16 tipp, hogyan válaszoljunk profin a főnöknek!

Egy sorsdöntő vagy éppen kiemelten fontos előadásra alaposan fel tudunk készülni, hiszen készítünk egy jó prezentációt, begyakoroljuk, és azt a témát képviseljük általában, amiben jók vagyunk. Ám a hallgatóságunk részéről érkező kérdések váratlanul érhetnek, és kizökkenhetünk a jól felépített menetrendünkből. Hogyan kezeljük ezeket a kérdéseket? Megmutatjuk!

Íme, 16 tipp, hogyan kezeljük a kérdéseket profi módjára!

1. Ha több részből álló kérdést tesznek fel nekünk, akkor szedjük szét darabokra és egyenként válaszoljunk a kérdésekre. Vissza is kérdezhetünk, hogy mivel ez több kérdés valójában, az illető melyikre kéri a választ először. Ebből az is kiderül számunkra, hogy neki melyik a fontosabb. És még az is lehet, hogy ha megválaszoljuk az elsőt, a másik fele érdektelenné válik.

2. Fordítsunk különösen nagy figyelmet a kérdést feltevő személy testbeszédére és hangnemére. Ezek nagyon jól eligazítanak bennünket a másik fél szándékairól, hozzáállásáról és véleményéről is.

3. Mielőtt válaszolnánk, győződjünk meg arról, hogy jól értettük-e a kérdést. Ha bármi nem világos, kérdezzünk vissza.

4. Ha nagyobb csoporttal állunk szemben, érdemes megismételni a kérdést, hogy mindenki értse, miről van szó. Szükség esetén, ha nagyon bonyolult a kérdés, fogalmazzuk át, hogy mindenki számára világossá tegyük, és kérdezzünk vissza. Például: "Jól értem, hogy azt szeretné megtudni,…?”

5. Amennyiben nagyobb közönség előtt beszélünk, akkor alkalmazzuk ezt a hatásos módszert: a szemkontaktusunkból kb. 40%-ot juttassunk a kérdezőnek, és a maradék 60%-kal a hallgatóság többi tagját illessük.

6. Amikor választ adunk, szólítsuk keresztnevén a kérdezőt – mármint, ha tudjuk a nevét!

7. Nagyon fontos szabály: ha nem tudunk válaszolni, ne is próbáljuk meg! Tilos a mellébeszélés, úgyis lebukunk vele. Adhatjuk például ezt a választ: "Nagyon jó a kérdés, amelyet feltett. Még ezzel nem foglalkoztam/nem gondolkoztam, de utána fogok járni, és visszajelzek Önnek.” Ne csak ígérgessünk, tényleg jelezzünk vissza az illetőnek.

8. Ellenőrizzük, hogy a kérdező valóban megkapta-e a választ tőlünk. Kérdezzünk rá, hogy elégedett-e.

9. Ha gondolkodási időre van szükségünk, tartsunk szünetet! Igyunk egy kis vizet, kérdezzünk vissza, és ezalatt rendezzük testbeszédünket úgy, hogy magabiztosságot sugározzon.

10. Ha a mondandónk alatt valaki félbe akar szakítani, mondjuk, hogy később erre is választ adunk. Aztán folytassuk.

11. A támadó kérdéseket fordítsuk át egyszerű információkéréssé. Vagyis ha valaki azt a provokatív kérdést teszi fel, például "Mi tartott ilyen sokáig ebben a kutatásban?”, akkor ahelyett, hogy válaszolnánk, mondjunk valami hasonlót: "Látom, szeretne többet megtudni arról, hogyan folytattuk le a kutatási fázist. Íme, ez volt a módszerünk lényege…”

12. Egy másik megoldás a támadó kérdésekre: próbáljuk meg kideríteni, mi van mögötte. Például: "Köszönöm a kérdést. Megtudhatom, hogy miért kérdezi ezt?”

13. Ne ismételjünk el semmilyen negatív vagy támadó jellegű kifejezést.

14. Ha valaki elhamarkodottan egy hibás következtetést von le, vagy olyasmit ért bele a szavainkba, amit nem állt szándékunkban mondani, akkor javítsuk ki.

15. Hasonlóképpen az előző ponthoz, ha valaki el akar téríteni bennünket a saját gondolatmenetünktől a kérdésével, akkor udvariasan tereljük vissza a fő csapásra.

16. Amikor a kérdések megválaszolásának végére értünk, köszönjük meg a válaszadási lehetőségeket, és azt, hogy segíthettünk tisztázni a kérdőjeles pontokat.

Gyakoroljuk be a fentieket, és vegyük elő a tarsolyunkból következő alkalommal. Csak előnyünkre válhat, mivel szakmai elismertségünket és hírnevünket tudjuk vele erősíteni, és a vezetőink számára is egyértelművé válik kompetenciánk és a bennünk rejlő potenciálok.

Így az előmenetelünk esélyei – akár egy új munkaadó megkeresése által, akár a főnökünk javaslatára – jelentősen megnőnek. Éljünk a lehetőséggel!

Forrás: Emma Sargent – Tim Fearon: Társalgás, Scolar Kiadó.

Készítette: Posta Renáta

Címkék: karrier, munkahely, előadás, prezentáció, kommunikáció