Az egészséges dolgozó termel profitot

Október harmadik hete minden évben a munkahelyi egészség hete egész Európában. Ilyenkor rendezvényekkel, versenyekkel, konferenciákkal próbálja felhívni a figyelmet a dolgozók egészségének védelmére az unió Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynöksége (EU-OSHA).

A bizonytalan munka a legveszélyesebb

A válság miatt egyre több ember stresszel a munkája miatt, hiszen sokan bármikor elveszíthetik az állásukat. A stressz - a hátfájás után - a második leggyakrabban jelentett munkához kapcsolódó egészségi probléma, egy év alatt - még a recesszió előtt - az EU munkavállalóinak több mint ötödét érintette. Az EU-OSHA felmérései szerint az összes kieső munkanap több mint fele összefüggésben van a stresszel. A rettegés mellett a szigorú határidők és a felgyorsult munkatempó is káros lehet az egészségre, hiszen azok, akiket nem bocsátottak el, kénytelenek elvégezni a leépített kollégák munkáját is.

A munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét veszélyezteti az EU országaiban, és ez az oka a kéthetes vagy annál hosszabb távollétek több mint negyedének. Ez - az egészségügyi költségekkel együtt - mintegy 20 milliárd euróval terheli meg az tagállamokat. Magyarországon például a betegségek közvetlen és közvetett költségei 2005-ben összesen 6157 milliárd forintot tettek ki - derült ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet adataiból.

Az állásunkba is kerülhet, ha stresszelünk

Ha a dolgozó egyébként nem is hajlamos az idegeskedésre, akkor is tönkreteheti az egészségét egy olyan munkahely, ahol állandó félelemben, bizonytalanságban kell produktívan eltöltenie a napi nyolc órát.

Stresszes helyzetben nagy mennyiségű stresszhormon kerül a véráramlásba, gyorsul a szívritmus, megnő a vérnyomás és megfeszülnek az izmok. Ha ez csak alkalomszerűen jelentkezik, nem okoz jelentős problémát, azonban tartós feszültség esetén az emberi test folyamatosan készültségben áll. Gyakori a fejfájás, az álmatlanság, a depresszió, a magas vérnyomás, az izomfájdalom, az étvágytalanság, az ingerlékenység, az idegösszeomlás, gyomorfekély és a különféle szívkoszorúér-megbetegedések. A nők esetében drasztikusan rontja a fogantatási képességet is a stressz.

Ám nemcsak "rossz stressz" létezik. A sportolók például jól ismerik a pozitív stresszt, amely rövid távon előnyös: segít, hogy a kihívás és az egészséges versengés megnövelje az egyén teljesítőképességét. A stressz akkor válik károssá, ha szintje meghaladja azt az értéket, ami még ösztönzőleg hat és az ember számára már nem feldolgozható.

A tünetek miatt csökkenhet a munkahelyi teljesítmény, ez pedig ismét megemeli a stressz-szintet. Akik munkahelyi stressztől szenvednek, általában négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint mások. A búskomorság miatt sokan fordulnak az alkoholhoz, könnyű drogokhoz vagy felvesznek rossz szokásokat, mint a nassolás vagy a dohányzás.

Ezzel szemben az egészségesebb munkavállalókban növekszik az elégedettség, és ennek pozitív hatása lehet a cégre is: az alkalmazottak kevesebbet hiányoznak és hatékonyabban részt tudnak részt venni a munkában. A dolgozó akár még a magánéletében is egészségesebbé válhat, és mivel ritkábban lesz beteg, az államnak kevesebbet kell költenie a gyógykezelésére, táppénzére.

Ahol már lépni kellett

Tavaly február óta már 25 öngyilkosság történt a France Telecomnál, épp ezért egy 160 pontból álló kérdőívet küldött ki hétfőn az anyacég mind a 102 ezer munkatársnak. A francia távközlési vállalat a hónapok óta tartó öngyilkossági hullám okait próbálja megfejteni a munkahelyi stressz témakörét boncolgató kérdésekkel - adta hírül az MTI.

A felmérésben egyebek között a munkahelyi megbecsültség, a vezető-beosztott kapcsolat, a kollegák közti viszonyok, a döntési szabadság és a munkaterhelés dimenziójában vizsgálják a munkahelyi stressz jelenségét. A részvétel önkéntes, a kérdőív kitöltésére vállalkozó alkalmazottaknak négy héten belül vissza kell küldeniük a dokumentumot, amelyben nyilatkozni kell például arról, hogy milyen gyakran érzik magukat elkeseredettnek és sírtak-e már a munkahelyükön.

A szakszervezetek az évek óta tartó átszervezéseket vezénylő menedzsment módszereire vezetik vissza az öngyilkosságok lelki okait. A francia sajtóban megszólaltatott alkalmazottak szerint elviselhetetlen a nyomás a dolgozókon és nagyon szigorúak az ellenőrzések.