Viszlát, lámpaláz! - I. rész
Kiállni a nagyközönség elé sokak számára bőven kiesik a komfort zónán. Ha nem tartozunk azon szerencsések közé, akik nem stresszelnek, alaposan rá kell készülnünk egy-egy ilyen helyzetre.
Önnek ajánljuk!
Iskolai ünnepség színpada. Ott állunk a szülők, tanárok, többi diák előtt a reflektorfényben. Egy verset kellene elszavalnunk, de izgalmunkban azt sem tudjuk, mi az első szava, így inkább elvörösödve leszaladunk a színpadról. Ismerős jelenet? Nos, akkor valószínűleg azok közé tartozunk, akiknek egy-egy prezentáció előtt is görcsbe rándul a gyomrunk.
Szerencsére azonban igenis meg lehet tanulni magabiztosan, határozottan, összefüggően előadást tartani, illetve több ember előtt beszélni. Maximum egy kicsit több energia, illetve időbefektetéssel jár, de hosszú távon biztosan megéri.
Legyen szó akár egy projekt prezentálásáról, egy konferencia előadásról, vagy éppen egy beszédről a barátunk esküvőjén, a következő néhány tipp nagy segítségünkre lehet, hogy remegő térdek helyett, felkészülten álljunk a reflektorfényben.
Cikksorozatunk első részében az alapokkal foglalkozunk, pontosabban azzal, hogyan is rakjuk össze magát a prezentációt.
Felkészülés
Figyeljünk meg másokat
Az egyik legjobb módja a tanulásnak, ha olyanoktól inspirálódunk, akik valóban értenek ahhoz, amit csinálnak. Lessünk el tőlük trükköket! Nézzünk meg néhány nagy beszédet (a TED előadások soha nem okoznak csalódást), és találjuk ki, hogy mi milyen előadók szeretnénk lenni. Viccesek? Komolyak? Mesélőek? Nincsen jó, vagy rossz válasz, a lényeg, hogy olyan stílust válasszunk, ami a személyiségünkhöz a legjobban passzol.
Gyűjtsünk háttérinformációkat
Pontosan derítsük ki, hogy milyen helyszínen kell beszélnünk, ki lesz a közönség, milyen témában kell előadnunk, illetve, ha vannak még rajtunk kívül is előadók, nekik mi lesz a témájuk. Így egyértelmű lesz, hogy mi legyen a célja a prezentációnknak. Meg kell válaszolnunk egy kérdést, el kell adnunk egy ötletet? Meg kell győznünk a közönséget, vagy elég, ha gondolatébresztőek vagyunk?
Mindez már csak azért is nagyon hasznos, ha kiderül az elején, mert nem csak a prezentációnkat, de a stílust is meghatározza. Például, ha szakemberként tartjuk az előadást, lehet, hogy érdemes kevésbé komplex, könnyebben érthető előadást tartanunk.
Szedjük össze, miről is szeretnénk beszélni
Engedjük szabadjára a fantáziánkat, és írjunk le mindent, ami a témával kapcsolatban eszünkbe jut. Tényleg mindent, még az olyan gondolatfoszlányokat is, amik nem tűnnek relevánsnak.
Találjuk meg a fókuszpontokat
A sok-sok leírt ötletből, válasszuk ki azokat, amiket 100%-osan fontosnak tartunk elmondani. Ezek lesznek a fókuszpontjaink, amik köré felépíthetjük az egész anyagot. Ha kell, egy-egy ilyen fókuszpontot nyugodtan ismételjünk el, vagy hangsúlyozzunk ki többször.
Az első vázlat
A már összeszedett ötletek, és a kiválogatott fókuszpontok alapján építsük fel a prezentáció vázát. Nézzük meg, melyik gondolatokat lehet egy csoportba összefogni, illetve melyikek tűnnek második/harmadik olvasatra feleslegesnek. Egy jól felépített beszéd nagyjából ez alapján a struktúra alapján épül fel:
- Figyelemfelkeltő felütés – nyissunk valamilyen érdekes adattal, egy kérdéssel, vagy egy nagyon passzoló idézettel, hogy egyből megfogjuk a közönséget.
- „Tartalomjegyzék” - foglaljuk össze előadásunk főbb pontjait, hogy a közönség tudja, mire számíthat majd.
- Maga az előadás – használjunk alátámasztó tényeket, forrásmegjelöléseket, idézeteket, személyes példákat és sztorikat
- Összefoglalás – ismételjük el a lényeget, illetve azt is hangsúlyozzuk ki, miért is beszéltünk minderről
- Kérdés-válasz – adjunk lehetőséget a közönségnek kérdezni
- Lezárás – varrjunk el minden szálat, majd zárjuk a beszédünket valami jelentőségteljes kijelentéssel, vagy egy gondolatébresztő felvetéssel.
Tűzdeljünk bele egy-két átvezetést
Amikor minden a helyére került, illesszünk be a megfelelő helyekre néhány könnyedebb témaátvezetést, vagy kiszólást a közönség felé. Ellentétben egy iskolai írásban beadandó esszével, az előadásunknak nem kell kifejezetten formálisnak lennie, sőt. Nyugodtan improvizálhatunk is egy-egy ilyen betoldás esetében.
Vizuális elemek
Soha nem árt, ha készülünk egy-két színes-szagos látványos kiegészítéssel, trükkel egy PowerPoint, vagy egy Prezi prezentáció esetében, de azért ne is essünk túlzásokba. Tekintsünk a vizuális elemekre hasznos kiegészítésként, nem pedig kötelező elemként. Elvégre, sajnos megesik, hogy a technika ördöge bekavar, és hirtelen csak saját magunkra és a saját hangunkra hagyatkozhatunk.
Mindig tájékozódjunk előre, hogy milyen a technikai felszereltség, van-e gyors internet, stb., de nem árt minden lehetőségre felkészülni, és mindent magunknak is lementeni.
Szerkesszünk (majd szerkesszünk még egy kicsit)
Mielőtt nekiállnánk a hangos gyakorlásnak olvassuk, sőt böngésszük át a prezentációnkat nem egyszer, nem kétszer. Húzzunk ki bármit, amit már többedjére feleslegesnek találunk, figyeljünk a szóismétlésekre! Ha egy szó, vagy név kiejtésében nem vagyunk biztosak, kérdezzünk utána! Nézzük át minden kiegészítő grafika, illetve kép szövegét is, nehogy legyen benne helyesírási hiba.
A cikksorozat következő részben rátérünk arra, hogyan gyakoroljuk hangosan a gondosan összerakott előadásunkat!
Készítette: Profession.hu
