A SZÉP-kártyát leszámítva jövőre szinte minden dolgozói juttatás egységesen úgy fog adózni, mint a munkabér. Vajon mi jön ezután?
Júniusban látott napvilágot az a törvénytervezet, amely a cafeteria-elemek adókedvezményének megszűnését vizionálta. Alig másfél hónappal később, július 27-én a törvény elfogadásra került, ezzel pedig jelentősen átalakul jövőre a juttatások adózása. „Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben. A közterhek növekedésén túl a juttatások jövedelemként történő adózása azt is jelenti, hogy ezek esetében a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt adófizetési kötelezettség terheli” – árulta el Fata László cafeteria-szakértő, a változások okán rendezett szakmai beszélgetésen.
Vele vagy nélküle?
Az új adócsomag fogadtatása a cégek körében nem volt örömteli. „Az első reakció egyértelműen a döbbenet volt, hogy ez nem lehetséges, aztán jött a következő hullám, miszerint vége a cafeterianak. Most a megnyugvás fázisában vagyunk, amit ugyan még a tanácstalanság jellemez, de a jelenlegi állás szerint valószínűleg sok vállalat jövőre is adni fogja a juttatásokat” – osztotta meg Balázs Krisztián, az Edenred ügyvezetője a partnereik körében végzett telefonos felmérés részleteit, amelyből az is kiderült, hogy a megkérdezett munkaadók számára a juttatások bérbe építése a rugalmatlanság és az adminisztratív többletmunka miatt nem túl vonzó alternatíva.
A bérbe építés ellen szól az is, hogy az viszonylag gyorsan erodálódik. A kis pluszra fél-egy év után már nem juttatásként tekint a munkavállaló, és már várja a következő emelést.
„A béren kívüli juttatások továbbra is fontosak, mégpedig a munkaerő megszerzésében és megtartásában. Egy jó cafeteria-csomag egyértelműen versenyelőnyt jelenthet a mai keresleti piacon, éppen ezért a munkaadók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a juttatásokat személyre szabják, ennek érdekében pedig nemhogy megtartják, hanem színesíthetik is a cafeteria-választékot” – avatott be tapasztalataiba Pethő Anikó, az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője.
Az értékes megtartó erő
Fata László szerint egyes cégeknél felmerülhet, hogy bizonyos juttatásokat előre hozzanak, viszont számolniuk kell azzal, hogy ezek hatása 2019-ben már nem fog érvényesülni, vagyis nem fogja ott tartani illetve bevonzani a munkaerőt, márpedig pontosan ez az az érték, ami miatt a cégek 2019-ben sem akarnak lemondani a cafeteria elemekről. Egyre inkább megfigyelhető az a trend is, miszerint a cafeteriából a juttatások felé halad a piac: már nem csak a számokban mérhető gesztusoknak lehet meggyőző erejük, hanem olyanoknak is, amelyek az adózástól teljesen függetlenül megvalósíthatóak, mint például a home office, a kutyabarát munkahely, vagy a sabbatical lehetősége.
A béren kívüli bármilyen juttatás pozitív hatása természetesen kizárólag a bérrel együtt érvényesül, vagyis önmagában a túl alacsony fizetést nem képes a cafeteria-csomag kompenzálni, ahogy gáláns kedvességek nélkül egy magasabb bér sem állja meg a helyét. De mégis mi az a minimum, amit a fizetésen túl mindenképp ajánlott adnunk? Balázs Krisztián véleménye szerint nagyjából úgy lehetne meghatározni a juttatás minimális összegét, hogy abból az alkalmazott minden nap tudjon meleg ételt fogyasztani. „Magyarországon ez nagyjából 20 ezer forint, ha havi 20-22 munkanappal számolunk. A felső határ pedig a csillagos ég, amelybe már jellemzően komplex szolgáltatások épülnek be, amilyen a családra kiterjedő egészségbiztosítás, a gyerekek taníttatása vagy akár a bébiszitter költsége.”
A cafeteria értéke tehát cégenként rendkívül széles skálán mozog, ahogy regionális különbségek is érzékelhetők, nem is beszélve a különböző generációk teljesen eltérő igényeitől, amelyekre szintén tudni kell reagálni. „A cafeteria elemek között lehetnek kötelezőek vagy irányítottak, aszerint, hogy a munkáltató mit tart fontosnak, de lényeges a választás szabadsága is – az arányokat ajánlott jól eltalálni. Emellett érdemes kiaknázni a béren kívüli juttatásokban rejlő rugalmasságot is, azt a tényt, hogy ezek teljes mértékben egyedi élethelyzethez igazíthatók (legyen szó házasságkötésről, temetésről, tanulmányról, lakhatási kérdésekről), célzottan adhatóak, ily módon jelentősen képesek növelni a munkavállalói lojalitást, munkakedvet. Sőt, egy vonzó cafeteria-csomaggal az esetleges bérfeszültség is feloldható új kolléga érkezése esetén” – sorolta a lehetőségeket Pethő Anikó.
Ami volt, és ami lesz
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete októberben hozta nyilvánosságra a béren kívüli juttatásokról készült legfrissebb reprezentatív felmérésének adatait, amely során 300 kis- és középvállalkozás (20–249 fő között) valamint 100 nagyvállalkozás (250 fő felett) vezetőjét kérdezték meg. Az eredmények szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt.
A válaszadók által leggyakrabban alkalmazott béren kívüli juttatás 2018 folyamán a helyi bérlet vagy más utazási támogatás, valamint az Erzsébet-utalvány (55–55%) volt. Emellett a cégek 41 százaléka biztosít munkavállalóinak SZÉP-kártyát, 40 százalékuk pedig iskolakezdési támogatást. A vállalkozások közel harmada (29%) fizet készpénz formájában cafeteria-juttatást. A munkaadók több mint 10 százaléka kínál munkavállalóinak egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulást, munkahelyi étkeztetést, illetve ajándékutalványt. A béren kívüli juttatások további típusai, mint a lakáscélú támogatás, az óvodai vagy bölcsődei költségek, illetve a diákhitel törlesztés támogatása, 10 százalék alatti arányban fordulnak elő.
A fentiek szerint igen sok céget, és még annál is több munkavállalót fog érinteni a változás, amely szerint kedvezményesen kizárólag a SZÉP-kártya lesz adható (34,5 százalékos adóteher mellett), valamint az ajándékutalvány, évente egyszer, a minimálbér 10 százalékáig (40,71 százalékos adó terheli). Minden egyéb elem jövedelemként adózik 2019-től, beleértve a nagy népszerűségnek örvendő, korábban adókedvezménnyel adható készpénz-juttatást is.
Várható megoldások
A cafeteria-szakértő több megoldást is kirajzolódni lát ebben az új helyzetben. „A legkényelmesebb mód, ha a 2019-es cafetéria-keretet kizárólag a kedvező adózású elemekkel tölti fel a munkaadó. Szintén megoldás lehet, ha bizonyos célzott juttatások olyan szolgáltatásokon keresztül valósulnak meg, amelyek által megmaradhat az adókedvezmény. Természetesen akadnak egészen elszánt munkáltatók is, akik nem változtatnának a bevált rendszeren, egyszerűen bérszerű kifizetéssel biztosítanák, hogy a munkavállalóik ne érzékeljék az adófizetési kötelezettséget. Ez utóbbi döntés azokra a cégekre jellemző, ahol a béren kívüli juttatások célja jól körülhatárolt, legyen szó az értékes munkaerő megtartásáról, a dolgozók egészségének megőrzéséről vagy a munkáltatói márka építéséről.”
A változások megkerülhetetlenek, ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy a piacot jelenleg a munkaerőhiány mozgatja, és ezen viszonyok között a béren kívüli juttatások, legyenek azok forintban mérhetőek, vagy más jellegűek, a megtartás és a bevonzás lényeges eszközei. Velük vagy nélkülük, de a verseny tovább folytatódik!
