használja a kapcsolattartás és információ-megosztás ilyen módjait - emlékeztet dr. Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogásza.

Idővel a közösségi oldalak rendeltetése is megváltozott: a kapcsolattartáson kívül megjelentek egyéb üzleti funkciók is (reklám, hirdetés). Ezzel a felhasználók köre túlhaladta a "természetes személyek" körét: csatlakoztak cégek és vállalkozások is.

A közösségi oldalak és a munkaviszony kapcsolatát két fő szempontból vizsgálhatjuk: a munkáltatók és a munkavállalók szemszögéből. A munkajogász most a munkavállalókat érintő kérdésekkel foglalkozik.

Az adatlap befolyásolja a munkalehetőségeket

A közösségi oldalak előnyeit igen hamar felismerték a cégek is. Állásokat, termékeket és szolgáltatásokat hirdetnek a közösségi oldalakon keresztül, és így nagyon rövid idő alatt sok emberhez juthatnak el.

Azonban van egy másik hasznos funkciója is: a leendő munkavállaló állásinterjú előtti megismerése. Ezt nem csak a közösségi oldalon hirdetők alkalmazzák. Gyakorlatilag bármely munkáltató, amely rendelkezik a közösségi oldalon hozzáféréssel, rákereshet az álláshirdetésére jelentkező személyre, hogy róla - még az állásinterjú előtt - személyes információkat szerezzen be.

Szoros összefüggés van tehát a közösségi oldalon létrehozott adatlapunkon megosztott információk, képek és a munkalehetőségeink között - ugyanis profilunkkal gyakran tudtunkon kívül is pontos képet adunk idegeneknek saját személyiségünkről - hívja fel a figyelmet dr. Hargittay Szabolcs.

Mit mond a törvény?

Az információs önrendelkezési jogról szóló törvény és a Munka törvénykönyve (Mt.) részletes szabályozást ad a munkáltatóknak arról, hogyan kell kezelniük munkavállalóik adatait, vagy az álláshirdetésre jelentkezés folytán hozzájuk került személyes adatokat.

A munkáltató csak az érintett hozzájárulásával, és csak olyan adatokat kezelhet, amik a munkaviszony létesítése, teljesítése, vagy megszüntetése céljából feltétlenül szükséges.

Ennél is szigorúbb szabályok érvényesek az úgynevezett "különleges adatokra", melyek a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adatok. Ide tartoznak az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre adatai, illetve a bűnügyi személyes adatok is.

Ettől függetlenül mindaz, amit megosztunk az interneten, jelentősen befolyásolhatja az álláskeresést. A közösségi oldalon személyes adatvédelmi beállításaink tudatos megválasztásával befolyásolhatjuk azt, hogy kik és mely információkat láthatnak. Emellett érdemes az interneten megjelenő, nevünkhöz kapcsolódó bejegyzéseket, megosztásokat, hozzászólásokat is "rendben tartani".

Facebookozás munkaidőben...

Ha valaki munkaidőben közösségi oldalakat használ, kirúghatják érte - mondta a munkajogász. Ennek előfeltétele, hogy a munkáltató a munkába álláskor világos tájékoztatást adjon arról, hogy munkaidőben tilos az ilyen jellegű oldalak látogatása.

Bár a munkáltatók általában a felmondás előtt felhívják az alkalmazottat a szabály betartására, a tilalom egyszeri megszegése - az eset összes körülményeit is figyelembe véve - már magában alapot ad a munkaviszony megszüntetésére.

...és munkaidőn kívül

Ez a kérdés a munkavállaló szabad véleménynyilvánításának jogát állítja szembe a munkáltató jogos gazdasági érdekével. Az Mt. meghatározza, hogy mit várhat el a munkáltató alkalmazottjától a munkaidőn kívüli viselkedését illetően.

A munkavállaló nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy ártson a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának.

Akiket a Facebook miatt rúgtak ki

Érdekes - és egyben szélsőséges - példákat nyújt a témában az Egyesült Államok joggyakorlata. Például híres Ashley Payne, egy amerikai tanárnő munkaviszonyának megszűnése. A tanárnőnek azért kellett elhagynia a munkahelyét, mert egy nyaralásról olyan fényképet tett közzé üzenőfalán, amin boros- és söröspoharat tart a kezeiben.

A munkáltató jó hírnevét rombolta a Facebookon Miss K. C. Preece. A hölgy munkaviszonyát azért szüntette meg a munkáltatója, a J. D. Wetherspoons Plc., mert a Facebook üzenőfalán adott hangot sértettségének munkahelyi ügyfelekkel kapcsolatosan. Azzal, hogy adatlapján fel volt tüntetve a munkahelye, és az ügyfelekre tett sértő megjegyzéseket, a munkáltató jó hírnevét és gazdasági érdekeit is veszélyeztette.

Másik kirívó eset, amikor az egyik üdítőitalt gyártó cég az egyik kamionsofőrjét azért bocsátotta el, mert olyan fényképet tett közzé, melyen munkaruhában a konkurencia italát fogyasztotta. A munkáltató álláspontja szerint ez súlyosan sértette a vállalat jó hírnevét.

Dr. Hargittay Szabolcs elmondta: a magyar igazságszolgáltatásban még nincs kialakult joggyakorlat ebben a témában. Érdekes kérdés lesz a bírói álláspont olyan kérdésekben, mint például, hogy mit is tekinthetünk véleménynyilvánításnak. Nem mindegy, hogy akár egy oldal "lájkolása" is véleménynyilvánítás, vagy kifejezett szöveges megnyilvánulás szükséges ehhez.

Mindenesetre tanácsos átgondoltan és felelősségteljesen használni a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket - tanácsolja.

Címkék: Facebook, munkahely, álláskeresés, munkajog, Munka törvénykönyve