Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A szabadságok kérdése valamennyiünk számára fontos, hiszen ahhoz, hogy jól teljesítsünk a munkában, rendszeresen pihenésre is szükségünk van. Idén a szabadságok tendenciája számos szektorban másként alakult, mint a korábbi években, hiszen a vírushelyzet miatt sok munkahelyen már tavasszal kiadták a későbbre tervezett szabadságokat, sőt, akár a teljes éves keretet is. Amennyiben azonban azok közé tartozunk, akiknek még maradt szabadsága, érdemes tisztába tennünk a szabadsággal kapcsolatos alapfogalmakat, és a ki nem adott napokra vonatkozó szabályokat. Ebben Dr. Goda Mark ügyvéd és munkajogi szakjogász lesz a segítségünkre. 

Kivenni vagy kiadni, avagy a rendelkezés joga

A szakértő először is egy, a köztudatban rosszul rögzült kifejezésre, és az annak kapcsán elterjedt félreértésre hívja fel a figyelmet.

 „A legtöbben azt mondják, hogy kiveszik a szabadságot, azonban a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki” – árulja el. „Ennek azért is van jelentősége, mert a szabadságot minden esetben a munkáltatóval előzetesen engedélyeztetni kell, még azt az évenkénti bizonyos 7 napot is, melyről a törvény szerint a munkavállaló rendelkezik.  

De mit is jelent ezt a gyakorlatban?

A szabadság kiadásának esedékességét, letöltésének idejét minden esetben egyeztetnünk kell a munkaadónkkal. Azaz nem tehetjük meg azt, hogy betelefonálunk a munkahelyünkre, mondván, holnap nem jövünk, mert szabadságon leszünk. „A munkavállalónak meghatározott szabadsága van, (20 nap alapszabadsággal, és az életkora alapján járó pótszabadsággal), de arról, hogy a szabadságát mikor tölti le, nem dönthet a munkáltató bevonása, megkérdezése nélkül”- mondja, majd hozzáteszi, hogy bár a törvény szerint a minket megillető napok számától függetlenül összesen 7 napról mi magunk rendelkezhetünk, ám ezeket is a munkáltatónknak kell előzetesen jóváhagynia. 

„Nem ajánlott tehát előzetes megbeszélés nélkül lefoglalunk egy több napos balatoni nyaralást, mert könnyen lehet, hogy a munkáltatónk kivételesen fontos gazdasági érdekekre hivatkozva elutasítja szabadságkérelmünket – például mert a részlegünkön többen is szabadságon lesznek vagy betegség miatt nem dolgoznak ugyanabban az időszakban, vagy mert a nyaralási terveink egy nagy létszámú munkaerőt igénylő projekt kezdési időpontjával ütköznek” – figyelmeztet a szakjogász az esetleges kellemetlenségekre.  

Átvitel, csúsztatás

Érdemes észben tartanunk azt is, hogy alapesetben az irányadó rendelkezés az, hogy a munkáltatónak a szabadságot az esedékesség évében (tehát december 31-ig) ki kell adnia számunkra. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek megnehezítik, vagy épp lehetetlenné teszik ezt – ekkor beszélhetünk a „ki nem adott” szabadságok „átviteléről”. 

„Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, akkor a szabadságot át lehet vinni a következő évre, hiszen az év utolsó három hónapja egyben próbaidőnek minősül. Ebben az esetben a szabadságot a következő naptári év március 31-ig a munkáltatónak ki kell adnia” – vázolja az első példát a szakértő, majd folytatja a másodikkal.

„Ugyanez érvényes akkor is, ha a munkáltató szakszervezettel kollektív szerződést köt, amelyben rögzítik, hogy az adott évre járó rendes szabadság egy negyede kivételesen fontos gazdasági érdek esetén átvihető a következő év március 31-ig.” 

A harmadik, sokak számára ismerős forgatókönyv szerint, ha a szabadságunk eltöltését még december 31. előtt megkezdjük, és az a következő évben folytatódva nem haladja meg az 5 munkanapot, akkor szintén élhetünk a szabadnapok szabályszerű átvitelének lehetőségével – természetesen, ahogy a fentieknek, úgy ennek is feltétele a munkáltató előzetes beleegyezése. 

Ezen túlmenően van még egy eshetőség, amellyel nem árt tisztában lennünk: „Amennyiben szabadság kiadása a munkavállaló részéről akadályba ütközik (például azért, mert épp a szülési szabadságunkat tölti) akkor a hatályos rendelkezések szerint, az akadály elhárításáról számított 60 napon belül kell a felgyülemlett szabadságot kiadni, illetőleg elkezdeni a fennmaradt napok kiadását” – mutat rá a munkajogász.  

Éppen ezért a fizetés nélküli szabadságról való visszatérés kapcsán interjúalanyunk azt tanácsolja, hogy mielőbb egyeztessünk a munkáltatónkkal. ”A gyakorlatban a fizetés nélküli szabadságról visszatérő édesanyák rendszerint az aktív állomány első pár hetét még otthon töltik, mert sok napjuk gyülemlik fel a köztes idő alatt. És bár hajlamosak vagyunk magától értetődőnek tekinteni, hogy az első két hétben nem kell majd dolgoznunk, ha a munkáltatónk erről másképpen rendelkezik, akkor gyermekünk óvódakezdése, beszoktatása sem lesz indok arra, hogy fizetett szabadságra mehessünk. Családi okokra hivatkozva kérhetjük ugyan a munkavégzés alól történő felmentésünket, munkabér azonban ezesetben nem jár majd nekünk erre az időszakra” – figyelmeztet.

Pénz vagy pihenés

Sokunk fejében él továbbá az a tévhit, hogy az év végéig ki nem vett szabadságnapjaink pénzben megválthatók – ez azonban csakis egy esetben igaz.

 „Ki nem vett szabadságunk pénzbeli megváltására kizárólag a munkaviszony megszűnésekor van lehetőségünk, ha a szabadság kiadására a megszűnés időpontjáig nem került sor” – önt tiszta vizet a pohárba interjúalanyunk. Mint mondja, a jogalkotók szeme előtt az lebegett, hogy a szabadság elsődleges funkciója a pihenés és regenerálódás - ezért igyekeztek biztosítani, hogy garanciálisan jogunk legyen a pihenésre ahelyett, hogy pénzre igyekeznénk azt váltani. 

Tartsuk észben a fentieket, és bármennyire is hozzászoktunk már ahhoz, hogy a munkáltatónk a legtöbb esetben gond nélkül elenged minket szabadságra akkor, amikor mi szeretnénk, ne vegyük ezt természetesnek, és mindig tisztázzuk időben a kéréseinket. Vegyük figyelembe a munkáltatónk és a kollégáink érdekeit is, hiszen a pihenés nem kiváltság, hanem mindannyiunk alapvető joga. 

Amennyiben pedig azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi munkahelyünkön nincs lehetőségünk letölteni a nekünk járó szabadságot, és csorbulnak a munkavállalói jogaink, élhetünk jogorvoslattal, valamint érdemes lehet elgondolkodnunk a váltáson is, hiszen a folyamatos túlterheltség és a pihenés hiánya akár kiégéshez is vezethet. Akár lazítással, akár munkával töltjük az előttünk álló heteket, szánjunk egy kis időt arra, hogy körülnézzünk a munkaerőpiacon – talán éppen a napokban hirdetnek meg egy-két minket érdeklő álláslehetőséget! Ahhoz, hogy az elképzeléseinknek leginkább megfelelő pozíciót találjuk meg, érdemes személyre szabott beállításainkat használnunk. Frissítsük önéletrajzunkat, és töltsük fel ide, hogy a minket kereső munkáltató cégek is ránk találhassanak. Maradjunk az év végén is naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, szabadság, pihenés, munkajog