Munkaerőpiac

Munkahelyvédelem és rugalmasság

2020. 03. 19.

Számos munkáltató lélegezhet fel a bizonytalan helyzetben a legfrissebb gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Lássuk, melyek ezek!

Március 18-án éjfél előtt néhány perccel lépett életbe az a kormányrendelet, amely sok vállalat számára jelenthet némi megkönnyebbülést, különös tekintettel az aktuális helyzetben leginkább érintett szektorok szerepelőire. A rendelkezések értelmezésében a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda munkajogászai voltak segítségünkre.

A rugalmasság jegyében

Megjelentek az első munkajogi intézkedések, amelyek már eltérnek a Munka Törvénykönyve szabályaitól, és a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig érvényesek.

Új rendelkezés, hogy a munkaidőbeosztás akár aznap, illetve akár másnapra vonatkozóan is módosítható, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, vagyis az Mt. szerinti, 96 órával korábban esedékes értesítés nem alkalmazandó” – emelik ki a munkajogászok.

Emellett szintén lényeges újítás, hogy a munkáltató az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést is egyoldalúan elrendelheti – ez eddig csak az otthoni munkavégzés esetén volt igaz, míg a távmunkára eddig csak közös megegyezéssel, a munkaszerződés módosításával volt lehetőség.

A most hozott rendelkezések egységes betartása érdekében a fenti szabályoktól eltérő szabályozást a kollektív szerződések sem alkalmazhatnak, vagyis a korábban megkötött kollektív szerződés eltérő szabályai nem alkalmazhatóak” – hívják fel a figyelmet a szakértők, és hozzáteszik: „A kormányrendelet szerint általánossá válik, hogy az Mt. szabályaitól a Felek közös megegyezéssel eltérhetnek, ez azonban egyelőre nagyon tág meghatározás, amelynek pontosítása várható.”

A legérzékenyebb szektorok javára

Az alig egy napos rendelet kiemelt figyelemmel kezeli a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban tevékenykedőket, mivel őket érintette elsőként és a legintenzívebben a járvány miatti bizonytalanság.

A munkajogászok összegzése szerint négy lényeges pontban jelent engedményeket számukra az új szabályozás.

A felsorolt ágazatokban a nem lakás céljára szolgáló bérleti szerződéseket 2020. június 30. napjáig nem lehet felmondással megszüntetni és a veszélyhelyzet fennállása alatt a bérleti díj akkor sem emelhető meg, ha a bérleti szerződés ezt egyébként lehetővé teszi” – osztják meg elsőként a szakértők.

További könnyítés, ami munkahelyeket is menthet, hogy a fenti szektorok szereplői 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, kizárólag az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségüket kell teljesíteniük, 7710 forint összegben.

Az anyagi terhek csökkentésének jegyében a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1-től június 30-ig terjedő időszakra nem kell ezt a hozzájárulást kifizetniük.

A negyedik rendelkezés elsősorban a taxi szolgáltatókat érinti: „a személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a KATA szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek” – egészítik ki az elhangzottakat a szakemberek.

Ami a hiteleket illeti

A legnagyobb horderejű bejelentés kétségtelenül a hitel- és kölcsönszerződésekre vonatkozó fizetési moratórium.

Ez érvényes valamennyi, 2020. március 18. napján éjfélig már folyósított hitel és kölcsönszerződésre, 2020. december 31. napjáig. Természetesen a szerződések az eredeti feltételek szerint is teljesíthetők, az adós döntése alapján, azonban fontos, hogy az önkormányzatok, az állam és az MNB felügyelete alá tartozó szervezetek (például a biztosítók) nem mentesülnek a fizetési kötelezettség alól” – tudjuk meg a szakemberektől.

A rendelkezés arra is kitér, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró hitel és kölcsönszerződések időtartama 2020. december 31-ig meghosszabbodik, továbbá 2020. március 19-től a fogyasztói hitelek (klasszikusan ebbe a kategóriába tartoznak az áruhitelek) teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg az 5,9 százalékot.

Korábbi cikkünk a témában>>>  Biztonság és együttműködés: munkáltatói jogok és kötelezettségek az aktuális helyzetben

Ahol kibontjuk az alábbiakat:

- Mi történik vészhelyzetben?
- Hogyan járhatunk el, ha a munkavállalónknak otthon kell maradnia a gyermekével?
- Mi a különbség jogi szempontból az otthoni munkavégzés és a távmunka között?

Készítette: Istók Nikoletta

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag - Még nincs értékelve
Betöltés...

Kapcsolódó cikkek