Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Nem a terv szerint megy az álláskeresés? Nem tudjuk, mi az oka annak, hogy nem hívnak be állásinterjúra? Lehet, hogy egyike vagyunk annak a 4 típusnak, akinek az önéletrajza a HR-esek szemében vörös posztó.

Az esetek többségében az álláskeresők nincsenek tisztában azzal, hogy az önéletrajz, amit benyújtanak, tele vannak intő jelekkel. Gondoljunk csak bele: túl gyakran váltottunk munkahelyet? Nagyobb kihagyások vannak szakmai karrierünkben?  A jó hír az, hogy csupán felismerni, illetve beismerni nehéz azt, hogy mi riasztja el a felvételiztetőt. És ha ez megvan, akkor már viszonylag egyszerűen javíthatunk az önéletrajzunkon.

4 típus, akit az önéletrajza miatt nem hívnak fel

Íme, az a 4 típus, akitől a HR-esek menekülnek – és a megoldások:

1. A MUNKAHELY SZÉDELGŐ

Jelenleg a munkaerőpiacon megoszlanak a vélemények arról, hogy a gyakran állást váltókkal kapcsolatos negatív előítélet eltűnőben van-e. Való igaz, hogy az ezredfordulós nemzedék már nem tekinti problémának a viszonylag gyakori munkahelyváltást. Mint ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az Y és a Z generációnál a korábban átlagos 1,5 évről 9 hónapra csökkent az első munkahelyen eltöltött idő.

Ugyanakkor egy vállalat hosszú távú megtérülést vár a munkaerő megtalálásába és betanításába fektetett munkától. De tegyük fel, hogy valóban változnak a trendek, és a HR-es nem tekint negatívan rövid életű karrierállomásainkra. Még ha ez is a helyzet, saját munkafolyamatainak megkönnyítését azért ő is szem előtt fogja tartani. Ha feltételezi, hogy nem tervezünk hosszú távra, a HR-es máris erre koncentrál: új embert kell keresni, vagyis a toborzás-kiválasztást rövid időn belül kezdheti elölről. Tehát lehet, hogy visszautasítása nem is nekünk szól, csupán a saját tevékenységét szeretné ésszerűsíteni – és valljuk be, joggal.

MEGOLDÁS: Meg kell győznünk a HR-est arról, hogy megérjük a kockázatot. Ezt úgy érhetjük el, hogy konkrét eredményeket tüntetünk fel az önéletrajzunkban. Kövessük az X, Y, Z megközelítést, vagyis: X szituációban Y-t tettem és ezzel Z-t értem el. Például: „Belső marketing kampányt indítottam, melynek eredményeképp a következő vállalati CSR-kezdeményezésbe 50 százalékkal több dolgozó kapcsolódott be.”

2. A NEHÉZKES KARRIERFEJLESZTŐ

Az ebbe a kategóriába tartozók elérték a menedzseri vagy vezetői szintet, majd a karrier ranglétrán hátralépve egy annál alacsonyabb beosztásba kerültek leépítés hatására, vagy szándékosan. Visszalépni egy felsőbb pozícióból nem feltétlenül katasztrófa, mindenesetre igencsak meg kell magyaráznunk az önéletrajzunkban, hogy elvegyük a történtek negatív élét.

MEGOLDÁS: Ha szándékosan döntöttünk úgy, hogy oldalirányban fejlesztjük karrierünket, vagy az alacsonyabb pozíció más, újonnan tanult készségek gyakorlatban való felhasználási lehetőségét eredményezte, akkor nem kell mást tennünk, csak röviden elmagyaráznunk ezt a dolgot. Ha azonban leépítettek vagy visszaminősítettek bennünket, akkor fel kell áldoznunk menedzsment készségek hangsúlyozását az önéletrajzban, bármennyire is szükségünk lenne rá az adott pozíció megszerzéséhez. Azt is megtehetjük, hogy egy az egyben kitöröljük ezt a pozíciót, ha nem eredményez nagyobb lyukakat a CV-ben. Ha ez nem megoldható, akkor a menedzsment készségek és felelősségi körök helyett hangsúlyozzuk az adott munkakörben elért eredményeinket és az új pozícióba átvihető készségeket. Bárhogyan döntsünk is, semmiképpen ne panaszkodjunk régi főnökünkre vagy kollégáinkra.

3. A HOSSZÚ TÁVÚ MUNKANÉLKÜLI

A hosszú távú munkanélküliségnek számos oka lehet. Lehet, hogy elbocsátottak és azóta nem találunk munkát; vagy gyermekek mellől szeretnénk visszatérni a munka világába, egyelőre sikertelenül. Bármelyik legyen is a helyzet, kezelnünk kell az önéletrajzunkban tátongó lyukakat, vagyis el kell számolnunk a kiesett idővel.

MEGOLDÁS: Kerüljük a funkcionális önéletrajzot, vagyis amely kevés hangsúlyt fektet a kronológiai sorrendre és helyette a készségeinket hangsúlyozza - hiszen ezeket nem tudjuk majd alátámasztani munkatapasztalattal. Az ilyen önéletrajzról ordít, hogy az illető próbál valamit eltusolni, és a HR-esek jól ismerik ezt a trükköt. Helyette kezdjük a CV-t egy rövid bemutatkozással, majd térjünk rá a tapasztalatokra. Soroljuk fel például az önkénteskedést, a társadalmi munkát, a szabadúszó projektet is, amelyekben részt vettünk, hiszen ezek is munkatapasztalatnak számítanak. Ezt követően térjünk ki tanulmányainkra, majd zárjuk korábbi munkahelyeinkkel a listát, még akkor is, ha az hosszú évekkel ezelőtt volt.

4. A TÚLKÉPZETT

Alacsonyabb beosztásban dolgoznánk a jövőben, mint amelyre képzettségünk, szakmai tapasztalatunk vagy készségeink feljogosítanának? A HR-es egy túlképzett jelölt pályázatát látva számos feltételezést fogalmaz meg, de egyik sem pozitív ránk nézve:

-          a jelöltnek irreálisan magas a fizetési igénye;

-          nem teljesen értette meg a munkakör lényegét, és amint ez világossá válik számára, távozni fog;

-          nehezen fog tudni beilleszkedni egy olyan csapatba, ahol a többiek végzettsége jóval elmarad az övé mögött.

MEGOLDÁS: Meg kell győznünk a felvételiztetőt, hogy alacsonyabb beosztásokban dolgoztunk, mint ami elvárható lenne tőlünk, és mindez saját elhatározásunk volt. Az okok között lehet, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy kreatív munkát végezhessünk, vagy csak egyszerűen jobb munka-magánélet egyensúlyra törekszünk.

Önéletrajzunk összeállításánál törekedjünk a minél tökéletesebb megoldásra, és vegyük figyelembe a fentieket is. Hiszen a sikeres álláskeresésben a kiváló önéletrajz is a segítségünkre siet, amelyet most ITT könnyedén összeállíthatunk a Profession.hu díjnyertes alkalmazásával. Éljünk a lehetőséggel, turbózzuk fel álláskeresési eszköztárunkat, így többszörösen megnőnek esélyeink egy jobb állásra!

 

Készítette: Khojaste K

Címkék: állásinterjú, fizetés, karrier, önéletrajz, cv