Ha távozik egy munkavállaló a cégtől, akkor a munkaadó jogosan korlátozhatja a jogait az üzleti titkot és sokszor jelentős vagyoni értéket képviselő professzionális kapcsolati háló további használatában - hívta fel a figyelmet a KCG Partners Ügyvédi Társulás. A későbbi jogviták elkerülése érdekében már a munkaszerződés megkötésekor érdemes tisztázni a közösségi háló kezelését illető kérdéseket, többek között azt is, hogy a munkaviszony megszűnésekor mi lesz az online kapcsolati háló sorsa.

A hazánkban is jól ismert LinkedIn a világ egyik legnagyobb szakmai közösségi hálója, amelyet mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók előszeretettel használnak szakmai/üzleti kapcsolatok létesítésére és fenntartására. Míg a LinkedIn a cégek egyik jelentős online marketingeszközévé, addig a magánszemélyek számára az egyéni karrierépítés egyik fő lehetőségévé vált. Mindezek alapján aligha megkérdőjelezhető, hogy napjainkra a felhasználók tudatosan, egyéni vagy üzleti célokból kialakított kontaktlistája jelentős "vagyoni értéket" képvisel.

Üzleti titoknak minősül

2011 novemberében az egyik brit bíróság arra kötelezett egy munkavállalót, hogy "adja át" volt munkáltatójának az interneten létesített szakmai kapcsolati adatait. A munkaviszony fennállása idején kiépített, egy meghatározott területhez tartozó, és a versenytársak számára jelentős értéket képviselő kontaktlista tulajdonjogát a perbeli esetben a munkáltatónak ítélte a bíróság, mégpedig azért, mert véleménye szerint ezek az információk bizalmas jellegűnek, tehát üzleti titoknak minősülnek.

"A nemzetközi esetjogban egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a munkáltató szabadon rendelkezhet-e azokról a virtuális kapcsolatokról, amelyeket a saját eszközei segítségével és személyes utasításai alapján a munkavállalója - legtöbbször munkaidőben - kiépített és fenntartott. Azaz a munkáltató kérheti-e az adott lista átadását, törlését a munkavállalótól, esetleg megtilthatja-e azok további felhasználását, ha a munkavállaló távozik a cégtől" - magyarázta Csengery Levente, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető partnere.

Amit nem vihetünk magunkkal, ha elbocsátanak

"Szerte a világon és Magyarországon is az egyik legfontosabb kérdés a szakmai kapcsolatok építését célzó közösségi oldalakat tekintve, hogy a kapcsolatrendszerből származó információ üzleti titoknak tekinthető-e" - tette hozzá.

A magyar törvény így rendelkezik

Üzleti titok "a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli" - áll a 2014. március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyvben (Ptk.).

A fenti definícióból következően ahhoz, hogy üzleti titoknak minősüljön, egy közösségi média oldalon kiépített virtuális kapcsolatrendszer nem lehet közismert vagy könnyen hozzáférhető, mások nem juthatnak hozzá anélkül, hogy a tulajdonos jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét ne sértsék vagy veszélyeztessék, illetve a titok megőrzésével kapcsolatban a jogosultat felróhatóság nem terhelheti.

"Azt, hogy a kiépített virtuális kapcsolatrendszerünk közismertnek vagy legalábbis könnyen hozzáférhetőnek tekinthető-e, álláspontunk szerint adatvédelmi beállításaink határozzák meg" - mutat rá Csengery Levente.

A LinkedIn a legnépszerűbb közösségi oldalaktól alapvetően abban tér el, hogy a felhasználóknak nincs hozzáférésük a kapcsolatrendszerükön kívül lévő személyek szakmai/üzleti hálójához, a felhasználók azonban azt is beállíthatják, hogy még a kapcsolati hálójuk tagjai se láthassák a kontaktlistájukba tartozó személyek adatait.

A szakértő szerint a kapcsolati hálót a munkáltatónak tulajdonító következtetés a magyar bíróságok előtt is elképzelhető, kapcsolódó joggyakorlat azonban még nem áll rendelkezésünkre. A brit példa mellett szólhat az, ha a munkavállaló munkaidőben, a munkáltató eszközeit használva, a munkaadó utasításai szerint építi ki online üzleti kapcsolatait. Ugyanakkor bizonyítási nehézséget okozhat annak elkülönítése, hogy mely kapcsolati adatok jöttek létre a munkáltató érdekében és melyek azok, amelyek a munkavállaló egyéni szakmai céljainak elérését célozzák (pl. álláskeresés).

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

"Amennyiben a virtuális kapcsolati háló a szerzői jogi törvény értelmében szerzői jogi védelem alá eső adatbázisnak minősül és az adatbázis kialakítása a munkavállaló munkaviszonyából fakadó kötelezettsége - vagyis azt a munkáltató utasításait követve ún. szolgálati viszonyban hozza létre -, a létrehozott szellemi alkotás a munkáltatót illeti" - mondta Csengery Levente.

Érdemes beleírni a munkaszerződésbe

A szakember szerint a későbbi jogviták és bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében célszerű már a munkaviszony létrejöttekor egyértelműen rögzíteni, hogy a munkáltató milyen szintű aktivitást vár el a közösségi média oldalain a munkavállalótól, mennyiben kíván rendelkezni a kapcsolati adatokkal, amelyeket munkavállalója munkaköri feladatként létrehozott, illetve mi lesz a sorsuk ezeknek az adatoknak a munkaviszony megszűnésekor.

Hasznos lehet továbbá annak rögzítése, hogy a bizalmas információk védelmét, titokban tartását milyen technikai megoldások segítségével biztosítják a felek, és az kinek a felelőssége. Ezen szabályozás legkézenfekvőbb módja e kérdéseknek a munkaszerződésben, illetve a munkáltató belső szabályzataiban való rögzítése.

Az egyértelmű kommunikáció nem csak a munkáltató érdeke, de a munkavállaló számára is fontos, hiszen iránymutatásként szolgál - mondta Csengery Levente. És ha a munkavállaló a munkaviszony alatt, vagy jellemzően annak megszűnése után mégis megtagadja az együttműködést a munkaadóval, a bíróság előtt könnyebben bizonyítható, hogy a munkáltató megtette a megfelelő lépéseket, hogy a bizalmas információkat titokban tarthassa.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, közösségi média, LinkedIn, elbocsátás, felmondás, üzleti titok, munkaszerződés