Sandbagging, azaz a homokzsák-módszer a munkahelyen
Nekünk is van olyan munkatársunk, aki rendszeresen alulígér, majd túlteljesít és mindenki őt dicséri a csapatban?
Önnek ajánljuk!
Előfordult már a mi munkahelyünkön is, hogy az egyik kollégánk különböző okokra hivatkozva szabadkozott, hogy nem tudja időben befejezni a munkát, majd mégis a határidő előtt jóval végzett vele? Vagy valaki a csapatban kijelentette, hogy ő nem képes ellátni egy részfeladatot, mert nem érti, aztán mégis tökéletesen megcsinálta? Ilyenkor rendszerint üdvrivalgásban tör ki az egész csapat, hiszen nagy teljesítménynek ítéljük azt, ha valaki ilyen nehéz körülmények ellenére is jó munkát végzett. Pedig a látszat néha csal, és valójában csak annyi történik, hogy csökkentették az elvárásainkat, így látszólag jobbnak tűnik az eredmény. Ha valaki ezt szándékosan csinálja, azt pedig sandbaggingnek, avagy homokzsák-módszernek hívják. Lássuk, mi ez pontosan és hogyan ismerhetjük fel, ha valaki visszaél ezzel a munkahelyünkön!
Csökkent elvárások = kiemelkedő teljesítmény
A sandbagging kifejezés a sportból lehet ismerős: ezen a területen a homokzsákolást úgy definiálják, mint az ellenfél szándékos megtévesztését annak érdekében, hogy a sportoló gyengébb ellenfelekkel versenyezhessen és nagyobb esélye legyen a győzelemre. Ez szabálysértésnek számít, hiszen tudatában van annak, hogy ez tulajdonképpen átverés, mégis sokan csinálják. Az üzleti életben a sandbagging módszerét általában a cégek vezetősége szokta alkalmazni, amikor befektetőkkel tárgyal, hogy nagyobbnak tűnjenek az eredmények és nagyobb esély legyen megkapni a befektetést. Ez a gyakorlatban úgy jelenhet meg, hogy alacsonyabb profitot jósolnak egy adott időszakra vagy más növekedési mutatókat módosítanak, amit valójában nagyon könnyű lesz túlszárnyalni, és lenyűgözni a befektetőket. Ha szándékosan lecsökkentjük a másik elvárásait, a vártnál csak jobb eredményt érhetünk el, így egy céget kiemelkedő teljesítményűnek tüntethetünk fel, miközben a valóságban meglehetősen középszerű – erről azonban a befektetőnek vagy más érdekelt feleknek gyakran fogalmuk sincs.
Kapzsiság vagy a kudarctól való félelem?
De nem csak magasabb szinteken gyakori ez a módszer, az alkalmazottak körében sem ritka. Biztosan nekünk is van olyan furfangos munkatársunk, aki arra törekszik, hogy pozitív visszajelzést vagy dicséretet kapjon a felettesétől, ezért direkt inkompetensnek állítja be magát egyes területeken, majd brillírozik, mikor sikerült ezt a saját magának felállított alacsony lécet megugrania. De miért csinál valaki szándékosan ilyet, mikor egyébként is kitűnhetne a teljesítményével? Nos, elképzelhető, hogy valaki valóban visszaél ezzel a módszerrel és úgy próbál meg előrelépni a munkahelyén, hogy szándékosan megtéveszt másokat és jobb fényben tünteti fel magát, mint a valóság, de nem csak ez állhat a háttérben. Sokan nem kapzsiságból vagy személyes haszonszerzés miatt csinálják, hanem azért, mert elképesztően félnek a kudarctól, ezért inkább alulígérnek, hogy ne érezzék magukon a nyomást. A sandbagging így egyfajta védőhálóként is szolgálhat számunkra, ami eltereli róluk a figyelmet, csökkenti a stresszt, így elvárások nélkül tudnak dolgozni. Akkor bárki élhet ezzel a módszerrel következmények nélkül?
Hosszú távon öngól
Sok esetben hatékony lehet a sandbagging, de hosszú távon az állandó alulígérgetés biztosan nem lesz hatékony. Egyrészt abban a pillanatban, hogy kiderül, kapunk egy hatalmas bélyeget, amit nagyon nehéz lesz utólag lemosnunk magunkról. Márpedig viszonylag hamar fel fog tűnni, hogy érdekes módon mindig sikerül megugranunk azokat a lépcsőfokokat is, amelyeket úgy állítottunk be, hogy szinte lehetetlen feladatok. Másrészt ténylegesen a teljesítmény rovására mehet, ha mindig alacsony szinten tartjuk az elvárásokat, hiszen egy idő után az válik az alapvetővé, így idővel annak is alá fogunk ígérni, míg végül a saját és a cég teljesítménye is leromlik. Érdemesebb tehát őszintén kommunikálnunk a körítés helyett: ha valamit meg tudunk csinálni és kompetensek vagyunk, ne fedjük el, hanem jelentkezzünk a feladatra, ha viszont valamihez tényleg nem értünk, kérjünk segítséget, hogy tudjunk fejlődni!
Még keressük a megfelelő állást? Legyünk nyitottak az új lehetőségekre és kerüljünk képbe az aktuális lehetőségekkel!
Készítette: Kövecses Evelin
