Ezekre a szakokra vágynak a fiatalok

Idén összesen 95 147 fő jelentkezett a 2013 szeptemberében induló alap- és mesterképzésekre, osztatlan mesterképzésekre valamint felsőoktatási szakképzésekre. Tavaly összesen 110 616-an jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre, így tehát az idén 15 469 fővel (majdnem 15 százalékkal) kevesebben szeretnének bejutni a felsőoktatásba.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzésre, 9 százaléka osztatlan mesterképzésre, 19 százaléka mesterképzésre és 4 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. A jelentkezők háromnegyede nappali munkarendben kíván tanulni, a levelező tagozatot inkább az idősebb korosztály és a már diplomával rendelkezők választották (23 százalék). A felvételizők 1 százaléka tanulna távoktatásban.

Sokan jelentkeztek műszaki szakokra

A tavalyi évben az állami ösztöndíjas szakok iránti érdeklődés leginkább a műszaki képzési területen nőtt. Ez a terület idén is csaknem ugyanannyi jelentkezőt vonzott (az első helyes jelentkezők 21 százaléka). A legdrasztikusabb csökkenés tavaly a gazdaságtudományok területén volt, ezeken a szakokon volt minimális a támogatottak létszáma, idén azonban újra többen jelöltek meg e képzési területhez tartozó képzést: az első helyes jelentkezők 13 százaléka.

16 olyan szak van, amelyek állami ösztöndíjas képzésére nem 240 ponttal, hanem ennél jóval magasabb pontszámmal lehet bekerülni. Ezeket a szakokat, illetve a hozzájuk tartozó ponthatárokat a miniszter határozta meg, és hozta nyilvánosságra, többek között a felvételi tájékoztatóban is. Erre a 16 szakra állami ösztöndíjas képzésre első helyen 10 221 fő jelentkezett.

A 16 szak állami ösztöndíjas ponthatárai

- kommunikáció és médiatudomány - 470 pont
- alkalmazott közgazdaságtan - 465 pont
- jogász - 465 pont
- gazdaságelemzés - 465 pont
- nemzetközi tanulmányok - 465 pont
- turizmus-vendéglátás - 465 pont
- emberi erőforrások - 460 pont
- kereskedelem és marketing - 460 pont
- gazdálkodási és menedzsment - 460 pont
- nemzetközi gazdálkodás - 460 pont
- pénzügy és számvitel - 460 pont
- andragógia - 445 pont
- közszolgálati - 440 pont
- üzleti szakoktató - 440 pont
- igazságügyi igazgatási - 435 pont
- munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási - 425 pont

A tanárképzés is osztatlan lett

Idén először lett kötelező az emelt szintű érettségi többek között a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési területeken, amely befolyásolhatta a szakok iránti érdeklődést. A pedagógusképzési területen azonban (a tanító- és óvóképzés, a gyógypedagógia, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a konduktor képzéseken), ahol a humán területen egyedüliként nem kell emelt szintű érettségi a jelentkezéshez, nőtt a jelentkezők száma és aránya is.

Az új, osztatlan tanárképzésekre első helyen összesen 1214 fő adott be jelentkezést, beleértve a közismereti, szakmai és művészeti képzést is. A legtöbben történelem és állampolgári ismeretek szakra jelentkeztek, de népszerű volt az angol, matematika és a magyar, illetve a földrajz is. Informatikatanár csak 74 ember lenne (az első helyes jelentkezők közül).

Az osztott, mesterszintű tanárképzésre állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre első helyen összesen 4008 fő jelentkezett.

A legnépszerűbb szakok

Alapképzés

gépészmérnöki  - 2297 fő
mérnökinformatikus - 2051 fő
pszichológia - 1658 fő 
gazdálkodási és menedzsment -1524 fő
turizmus-vendéglátás -1431 fő
villamosmérnöki - 1396 fő 
pénzügy és számvitel - 1085 fő
óvodapedagógus  - 1063 fő
programtervező informatikus - 1062 fő
műszaki menedzser - 1052 fő 

Mesterképzés

nemzetközi tanulmányok - 412 fő
vezetés és szervezés - 405 fő
pszichológia - 376 fő
kommunikáció- és médiatudomány - 343 fő
pénzügy - 329 fő

Osztatlan képzés

általános orvos - 1947 fő
jogász - 1182 fő
fogorvos - 559 fő
színművész - 542 fő
gyógyszerész - 391 fő

(az első helyes jelentkezők alapján)

Szemlézte: Durbák Ildikó