Alkalmazott vagy alvállalkozó? Fontos különbségek szerződéskötésnél

Alkalmazott vagy alvállalkozó? Fontos különbségek szerződéskötésnél

Új munkahely választásánál fontos mérlegelnünk, hogy milyen foglalkoztatási forma lenne a legideálisabb a számunkra.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy alkalmazottként szeretnénk elhelyezkedni, vagy a vállalkozói létformát választjuk. Mindkét foglalkoztatási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Hogyan válasszuk ki a számunkra ideális verziót és hogyan kerüljük el a problémás helyzeteket? A témakört Pápai Bernadettel jártuk körbe, aki IT területen dolgozik szabadúszó HR tanácsadóként a Comnica Kft.-nél, ezen kívül különböző, általában toborzáshoz, kiválasztáshoz és HR tanácsadáshoz kötődő projekteket visz.

Profession: Tegyük tisztába a fogalmakat: ki az alkalmazott és ki az alvállalkozó?

P.B.: Egy cégnek alapvetően alkalmazottként vagy alvállalkozóként, azaz kontraktorként lehet dolgozni. A vállalkozó lehet KATÁ-s egyéni vállalkozó, illetve beszámlázhat céggel is, például Bt.-n vagy Kft.-n keresztül. Alkalmazottként munka- vagy megbízási szerződést kötünk, ahol a Munka Törvénykönyve az irányadó. Alvállalkozóként vállalkozói szerződés keretében állapodunk meg a megbízóval, ez esetben a Polgári Törvénykönyv adja az alapot. Ezek mellett közvetítő cégen keresztül is dolgozhatunk; ilyenkor a közvetítő céggel szerződünk tetszőleges formában, és ők gondoskodnak arról, hogy foglalkoztatva legyünk a velük szerződésben álló partnerek valamelyikénél.

P.: Tudnál néhány konkrét példát mondani a két foglalkoztatási forma közötti különbségekre?

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány alapvető eltérést:

Alkalmazottként egy cégnek dolgozunk, az ő telephelyén/általa bérelt irodában, az általa (és a törvény által) meghatározott keretek szerint, az ő eszközeit használva. A munkánkért munkabért kapunk, amely a legtöbb esetben egy fix összeg és havonta érkezik a számlánkra. Természetesen vannak olyanok is, akik teljesítmény vagy jutalékos alapon, illetve váltott munkarendben dolgoznak, náluk az összeg így változó. A fizetés akkor is érkezik, ha nem mindig egyenletes a teljesítményünk - legalábbis egy darabig.

Vállalkozóként több cégnek is dolgozhatunk párhuzamosan, saját kapacitásunk függvényében. Az ilyen megállapodásnak viszont erős eredménykötelmi vonzata van. Vagyis egy alvállalkozó csak akkor kapja meg a szerződésben foglalt díját (és nem fizetését!), ha teljesítette a szerződésben foglalt elvárásokat és ezt a megbízó igazolja. Ez egy komoly kockázat. Vállalkozóként megállapodás kérdése a munkavégzés helye: jellemzően saját telephelyen zajlik, saját eszközökkel.

Az alkalmazottaknak törvény szerint jár szabadság, betegszabadság, a legtöbb helyen vannak egyéb juttatások (képzési keret, különböző cafeteria elemek, a cég által finanszírozott szolgáltatások) és alapos indok kell az elbocsátásukhoz. Alvállalkozók esetén nincs fizetett szabadság, nem jár cafeteria vagy képzési keret, esetükben nincs betegszabadság, csak táppénz, ami egy jóval szerényebb összeg. A vállalkozói szerződés szólhat határozott és határozatlan időre és lehet projekt alapú is.

Általában más az elköteleződés is a két foglalkoztatási formánál. Munkavállalóként inkább egy cégért, vállalkozóként pedig inkább magáért dolgozik az ember.

P.: Melyik foglalkoztatási forma a jobb?

P.B.: Mindegyik mást ad. A vállalkozói létforma önállóságot követel, nagyobb kockázattal és felelősséggel, cserébe nagyobb szabadsággal is jár. Megválaszthatom, hogy kinek, kivel, mikor, mennyiért és hogyan dolgozom. Viszont itt csak magunkra számíthatunk, ami van, akinek megnyugtató, van, akinek pedig riasztó. Olyan kérdések merülhetnek fel például, hogy lesz-e mindig megbízásom, ki fognak-e fizetni (időben), hogyan fogok zsonglőrködni az időmmel, ha kopogtat egy új projekt, egy másik pedig nem futott ki időben?

Alkalmazottként egy stabilan működő cégnél ezek miatt nem kell aggódni. Akinek fontos, hogy egy kiszámítható, stabil háttér legyen mögötte, az ebben a foglalkoztatási formában valószínűleg jobban fogja érezni magát. Cserébe például törvény szerint összesen 7 nap szabadsággal rendelkezhet szabadon a munkavállaló és a cég által szabott kereteket kell tartania minden tekintetben.

Szerintem mentalitás kérdése, hogy kinek melyik alkalmazási forma fekszik inkább. Van, akit pont az szabadít fel, hogy csak magára számíthat, így nem függ másoktól.

P.: Az IT szektorban az alkalmazotti vagy az alvállalkozói szerződés a gyakoribb?

P.B.: Tapasztalatom szerint a multicégekre, a külföldi tulajdonú cégekre, akik idehozzák Magyarországra a fejlesztést, nem jellemző a KATÁ-zás. Tisztelet a nagyon sok kivételnek, ezt leginkább a magyar tulajdonú KKV-knál, ott is az alsó 2/3-ában szokták alkalmazni. A KKV szektor felső szegmensére sem igazán jellemző ez a foglalkoztatási forma.

P.: Melyik foglalkoztatási forma ad nagyobb biztonságot?

P.B.: A vállalkozói és a munkavállalói létforma egyformán biztonságot tud adni abban az esetben, ha a törvényes kereteket mindkét fél betartja és korrektül állnak egymáshoz. Munkavállalóként talán egy leheletnyit nagyobb a biztonság, hiszen mégiscsak van egy cég mögötted. Nehezebben küldenek el egy munkavállalót, mert ehhez nagyon alapos indoklás kell, amennyiben a cég nem akar magára húzni egy munkaügyi pert. A COVID kapcsán azt tapasztaltam, hogy első körben az alvállalkozókat küldték el.

Aztán persze ott vannak azok az esetek, amikor multik komplett részlegeket zárnak be vagy költöztetnek el másik országba.

P.: Mit javasolsz, mire figyeljenek oda a munkavállalók szerződéskötésnél?

P.B.: Arra, hogy korrekt, kiegyensúlyozott szerződést kössenek, bármelyik formát is választják. Olvassák át alaposan, értsék meg, hogy mi van benne és ha szükséges, akkor az aláírás előtt egyeztessenek munkajogásszal. Ha valami nem stimmel, akkor pedig szóljanak, hogy min szeretnének változtatni. Abban az esetben pedig, ha valójában alkalmazottat keres egy cég, de a kedvezőbb konstrukciójú KATA felé tolják a jelentkezőt, esetleg ő maga választja ezt, akkor mindig legyen tisztában a kisadózókra vonatkozó feltételekkel és előírásokkal.

Korábbi cikkünkben karrierváltóknak hoztunk szempontokat arra, hogyan érdemes átgondolni lehetőségeinket, ha szeretnénk szakmát váltani: a tippekből kiderül, nem minden a jó fizetés, és nem biztos, hogy abban vagyunk a legjobbak, amit magunkról gondolunk. A teljes cikk itt érhető el.

Ha a koronavírus miatt keresünk új állást, nézzük át a Profession.hu Álláskeresési Térképét, amely minden, az álláskereséssel kapcsolatos témában praktikus segítséget nyújt: az önéletrajzírástól az álláskeresési járadék igényléséig.

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

 

A Profession.hu Instagram oldala

 

További cikkek az álláskeresésről