Előnyben a részmunkaidő

Az Európai Unióban a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint Magyarországon. Az Eurostat felmérése alapján az unióban a foglalkoztatottak 18 százaléka dolgozott részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a legelterjedtebb, itt a munkavállalók 44 százaléka dolgozik részmunkaidőben, Görögországban viszont csak 5 százalék körüli az aránya. A részmunkaidős foglalkoztatás jóval gyakoribb a nők körében. A szélmalmok és tulipánok földjén például a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma a nyolcórás munkavállalók háromnegyede, míg Magyarországon ez nem éri el a 8 százalékot.

A közszférában dolgozók már egy éve választhatják a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, ha a gyermekgondozási ellátás (gyed, gyes) igénybevétele után gyermekük hároméves kora előtt visszatérnek korábbi munkahelyükre. Ha a felek egymással meg tudnak állapodni, akár hat- vagy nyolcórás munkavégzésre is lehetőség van. Ám ha a munkaadó nem tud olyan munkakört ajánlani, vagy a munkavállaló nem fogadja el a felkínált feltételeket, akkor akár fel is menthetik a közalkalmazottat vagy köztisztviselőt, mivel ekkor a már nem áll felmentési védelem alatt.

Rosszul járhatnak a kismamák?

Mostantól a versenyszférára is kiterjesztik ezt: járulékcsökkentéssel próbálják a döntéshozók arra rávenni a munkáltatókat, hogy a nőket részmunkaidőben alkalmazzák. A munkavállalók érdekképviselői üdvözlik a kormány terveit. Ám azt mindenképpen tisztázni szeretnék, hogy ha megkezdődik a nők részmunkaidős foglalkoztatásának a támogatása, tisztázni kell a munkavállalóra háruló következményeket. Attól tartanak, hogy a 8 óra helyett kétszer 4 órában alkalmazott után fizetett kevesebb - 27 helyett csak 20 százalék - tb-járulék miatt negatív irányba változhat a dolgozó majdani nyugdíját vagy egyéb járandóságát. A munkáltatók, vállalkozók szövetsége is támogatja az ilyen atipikus foglalkoztatást.

A részmunkaidővel azonban az lehet a gond, hogy ha egy visszatérő anyuka a régi, nyolcórás munkáját szeretné elvégezni, akkor például keresni kell mellé egy másik négyórás dolgozót (a job sharingról, vagyis állásmegosztásról szóló Profession.hu-cikket itt olvashatja. Az is megoldás lehet, hogy a feladatait - és a bérét is - arányosan csökkentik. Ám sokan könnyen abba a hibába esnek, hogy túlórát vállalnak, vagy be akarják sűríteni az összes korábbi feladatukat a kevesebb munkaidőbe.

A Figyelő és a Profession.hu közelmúltban lezajlott HR-konferenciáján több magyar női felső vezető is elmondta, hogy részmunkaidőben tért vissza a céghez a szülés után. A legtöbbjük multinacionális cégeknél dolgozik, ahol nem volt ismeretlen ez az atipikus foglalkoztatási forma. Akadt közülük olyan, aki túl sok feladatot vállalt, ám olyan is, aki úgy osztotta be a feladatait, hogy egy héten csak három napot dolgozik, a többi időt a családjával töltheti.

A magyar munkaerőpiac sajnos még nem igazán rendezkedett be a részmunkaidős foglalkoztatásra. Az apróhirdetési újságokban általában multi level marketig (MLM) vagy értékesítői munkákat kínálnak ilyen címszó alatt.

A briteknél bevált

A rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás egyre népszerűbbé vált a brit munkaadók körében a válság miatt: kényszerből választották ezt a munkaformát, hogy ne kelljen elbocsátani a dolgozóikat. Több felmérésből is kiderült, hogy a munkáltatók rugalmassága munkahelyeket tarthat meg, emellett a családosoknak is hasznos lehet az ilyen fajta atipikus munkavégzés. Ott nemcsak a vezető pozíciójú nőknek van lehetősége részmunkaidőben dolgozni, hanem a bolti eladóknak, könyvelőknek vagy épp titkárnőknek is - áll a People Management Magazine egyik cikkében.

Stephen Overell a The Work Foundation társigazgatója a lapnak elmondta: ,,A részmunkaidős foglalkoztatás inkább a közszférára, a nagyvállalatokra, a sok női dolgozót foglalkoztató cégekre, valamint a szakszervezetekre jellemző. A kisvállalkozások és a túlnyomórészt férfiakat foglalkoztató vállalatok kevésbé hajlamosak erre."