Így tartsunk hatékonyan szünetet munka közben – 2. rész
Minél több szüntetet tartunk, annál hatékonyabbak leszünk a munkában. Lássuk, hogyan!
Önnek ajánljuk!
Sietve bekapkodott reggeli, véget nem érő munkaórák, nyomasztó határidők – ránk is jellemző, hogy a sűrűbb időszakokban inkább kevesebb szünetet tartunk, hogy hamarabb végezzünk? Nem vagyunk ezzel egyedül, pedig a produktivitás legnagyobb ellensége pont az, ha folyamatosan merítjük a kognitív funkcióinkat, hiszen egy idő után képtelenek leszünk koncentrálni. Megfelelő időközönként muszáj beiktatnunk szüneteket, hogy felfrissülve hatékonyabban folytathassuk a munkát még akkor is, ha időpocsékolásnak tűnik. Cikkünk első részében az 52:17 elvről és a kognitív túlterhelés praktikájáról írtunk, most pedig folytatjuk a sort: lássuk, miért és hogyan érdemes szünetet tartanunk a produktivitás növelése érdekében!
Tornáztassuk a szemünket a 20-20-20 módszerrel
Jól olvastuk – a szemünknek is szüksége van egy kis tornára, hiszen a technológia világában gyakorlatilag a szemünkre helyeződik a legnagyobb teher. Felkeléstől lefekvésig szinte állandóan valamilyen képernyőt nézünk: a munkában a számítógépen dolgozunk, a szünetekben is a telefont nyomkodjuk, este megy a tévé és pörgetjük a közösségi médiát. A szemünk ekkora terheléstől elfárad, de szerencsére van egy egyszerű gyakorlat, ami segíthet ezen. A 20-20-20 módszer lényege, hogy 20 perc munka után nézzünk el a számítógép képernyőjétől és legalább 20 másodpercig fókuszáljunk egy minimum 20 méter távolságban lévő dologra. Egyszerű, de nagyszerű. Emellett persze még sokat tehetünk a szemünk védelme érdekében. Ha sötétben dolgozunk, mindig figyeljünk oda arra, hogy a felső világítást lekapcsoljuk, az asztali lámpák pedig közvetett fényt adjanak! A képernyőt állítsuk szemkímélő módra, és hogy elkerüljük a tükröződést, ne tegyük túl közel az ablakhoz! Próbáljuk meg ergonomikusan beállítani a munkaterületünket, hiszen az is fárasztó, ha egész nap lefelé kell bámulnunk a laptop képernyőjére.
Lássuk el az agyunkat a megfelelő üzemanyaggal
A leggyakoribb oka annak, hogy szünetet tartunk, ha a testünk jelez, hogy ideje ennünk valamit. Ilyenkor általában akkor is megállunk, ha csak arra van időnk, hogy gyorsan bekapjunk valamit, hiszen éhesen nagyon nehéz koncentrálni. Sajnos azonban nem mindegy, hogy mit eszünk, mert a nem megfelelő étel még tovább merítheti a mentális energiánkat ahelyett, hogy helyreállítaná. Az agyunk akkor működik a legjobban, ha a vérünkben állandó a glükózszint, amit biztosíthatunk szénhidrátokból is, de azzal annyit fogunk elérni, hogy a gyors kiugrás után még éhesebbek és még fáradtabbak leszünk. Ezzel szemben a fehérje nem csak gyors glükózt ad, hanem ez az egyetlen olyan tápanyag, ami az evés után 15-20 percnél tovább képes javítani a kognitív képességeket. Azért tehát, hogy az agyunk csúcsteljesítményen működhessen, inkább olyan nassolnivalót válasszunk a szünetben, aminek magasabb a fehérjetartalma!
Kalandozzunk el
A pihentető szünethez nem feltétlenül kell aktívan csinálnunk valamit, de persze a mozgás vagy egy séta mindig jót tesz. Az is rengeteget segít a frissességünk megőrzése érdekében, ha egyszerűen csak hagyjuk az elménket elkalandozni, álmodozni. Ha nem fókuszálunk semmire, az agyunk leállítja az olyan összetett folyamatokat, mint a problémamegoldás vagy a logika, és így megkapja a jól megérdemelt pihenést. Ezen felül az álmodozás arra is tökéletes, hogy kreatív megoldásokat találjunk ki és olyan ötletekkel rukkoljunk elő, ami a túlfeszített munka során biztosan nem jutott volna az eszünkbe. Miközben azt gondoljuk, hogy nem csinálunk semmit, valójában az elménk legmélyebb rétegeiben kutatunk, ahonnan a csendben lappangó ötleteket tudjuk felszínre hozni. Úgyhogy ne érezzünk bűntudatot, ha időnként elkalandozunk, mert ezek a kis szünetek teszik lehetővé a fókuszált és sokkal hatékonyabb munkavégzést, így sokkal kevesebb idő alatt tudunk érdemben több munkát végezni, mintha megállás nélkül robotolnánk. Vegyünk hát egy nagy levegőt és tartsunk szünetet!
A szünetek ellenére is túlterheltek vagyunk? Böngésszünk az aktuális állásajánlatok között és váltsunk!
Készítette: Kövecses Evelin
