A távmunka és a hibrid munkavégzés kihívásai és megoldásai
A távmunka és a hibrid munkavégzés egyre elterjedtebb munkavégzési formák, azonban számos kihívást is rejtenek.
Önnek ajánljuk!
A hagyományos irodai munkavégzés mellett a távmunka és a hibrid, azaz a részben otthon, részben a munkahelyen történő munkavégzés is egyre elterjedtebb alternatívák, amelyek számos előnyt, de számos kihívást is jelenthetnek a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt. Ahhoz, hogy a távolról történő munkavégzés valóban hatékony és mindkét fél számára kielégítő legyen, ki kell alakítani a megfelelő munkafolyamatokat és egy támogató infrastruktúrát. Melyek a távmunka kihívásai és hogyan hidalhatjuk át őket?
A kommunikáció
A távmunka és a hibrid munkavégzés egyik leginkább fejtörést okozó területe a hatékony kommunikáció a szervezeten belül. Az online térben történő kommunikáció nem csak technológiai szempontból jelenthet kihívást, hanem emberileg is – így a szakadozó internetkapcsolat, a platformok átmeneti hibái, a megfelelő programok és eszközök hiánya mellett az is nehezítheti a kapcsolattartást, ha például a kollégáink nem szívesen kommunikálnak virtuálisan. Ilyen helyzetben a távmunkából dolgozó munkatárs könnyen lemaradhat információkról, kimaradhat fontos megbeszélésekből és lehet, hogy nélküle hoznak meg olyan döntéseket, amelyek őt is érintik. Ahhoz, hogy áthidaljuk ezeket a problémákat, először is érdemes kialakítani egy olyan munkakörnyezetet, ami az egész csapat számára elfogadható és kényelmes – állapodjunk meg abban, hogy milyen felületet használjunk a megbeszélésekre és milyet az általános csevegésre! Nagyobb meetingeken például érdemes lehet videóhívást indítanunk, míg a nap folyamán a hirtelen előbukkanó kérdéseket egy chatprogramban is elég lehet feltenni, miközben a komolyabb feladatokat e-mailben tárgyaljuk ki. A vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy a megfelelő rendszert az otthonunkban is ki tudjuk építeni, hogy produktív legyen az együttműködés és az aszinkron munkavégzés.
Csapatkoherencia
Ha egy csapat tagjai időnként más-más időpontokban, más helyszínekről dolgoznak, az megnehezítheti a közös munkát és az információáramlást is. Ennek elkerülésére érdemes meghatározni egy közös munkaidőszakot, amikor mindenki egyszerre elérhető és részt tud venni a közös tevékenységekben, akár virtuálisan is. Ha távolról veszünk részt a munkafolyamatban, igyekezzünk minél jobban bevonódni a feladatokba és kommunikáljunk minél többet!
A munka-magánélet egyensúlya, izoláció
A távmunkában dolgozóknál elmosódhatnak a határok a munka és a magánélet között, főleg ha a munkavégzés az otthonukból történik. Mivel távmunkában általában egyedül töltjük a nap nagy részét, kevesebb lehetőségünk van a személyes interakcióra, ami magányérzetet és elszigeteltséget eredményezhet. Fontos, hogy távmunkában is legyen egy napirendünk, amivel különbséget teszünk a munkaórák és a pihenés között, illetve ha tehetjük, különítsünk el egy területet az otthonunkban, amit csak a munkavégzésre használunk! Igyekezzünk minél többet kapcsolatban lenni a munkatársainkkal, írott kommunikáció helyett pedig térjünk át a videóhívásokra, hogy személyesebbnek tűnjön az interakció!
Közelségi torzítás
A távoli munkavégzés egyik legnagyobb kihívása, ha a felettesünk előnyben részesíti azokat a munkavállalókat, akik fizikailag jelen vannak és hamarabb lépteti elő őket kulcsfontosságú munkakörökbe. Ezt a preferenciát proximity bias-nek, vagyis közelségi torzításnak hívják, ami egy általános probléma: a befolyásos, döntéshozó pozíciókban dolgozó emberek hajlamosak kedvezőbben értékelni a hozzájuk fizikailag közelebb lévő alkalmazottakat a távmunkás vagy hibrid csapatokkal szemben, mert sokan azt gondolják, hogy az irodában dolgozók többet tesznek és jobban teljesítenek, mint az otthonról dolgozók. Gyakran nem tudatosak ezek a torzítások, de negatívan hathatnak a csapatmorálra és a teljesítményre, hiszen kevésbé lesz igazságos a jutalmazás, ami miatt alacsonyabb elkötelezettsége lesz a távolról dolgozónak. A közelségi torzítás leküzdése érdekében a távmunkában dolgozók gyakran túlhajszolják magukat, hogy bebizonyítsák ennek az ellenkezőjét, de ez hosszú távon a munka-magánélet egyensúlyának felborulásához és kiégéshez vezethet, ezután pedig a távmunkában dolgozók elvándorlásához a cégtől. Ennek elkerülése érdekében érdemes olyan objektív teljesítménymérési mutatókat létrehozni, amelyekkel mérhető a távolról dolgozók teljesítménye is, illetve meg kell próbálni minél jobban bevonni őket a napi munkafolyamatokba és a döntésekbe.
Érdekel minket, milyen távmunka lehetőségek vannak most a munkaerőpiacon? Böngésszünk az aktuális lehetőségek között!
Készítette: Kövecses Evelin
