Az esélyegyenlőség csak egy álom?
Hazánkban több társadalmi csoportot, kisebbséget sújt diszkrimináció, és nemcsak a munka, hanem az élet számos területén jelen van. Kivédhető-e a diszkrimináció?
Önnek ajánljuk!
Egyenlő Bánásmód Hatósághoz érkezett panaszok azt mutatják: nagyon gyakran előfordul, hogy hátrányos megkülönböztetés ér valakit munkakeresés, ügyintézés vagy valamilyen szolgáltatás igénybe vétele során. Ezek az emberi méltóságot sértő helyzetek sokszor kivédhetetlennek tűnnek - állapította meg a hatóság az elmúlt két év ügyeit vizsgálva.
Az etnikai diszkrimináció a leggyakoribb
A panaszok vizsgálatakor kiderült, hogy sok esetben nem is volt szándékos a kialakult hátrányos megkülönböztetés, és az esetek döntő többségében a jogtudatosság hiánya az, ami miatt Magyarországon a diszkriminatív helyzetek kialakulnak.
Az anyaság, a politikai vagy más vélemény, az etnikai hovatartozás és az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés a leggyakoribb a fővárosban. A beérkezett panaszok csaknem egyharmada az etnikai kisebbséghez való tartozás miatti diszkriminációról szólt.
Emlékezetes eset volt például, amikor egy roma hölgy biztonsági őrként helyezkedett el egy cégnél, és a kollégák közötti kommunikációra szolgáló CB rádión keresztül a munkatársak sértő, a származására utaló viccelődő és megalázó megjegyzéseket tettek egymás között - tájékoztatott az ügy részleteiről Dr. Csókás Erna budapesti egyenlőbánásmód-referens.
Az életkor miatti megkülönböztetés általában a munkára való jelentkezésekkor fordult elő. Olyannal is találkoztak a hatóság jogászai, amikor az álláshirdetésben előre kikötik, hány éves korig várják a jelentkezőket. Mivel a munkáltatók nagy többsége már tisztában van azzal, hogy ez diszkriminatív feltétel, így az esetek többségében ezt már nem tüntetik fel, egyszerűen a beérkezett jelentkezések során szűrik ki a számukra életkorban nem, de minden más feltételnek megfelelő munkavállalót.
Zaklatta főnök a várandós dolgozót
A kisgyermekes nőknél a gyermek betegsége miatt előre nem időzíthető távollétek rontják a munkaerő-piaci lehetőségeket. A budapesti egyenlő bánásmód-referenshez érkezett panaszok arra is rávilágítanak, hogy munkahelyi zaklatás és más, diszkriminatív ,,helyzetek" a női munkavállalók anyaságával, illetve várandósságával összefüggésben is felmerülhetnek.
Egy idén lezárt ügyben a munkáltató azt követően kezdte el zaklatni beosztottját, hogy az közölte vele: gyermeket vár. A munkaadó innentől kezdve fenyegette, papírjait, fennmaradó fizetését nem akarta kiadni. A cég vezetője azzal érvelt, hogy a panaszos jelentős anyagi kárt okoz a vállalkozás számára azzal, hogy táppénzre megy és az elkövetkezendő éveket gyermeke nevelésével fogja tölteni. A hatóságnál jelentkező kismama megalázónak és méltatlannak érezte a munkáltatója magatartását.
A hatóság ,,csak" büntet
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a sérelmet elszenvedett állampolgároknak kártérítést nem ítélhet meg, ,,csak" erkölcsi elégtételt adhat, illetve a jogsértést elkövetőt 50 ezertől 6 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Dr. Csókás Erna szerint azonban a ,,mentális kártérítés" ugyanolyan fontos, mint az anyagi - ez ugyanis az ügyfél számára a lelki tehertől való megszabadulást jelentheti.
A hatóságnak nincsenek területi szervei, ezért a közelmúltban EU-s pénzből létrehozta az egész országra kiterjedő egyenlőbánásmód-referensi hálózatát. A munkatársaik kivétel nélkül jogászok, az esélyegyenlőség terén komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik a jogérvényesítésben segítenek a hozzájuk fordulóknak.
Megváltoznak a szabályok
Korábban, ha valakit jogellenesen bocsátottak el, és megnyerte a munkaadó elleni munkaügyi pert, akkor a cégnek kötelessége volt továbbra is foglalkoztatni (ha a dolgozó is akarja). Ez az új Munka törvénykönyvéből (Mt.) kikerült, már csak azokat kell visszavennie a pert vesztett munkáltatónak, akiknél bebizonyosodott: az elbocsátása diszkriminatív volt.
Az új Mt. ,,nem célozza az egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó európai uniós jogi aktusok átvételét" - áll a szövegben. Ezt az esélyegyenlőségről szóló külön törvény meglétével magyarázzák, amelyet az törvénykönyv ,,háttérjogszabályaként" aposztrofálnak.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az európai közösségi jog is említi az egyenlő bánásmódot. A 2012. január 1-jén hatályba lépő új magyar Alkotmányból az a rész azonban kimaradt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kell fizetni. Az viszont szerepel benne, hogy minden embernek ugyanannyi joga van - többek között a munkához és a szabad foglalkozásválasztáshoz. A férfiak és nők egyenlősége is külön passzust kapott.
