Felmondás - kérdések és válaszok

Felmondás - kérdések és válaszok

Mik a legfontosabb tudnivalók a felmondásról? A témakört Dr. Fori Hajnal ügyvéd segítségével jártuk körbe.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Mikor nem mondhat fel a munkáltató?

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) szakított az egységes felmondási tilalom meghatározással és abszolút, valamint relatív felmondási tilalmi tényállásokat határozott meg: vagyis megkülönbözteti a felmondási tilalmat és a felmondási korlátozást. A különbség úgy határozható meg, hogy a felmondási tilalom esetén a munkáltató egyáltalán nem gyakorolhatja jogszerűen a felmondás jogát. Ezzel szemben a felmondási korlátozásokra okot adó körülmények fennállása esetén vagy több feltételnek kell teljesülnie a felmondáshoz, vagy az adott tényállás fennállásának tartama alatt csak közölhető a munkáltatói felmondás, de nem szűnhet meg a munkajogviszony, nem kezdődik el a felmondási idő.

Az abszolút felmondási tilalmak közé tartozik a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapnak a tartama az Mt. 66. § (3) bekezdése alapján.

Fontos, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a kitételt, mely szerint a várandósságáról tájékoztatni köteles a munkavállaló a munkáltatóját ahhoz, hogy részesülhessen a felmondási védelemben. Ma a törvény pusztán tájékoztatási kötelezettséget ír elő, annak időpontjáról nem rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság még azt is kimondta, hogy amennyiben maga a munkavállaló sem tud a várandósságáról a felmondás közlésekor, annak utólagos megállapítása is a felmondás jogellenességét eredményezheti.

A felmondási korlátozást az Mt. 68. § (2) bekezdésében határozza meg, melyek esetében ugyan átadható a felmondás, azonban a felmondási idő csak az ok megszűnését követő napon kezdődhet. Vagyis a munkaviszony megszűnése csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, valamint a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejárta utánra tehető.

Azt is fontos tudni, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy – alapesetben, legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – nem szüntetik meg egyoldalúan a munkaviszonyt. Azaz amennyiben a munkáltató mégis élne a felmondás jogával, az nem lenne jogszerű.

Mikor jár végkielégítés és mennyi?

Az Mt. 77. § (1) bekezdése három esetet említ, melyek esetében a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Ezek: a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése és az az eset, amikor azért szűnik meg a munkaviszony, mert az átvevő munkáltató nem tartozik a Munka törvénykönyvének hatálya alá.

Szintén végkielégítésre lesz jogosult a munkavállaló az Mt. 40. § (1) bekezdése alapján, amennyiben változik a munkáltató személye és – ezzel összefüggésben - a munkafeltételek, mely munkafeltétel-változások olyan mértékben sérelmesek a munkavállaló számára, hogy munkaviszony fenntartása nagyon nehézkessé válna a továbbiakban a munkavállaló számára.  Ebben az esetben több feltételnek kell megfelelnie a munkavállalónak, melyről az Mt. rendelkezik.

Végül, de nem utolsó sorban, akkor is jogosult a munkavállaló a számára megállapítható végkielégítés összegére, amennyiben az Mt. 78. §-a alapján jogszerűen, azonnali hatállyal mondja fel munkaviszonyát.

Ha a fentiek alapján a munkavállaló jogosult a végkielégítés összegére, annak mértéke a következőképpen alakul:

  • legalább 3 év esetén egyhavi,
  • legalább 5 év esetén kéthavi,
  • legalább 10 év esetén háromhavi,
  • legalább 15 év esetén négyhavi,
  • legalább 20 év esetén öthavi,
  • legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összeg

Mikor nem jár végkielégítés?

Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre. Ilyen eset, ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (Mt. 77.§ (5) bekezdés a)).

Ide sorolható az az eset, amikor a munkáltató azért szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát felmondással, mert annak indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy olyan képességbeli hiányossága, amely nincs összefüggésben egészségi állapotával (Mt. 77.§ (5) bekezdés b)). Az utóbbi esetet azért rögzíti a törvény, mert a munkáltató csak akkor köteles végkielégítést fizetni, ha a munkavállaló magatartása és a munkaviszonya megszüntetése között nincs ok-okozati összefüggés.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló 3 évnél kevesebbet dolgozott az adott munkáltatónál.

Fontos tudni, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából a munkáltatónak nem kell figyelembe vennie azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg – például az egy éves, utazás céljából kivett fizetés nélküli szabadság 11 hónapját. A fenti szabály alól vannak kivételek, azaz a szülési szabadság, a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát bele kell számolni a munkaviszony idejébe, akárcsak a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.

Felmondhatok-e e-mailben vagy sms-ben?

Az Mt. 22. § (2) bekezdése alapján írásbelinek tekinthető az elektronikus dokumentum, mivel pedig a jogszabály nem követeli meg az érvényességhez az elektronikus aláírást sem, lehetőség nyílik e-mailben vagy sms-ben való felmondásra is. Ahhoz azonban, hogy joghatást tudjon kiváltani, a jognyilatkozatnak a címzett vagy az átvételre jogosult más személy számára hozzáférhetővé kell válnia, azaz igazolt módon át kell vennie.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a küldő felet terheli annak bizonyítása, hogy a dokumentum valóban hozzáférhető volt. Mivel pedig a törvény nem tartalmaz magyarázatot a hozzáférhetőséggel kapcsolatban, előfordulhatnak kétséges helyzetek az e-mailben, illetve sms-ben közölt felmondások bizonyítása során, ezért még mindig a hagyományos, postai úton, tértivevénnyel megküldött, vagy személyesen átadott/átvett felmondásra buzdítjuk az ügyfeleket.

Meg kell-e indokolni a felmondást?

Általános szabályként a felmondást a munkáltatónak meg kell indokolni, ez alól azonban vannak kivételek. Elmaradhat az indokolás abban az esetben, ha a munkavállaló vezető állású munkavállaló vagy nyugdíjas. Utóbbi kapcsán megállapította a bírói gyakorlat, hogy nem minősül életkoron alapuló megkülönböztetésnek még abban az esetben sem, ha már nyugdíjasként vette fel a munkáltató a munkavállalóját. A munkavállaló a határozott idejű munkaszerződésének felmondását köteles megindokolni, azonban határozatlan idejű munkaviszony esetében ez alól a kötelezettség alól mentesül, nem úgy, mint az azonnali hatályú felmondás esetén, ahol a munkavállaló is köteles indoklással ellátni azt.

Mi történik, ha nem dolgozom le a felmondási időt?

Míg a munkáltató általi felmondás esetében a munkáltatónak legalább a felmondási idő felére fel kell mentenie a munkavállalót, addig a munkavállalói felmondás esetében a teljes felmondási időt köteles munkában tölteni a munkavállaló. Ennek elmaradása esetében a felmondása jogellenesnek fog minősülni. Jogellenes felmondás esetében a munkavállaló köteles lesz megtéríteni a felmondási időre járó díjnak megfelelő összeget, abban az esetben pedig, ha határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg a határozott időből hátralévő, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget lesz köteles megfizetni.

Ha nincs még meg a következő munkahelyünk, nézzünk körül, milyen állások várnak ránk, személyes prioritásaink mentén válogassunk a több ezer álláslehetőség közül! Frissítsük önéletrajzunkat, jelentkezzünk a legjobb hirdetésekre! Ha hírlevelet is kérünk a hozzánk illő állásokról, akkor mindent megtettünk azért, hogy megtaláljuk a nekünk való új munkahelyet.

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

További cikkek a munkajogról