Nem mindegy, hogyan reagálunk a munkahelyen!

Lehet, hogy nem is gondolnánk, de a munkahelyi konfliktusokra adott reakcióink igen nagy hangsúlyt kapnak a karrierünk szempontjából. Íme, egy beszédes eset!

"Érdekes helyzet állt elő a múlt hónapban – kezdi Attila, egy élelmiszeripari cég vezetője -, amikor egy új kolléga csatlakozott hozzánk. A régebbi kollégák reakciója jól visszatükrözi a két végletet. Szóval egy új ember kapta a csoportvezetői feladatokat. Az egyik régi motoros kolléganőnk, Juli már a kezdetektől fújt rá, és mindenkinek elmondta, mennyire igazságtalannak tartja, hogy egy kívülről jött valaki kapja ezt a pozíciót, amikor ő már vagy öt éve a cégért él-hal. És látványosan elkezdte lazítani a munkához való viszonyát. Mondanom se kell, hogy csapódott le ez bennem. Aztán éles kontrasztként ott van egy másik munkatársunk, Lajos. Ő is szerette volna ezt a kinevezést, szóba is került a neve. Az eset után odajött hozzám, és megkérdezte, hogy ő miért nem felelt meg erre a pozícióra, és mire kellene még ráerősítenie. Tiszta helyzetet akart teremteni a háttérben való furkálódás és felesleges feszültség keltése helyett – és még megkockáztatom azt is, hogy valószínűleg beadta más cégekhez a pályázatát.”

Nagyon jellemző az említett két típus reakciója a konfliktushelyzetekben. Nézzük egyenként is ezeket az ismérveket!

A REAKTÍV MUNKATÁRS JELLEMZŐI:

- Gyakran hirtelen felindulásból cselekszik.

- Reakciói szélsőségesek lehetnek: agresszívan, megsértődve, depresszióba esve, magába fordulva reagálhat a konfliktusra.

- Eszébe sem jut tisztázni a helyzetet, kizárólag az őt ért sérelem foglalkoztatja, nem kíváncsi a másik fél indokaira, motivációira.

- Az empátia nem az erőssége.

- Jellemző rá a bosszú, és energiát fektet abba, hogy visszavágjon.

- Ritkán lép tovább – mondjuk egy másik munkahely irányába -, hanem inkább mártírkodik, vagy állandóan feszültséget és ellenségeskedést generál az elégedetlenkedésével.

Biztosan mi is kerültünk már kapcsolatba ilyen munkatársakkal. Nem kérdés, hogy jóval nehezebb a közös munka, és lassabban telik a munkaidő is. Menjünk tovább, és nézzük meg, miről ismerjük fel a reakcióiban gyökeresen eltérő másik típust!

A PROAKTÍV MUNKATÁRS JELLEMZŐI:

- Gondolkodik, mielőtt cselekszik.

- Felismeri, hogy nem tud mindent szabályozni maga körül, de a saját reakcióját ő uralja.

- Általában higgadt, és ura a helyzetnek.

- Konfliktus során szembesíti a másikat a helyzettel, elmondja, ő hogyan látja mindezt.

- Képes a megbocsátásra, és általában gyorsan továbblép.

- Erőssége a tolerancia és a megértés.

- Átgondolja, miben kellene változnia, és lép is ebbe az irányba.

- Ha úgy ítéli meg, hogy zsákutcába került, keres egy másik irányt. Például új állásokra pályázik.

A reaktív embereket jellegzetes mondataik is elárulják. Ők azok, akik gyakran hangoztatják ezeket a mondatokat: "Ez vagyok én.” vagy "Egyszerűen ilyen vagyok, nem fogom megjátszani magam.” Ami valójában ezt jelenti: "Nem vagyok felelős a tetteimért. Nem tudok megváltozni. Én ilyennek születtem.”

Ezzel szemben a proaktív emberek kézbe veszik életük távirányítóját. Ők azok, akik a "megpróbálom” helyett "elvégzik” a feladatot, és a "nem tudom” helyett a megoldást keresik. Ne feledjük, mindig dönthetünk mi is így, ha jelenleg nem ide tartoznánk! Szabadon válthatunk úgymond csatornát, csak fel kell ismernünk a döntéseink szabadságfokát. Rajtunk áll az egész, vegyük kézbe az irányítást!

Az is elképzelhető, hogy jelenleg kiégettek vagyunk, nem jól teljesítünk, de csupán azért, mert nem hagyják kreativitásunkat, önállóságra való késztetésünket megélni. Ebben az esetben egyértelműen új munkakört vagy alapvetően új munkahelyet kell keresnünk.

Nem velünk és valószínűleg nem is a csapattal vagy a főnökünkkel van a baj: pusztán nem passzolunk egymáshoz. Éppen ezért felesleges időrablás erőltetni ezeket a munkahelyi együttműködéseket, mert idővel még frusztráltabbá válik mindkét oldal. Inkább lépjünk a nekünk megfelelő irányba!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: karrier, előléptetés, munkahely, konfliktus, álláskeresés