Hogy kezeljük a munkahelyi irigykedést?

"Bárcsak találnék gyorsan egy új munkahelyet! - sóhajt fel interjúalanyunk, Ágnes. - Már három éve dolgozom itt pénzügyesként, előtte is hasonló területen voltam, szeretem a munkámat. De ezt én már nem bírom idegekkel! Közel állok ahhoz, hogy felmondjak..." Egyből a témánk kellős közepén találjuk magunkat, és kiderül, hogy egy bajkeverő kolléganő áll mindennek a hátterében. És nemcsak az említett hölgy életét keseríti meg, hanem szinte mindenki ellen áskálódik.

"Az egyik leggerinctelenebb dolognak azt tartom - folytatja Ágnes -, ha nem vagyunk őszinték valakivel, viszont a háta mögött meg elmondjuk mindennek. Ezt csinálta velem is - meg még rengeteg más kollégámmal - Anikó, ráadásul úgy, hogy szemtől szembe csupa mosoly, kedvesség az emberrel. Tiszta bolondokháza, komolyan mondom! Annyira naiv voltam, hogy még egyszer elhívtam egy baráti vacsorára is, mert sajnáltam, hogy egyedül van, nemrég vált el. És érdekes, hogy minél kedvesebb voltam vele, ő annál jobban betámadott a hátam mögött. Kitalált mindenféle hazugságokat, elferdített dolgokat - sőt, ami nálam teljes mértékben megbocsáthatatlan -, azt terjesztette, hogy saját zsebre is dolgozom munkaidőben! Nagyon kibuktam, amikor a kollégáim visszamondták ezeket, nem is értettem, miért csinálja ezt velem ez a nő. Semmivel nem bántottam meg..."

Sajnos ez a jelenség gyakoribb, mint elsőre hinnénk. Azonban nem naivság idézi elő, hanem az, hogy irigykedni és áskálódni sokak számára könnyebb választás saját kudarcaik elfeledtetésére. Nézzük, mi az irigység valójában!

W. Gerrod Parrott és Richard Smith amerikai kutatók közös definícióját tartják a legelfogadottabbnak. Szerintük: "Az irigység akkor lép fel, amikor az ember nem rendelkezik azzal, amivel a másik igen - magasabb szintű képesség, teljesítmény, tulajdon -, és vagy kívánja azt, vagy arról ábrándozik, hogy bárcsak a másiknak se lenne." Ez két külön dolog. Az egyik megközelítés világosan utal arra, hogy az irigykedő személynek hiányzik valami, amivel a másik rendelkezik, és ő is vágyik arra. Ez teljesen természetes érzés, előbbre is vihet minket, sőt, még motivációnak vagy éppen inspirációnak is hívhatjuk.

A definíció második részét viszont érdemes tüzetesebben megvizsgálni, ugyanis ez keserítheti meg sokak életét - akár a munkában, akár a magánéletben fordul elő. Az irigykedő személy ugyanis nem áll meg ott, hogy "de jó neki, én is ezt szeretném", és tesz érte, hogy neki is valóra válhasson a célja. Az illető ugyanis ahelyett, hogy előre lépne, inkább azt szeretné, hogy a másik bukjon el vagy veszítse el azt, ami az irigység tárgya. Miért? Mert akkor fog megnyugodni, ha a saját példáját igazolja vissza a környezete, és senki nem dörgöli az orra elé, hogy lehet másképp és jobban is irányítani az életünket.

Mit tegyünk, ha hasonló helyzetbe kerülünk?

1. Vállaljuk fel a konfliktushelyzetet, még akkor is, ha kényelmetlen. Ne feledjük, aki a szemünkben kedves, de a hátunk mögött álságos, nem tisztel bennünket. Nem hagyhatjuk annyiban, hogy valaki ilyen mértékben a becsületünkkel és a szakmai jó hírünkkel visszaéljen.

2. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy ha a munkánkkal és a megbízhatóságunkkal kapcsolatban hamis híreket terjesztenek rólunk, az akár az állásunkba is kerülhet! Azonnal fel kell lépnünk ellene, nem szabad halogatni.

3. A bajkeverő személy méregfogának kihúzása érdekében próbálkozhatunk egy négyszemközti őszinte beszélgetéssel, pl. "Azt hallottam, hogy ezt és ezt mondtad rólam, pedig nem állja meg a helyét és nagyon kellemetlen helyzetbe hoztál. Elmondanád, hogy miért tetted ezt?"

4. Ha az előbbi szituáció nem vezetne eredményre - amire egy áskálódó ember esetében nagy esély van -, akkor alkalmazzunk egy másik módszert. A munkatársaink társaságában - például egy csapatmegbeszélésen - tegyük fel az előző pontnál említett kérdést. Itt már nem lehet csak úgy kibújni, kimagyarázni a helyzetet, számot kell adni mindenki előtt az elhangzottakról.

5. Ne féljünk attól, hogy ez a beszélgetés kellemetlen lesz az illető számára. Ki kell jelölnünk a határokat minél hamarabb, mert további támadásokat fog intézni ellenünk. Következetesnek kell maradnunk.

6. Ne támadjunk, ne legyünk agresszívak, kezeljük úgy az illetőt, mint akinek van valami "betegsége". Ez elsőre furának tűnhet, de ha jobban belegondolunk, tényleg van valami probléma a háttérben, amiért a kollégánk mindenkit támad maga körül. Nem a környezetével van ugyanis baja, hanem elsősorban saját magával. És erre rá kell mutatni, vissza kell pattintani a labdát.

A fentiekből egyértelműen kitűnik: az irigység alapja a másokhoz való hasonlítgatás, viszonyítás. Ez azonban csak azokra jellemző, akik bizonytalanok önmagukkal szemben. Ahogy interjúalanyunk példáján keresztül is láthatjuk: ő már belefáradt a szituációba, és munkahelyet is váltana. Tegyük ezt mi is, ha úgy érezzük, erre van szükségünk!

Ha még bizonytalanok vagyunk, íme néhány hasznos információ! Karriertervezéshez még több segítség: letölthető önéletrajz mintákat ITT találunk, a Profession.hu önéletrajz-készítőjét pedig ITT.

A naponta frissülő álláslehetőségekről is kérhetünk értesítést, érdemes élni ezzel a lehetőséggel is!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: munkahely, kolléga, konfliktus, irigység, siker, karrier, álláskeresés