Így lépjünk tovább, ha nem léptettek elő

Az előléptetés egy olyan mérföldkő, amelyet ha nem értünk el, az komoly frusztrációt okoz és igen gyakori, hogy motivációs szintünk és a munka iránti lelkesedésünk meredeken zuhanni kezd. Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen lelkiállapotban megnő a hibalehetőségek száma és a teljesítményünk is visszaeshet, ami miatt a legközelebbi előléptetésnél még kevesebb eséllyel indulhatunk.

A cél, hogy ne kerüljünk negatív spirálba, sőt, ha lehet, hozzuk ki a legtöbbet a kudarcból azáltal, hogy tanulunk belőle. Hogyan? Balázs senior account menedzser egy produkciós cégnél éppen ezt tette, a 2017-es év ugyanis számára egy igen nagy csalódással indult – erről, és a válságkezelés lépéseiről beszélgettünk vele.

„Szinte mindenki átélte már, hogy nem rá esett a választás egy céges előléptetésnél, pedig biztos volt benne, hogy meg fogja kapni. Tavasszal egy masszív karrier krízist éltem át, amikor egy sikeres rendezvény után, az ügyfelektől kapott számtalan pozitív visszajelzéssel a zsebemben végül mégsem én lettem a csoportvezető, hanem egy olyan kollégám, aki alig egy éve került a céghez. A dolgot olyannyira túlreagáltam, hogy a végén karrier tanácsadóhoz kellett fordulnom, mert már az önértékelésem és a saját magamba vetett hitem ingott meg. Az alábbi négy tanács sokat segített, hogy a végén megerősödve kerüljek ki a szituációból és előnyömre tudjam fordítani a történteket.”

1. Irányítsuk át negatív érzelmeinket!

Nagyon ritka az, ha valakit nem érint meg érzelmileg, hogy nem kapja meg a megerősítést, ami érdemei szerint megilletné, így fontos tudatosítani, hogy a düh és a frusztráció érzése ilyen esetekben teljesen természetes. Adjunk teret ezeknek az érzésnek, ne akarjuk elfojtani, ám az első sokkhatás után lépjünk hátra egyet és próbáljuk hideg fejjel átnézni a tényeket.

Ha ezt elmulasztjuk és az első impulzusaink alapján cselekszünk, akkor a hosszú évek alatt felépített szakmai hírnevünket dönthetjük romokba. Semmi esetre se kezdjük el random módon barátainknak küldözgetni önéletrajzunkat, vagy nagy plénum előtt a cégre nézve negatív megjegyzéseket tenni, ezekkel csak károkat okoznánk saját magunknak.

„Jól emlékszem arra, hogy az első reakcióm az volt, hogy ennél a cégnél én hiába dolgozom, nem lesz meg az eredménye, így a legjobb, ha kilépek az ajtón és soha nem térek vissza. Szerencsére nem tettem, és néhány baráti találkozó és nagy családi beszélgetés után rájöttem, hogy valójában nem szeretném elhagyni a vállalatot. Következő héten megújult fókusszal és energiákkal vágtam neki a munkának, és elhatároztam, hogy nem engedem, hogy ez a visszaesés tönkretegye a teljesítményemet. Ez volt az első apró lépés, amelynek köszönhetően elindultam a felfelé vezető úton.”

2. Legyünk proaktívak és keressünk visszajelzést!

„Amikor tudatilag eljutottam arra a pontra, hogy a harag érzését el tudtam engedni, eljött annak az ideje, hogy a negatív tapasztalatot egy tanulási lehetőséggé alakítsam át. Ilyenkor a legrosszabb, amit tehetünk, ha megpróbáljuk „kideríteni”, hogy mi történt és detektívként kollégáink elejtett szavaiból és megjegyzéseiből, valamint folyosói pletykákból magunk próbáljuk összerakni a képet.

Az egyetlen elfogadható lépés ilyenkor az, ha rögtön a döntés forrásához, a főnökünkhöz fordulunk. Ez által nemcsak arról kaphatunk őszinte visszajelzést, hogy mely területeken lenne érdemes fejlődnünk, hanem arról is, hogy a vállalatnál hogyan születnek a döntések. Egy ilyen lépés nem várt pozitív mellékhatásokkal is járhat. A menedzsment értékelni fogja, hogy professzionális módon állunk a dolgokhoz, emellett az is világossá válik számukra, hogy komolyan vesszük karrierfejlődésünket a vállalatnál.

Az én esetemben amint megkaptam a konkrét visszajelzést, már nem hasonlítgattam magam a többiekhez. Megtudtam, hogy a cég egy olyan kollégát szeretett volna arra a pozícióra, aki nemzetközi projektmenedzsmentben is rendelkezik tapasztalatokkal, ez az információ aztán kulcsfontosságúnak bizonyult számomra, hiszen tudtam, hogy a külföldi beszállítókkal való angol nyelvű kapcsolattartásban kell fejlődnöm.”

3. Tekintsünk rá tanulási lehetőségként!

Amikor megvannak a válaszok, ideje, hogy őszinték legyünk önmagunkkal. Birtokában a kritikának és annak, hogy tudjuk, hogy mit szeretett volna a menedzsment, még mindig úgy érezzük, hogy minket kellett volna előléptetni? Volt valami, amit még megtehettünk volna, vagy a döntéshozatal tőlünk teljesen független tényezőkből állt?

„Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy az előléptetést mindig a legtehetségesebb, szorgalmasabb és elhivatottabb kollégák kapják, több évtized munkahelyi tapasztalat után azt kell mondanom, hogy nem mindig ez a helyzet. De annak érdekében, hogy el tudjuk dönteni, hogy a visszajelzés, magyarázat amit a főnöktől kaptunk, valóban megalapozott volt vagy csak egy ürügy egy nem szakmai alapokon meghozott döntésre, őszintének kell lennünk magunkkal saját teljesítményünkkel kapcsolatban.

Az, hogy nem kapunk meg egy előléptetést, általában több tényező együttállásának köszönhető. Az én esetemben kiderült, hogy voltak bizonyos színfalak mögötti dolgok, melyekről nem tudhattam, ugyanakkor világosan kiderült az is, hogy vannak területek, amelyekre igenis rá kell erősítenem, hogy megfeleljek a vágyott pozíció által adott kihívásoknak.”

4. Határozzuk meg a következő lépéseket!

Ha lecsúsztunk az előléptetésről, az még nem a világ vége, de természetesen nem jelenti az sem, hogy le kell eresztenünk és belenyugodnunk a helyzetünkbe.

„Ha világossá vált, hogy nem elkerülhetetlen céges háttérmozgásoknak köszönhetően csúsztunk le az előléptetésről, akkor szedjük pontokba az akciótervet arról, hogy mit kell elérnünk annak érdekében, hogy legközelebb mindez ne forduljon elő, majd szabjunk konkrét határidőt magunknak és a cégnek is arra, hogy megvalósuljon. Ha minden erőfeszítésünk ellenére reális időkereten belül sem történik változás, akkor ideje megfontolnunk a váltást, ugyanis nagy valószínűséggel a vállalat olyan irányba fejlődik, amely nem feltétlenül szolgálja karrier céljainkat.”

Fogadjuk meg a fenti tanácsokat és építsük be karrier-terveinkbe. Ne feledjük, hogy az átgondolt stratégia és a jó kommunikáció minden krízishelyzetben javunkra válik. Közben folyamatosan figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha növelni akarjuk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, illetve töltsük le a mobil applikációt - Androidra itt, iPhone-ra itt. Minél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket hozunk majd.

 Készítette: Khojaste K

                      A Profession.hu Facebook oldala

                      A Profession.hu Instagram oldala