Jöhetnek a nyilvánossá tett fizetések?

Milyen hatással lehet ez az álláskeresésre?

Az előnyök egyértelműek: az álláskeresők számára is nyilvános ajánlat esetén elkerülhető, hogy a felvételi folyamat végén derüljön csak ki, hogy a két fél elképzelése nem egyezik a fizetésekről. Így mind a jelentkezők, mind a munkáltatók nyílt lapokkal indulnak, egyikük sem pazarol időt és energiát olyan jelentkezésekre és interjúkra, melyeknek nem lehet megállapodás a vége.

Miért tartanak a cégek a nyilvános fizetésektől?

Cégkultúrától függően máshogy állnak az átlátható fizetésekhez a vezetők és HR-szakemberek – részben például azért, mert érdekellentétet jelenthet a munkáltatói és munkavállalói oldal között. Gyakran tartanak a belső bérfeszültségektől, amelynek megelőzése vagy kezelése számottevő kiadást jelenthet a vállalatoknak.

„Ha megjelenik egy álláshirdetésben a várható fizetés mértéke, akkor házon belül a hasonló pozícióban dolgozók óhatatlanul a saját keresetükhöz fogják hasonlítani. Nehéz megmagyarázni egy régóta a cégnél dolgozó kollégának, hogy azért magasabb az új munkatárs fizetése, mert a munkaerőpiac adott körülményei miatt csak több pénzért tudták felvenni az illetőt – ez valószínűleg nem fogja megnyugtatni. Tehát ahhoz, hogy az átláthatóság ne okozzon ilyen konfliktusos helyzeteket, bérfeszültséget, bele kell nyúlni a bérekbe: ki kell alakítani egy új bérpolitikát, és talán, ami a legfájóbb része lehet ennek munkáltatóként, hogy egészen biztosan jelentős költségekkel fog ez járni” – mondta el a Profession Backstage podcast egy korábbi adásában Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Figyeljünk a részletekre!

Ha látunk is fizetést az álláshirdetésben, nem mindig egyértelmű, hogy milyen juttatásokra számíthatunk. A cégek rendszerint egy bércsomagot kínálnak a munkavállalóiknak, például különböző támogatásokkal, cafeteriával, szolgáltatásokkal kiegészítve a bért. Az álláskeresők egyre hangosabban kérik a fizetések feltüntetését, ugyanakkor ennek a megoldásnak is lehetnek buktatói, hiszen nincs arra egységes formula, miként teszik közzé a vállalatok az általuk kínált juttatási csomagot. 

„Onnantól, hogy kikerül a bér, egydimenzióssá válhat az álláskeresés, a munkavállalók így jellemzően kevésbé néznek utána annak, hogy a cég mit kínál a fizetésen felül, például cafeteria vagy bónuszok tekintetében. Sok esetben a kalkuláció részletei sem derülnek ki a hirdetésben megadott várható fizetésből: például, hogy hány munkaórát vettek alapul a számításhoz, vagy hogy a feltüntetett összeg tartalmaz-e műszakpótlékot” – említi meg a podcastban Tóth Tamara, a Danubius Hotels toborzási és folyamatfejlesztési vezetője. 

Fontos tehát, hogy az álláskereső a rendelkezésre álló információk alapján minél pontosabb képet szerezzen a juttatásokról, és ugyanilyen fontos, hogy képes legyen meghatározni a saját munkaerőpiaci értékét. Talán ez az egyik legnehezebb feladat, amikor állást keresünk: arról, hogy milyen összegre érdemes gondolnunk a saját fizetésigényünk meghatározásánál, korábban bővebben írtunk.

Ha szeretnénk még magabiztosabbak lenni, segítségül hívhatjuk a Profession Prémium szolgáltatásokat is, amikkel akár már a jelentkezés előtt megtudhatjuk a többi jelentkező fizetési igényét, tapasztalatát, végzettségét, és információt kaphatunk arról is, hogy a saját pályázatunk milyen helyen szerepel a többihez képest.