Elbocsáthatnak egy e-mail miatt?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy panaszos ügyében hozott ítélete szerint nem jogsértő, ha a munkáltató megfigyeli egy alkalmazott munkahelyi levelezését - közölte a Hotnews.ro hírportál cikke alapján a távirati iroda.

Egy bukaresti mérnök, Bogdan Barbulescu a strasbourgi bírósághoz fordult, miután a román bíróságok elutasították korábbi munkáltatója ellen indított keresetét, amelyben azt állította, hogy megsértették emberi jogait.

A férfi 2004 és 2007 között értékesítőként dolgozott egy magáncégnél, ahol a munkáltató felkérésére egy Yahoo Messenger fiókot hozott létre az ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából. A cég 2007 júliusában arról tájékoztatta, hogy levelezését egy héten keresztül megfigyelték, és kiderült, hogy az internetkapcsolatot magáncélra használja. Mikor ezt Barbulescu tagadta, a cég rendelkezésére bocsátotta a testvérével és szeretőjével folytatott intim magánlevelezésének átiratát.

Barbulescut a cég eszközeinek magáncélú felhasználását tiltó belső szabályzatra hivatkozva 2007 augusztusában elbocsátották. A kirúgott mérnök beperelte volt munkáltatóját, mondván, hogy titkos megfigyelése alkotmányos, illetve emberi jogait sértette. Miután a román bíróságok elutasították panaszát, a strasbourgi bírósághoz fordult.

Az EJEB mostani végzése szerint Románia nem sértette meg sem Barbulescu tisztességes tárgyaláshoz való jogát, sem a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor a román bíróság a munkahelyi levelezését megfigyelő munkáltató javára döntött. Indoklásában a strasbourgi bíróság megállapította: Barbulescu feladatainak teljesítését munkáltatója csak munkahelyi postafiókja megfigyelésével ellenőrizhette, és jóhiszeműen járt el, amikor azt feltételezte, hogy abban nem talál magánéleti levelezést.

Mit mond a magyar jog?

A munkavállaló személyhez fűződő joga (ilyen például a levéltitok is) csak a Munka törvénykönyve (Mt.) 9. paragrafusa alapján korlátozható, vagyis akkor, ha erre a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükség van, és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Az elektronikus levelezés esetén kétféle postafiók lehet: olyan, amelyet az alkalmazott személyes használatára adott a munkáltató, illetve amit a cég ügyeinek intézésére. A vezető ez utóbbi postafiókba és e-mailekbe bármikor betekinthet, a munkavállaló saját, személyes postafiókjába viszont kizárólag a dolgozó írásbeli hozzájárulásával.

A munkáltató az internet használatát csak abban az esetben ellenőrizheti, ha a világhálón a dolgozók kizárólag munkavégzés céljából lehetnek fenn. Ebben az esetben fel kell hívni az alkalmazottak figyelmét az internethasználat korlátozására, és arra is, hogy előfordulhat utólagos ellenőrzés is. Ha a munkavállalók előzetesen nem kaptak ilyen tájékoztatást, az internethasználatra vonatkozó adatok a munkaadó számára titkosak. Ha ennek ellenére mégis megfigyelik a dolgozókat, és listázza, hogy milyen weboldalakat látogattak, jogellenes adatkezelést végez.

Ha a munkáltató személyes használatra adta a számítógépet, az érintett hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg az azon tárolt személyes jellegű anyagokat. Ám ennek ellenére nem ért, ha óvatosak vagyunk, és magáncélra nem használjuk a munkahelyi számítógépet. Hiszen hiába védi a munkavállalókat a jog, a tudtuk és beleegyezésük nélkül is ellenőrizhetik őket. És ezt a legtöbbször nem is veszik észre.

Jogszerű-e az elbocsátás?

Ha valakit amiatt bocsátanak el, amit a személyes levelezéséből tudott meg a munkaadó (például panaszkodott a munkahelyre, kollégákra), akkor jogellenes a felmondás. A jogtalanul megszerzett bizonyítékra hivatkozva nem élhet felmondással a munkaadó.

Amikor a munkavállaló a számítógépet visszaadja a munkáltatójának, akkor törölnie kell a magánjellegű fájlokat, ha nem akarja, hogy a számítógép új birtokosa azokat megismerje. Ugyanis ha ezt nem teszi meg, automatikusan beleegyezik, hogy a munkaadó elolvassa, megnézze ezeket.

A jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés miatt azonnali hatállyal felmondhat a munkavállaló, sőt akár az ellene elkövetett sérelem miatt pénzt is követelhet a cégtől. Ha valaki úgy érzi, hogy jogai sérültek, akkor az illetékes munkaügyi bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkajog, Munka törvénykönyve, elbocsátás, felmondás, adatkezelés