Mik a cégek táppénz elleni praktikái?

Munka: Lélekre Hangolva címmel munkahelyi lelki egészségfejlesztési kampányt szervezett a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP), és hazai partnere, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI). Ennek az volt a célja, hogy a cégek jó gyakorlatait összegyűjtsék, majd terjesszék. Ugyanis úgy vélik: a munkavállalók egészségén keresztül a gazdaság versenyképesebbé tehető. Két díjat is kiosztottak, a Mol és a Procter & Gamble nyert.

A Procter & Gamble például azt vallja, hogy az alkalmazottai jól-léte, produktivitása és kezdeményező készsége a kulcsa a cég sikerének. Hogy ezt megőrizzék, megpróbálják megelőzni a baleseteket, egészséges és biztonságos munkakörülményeket teremtenek – és ezzel kedvezően befolyásolják az üzletmenet alakulását. „Üzenetünk a munkavállalóinknak: cégünk legfontosabb értéke a dolgozó” – vallja a vállalat. A cég hiányzási mutatója igen alacsony volt az elmúlt évben, 2 százalék alatti. Munkahelyi baleset nem történt, és a vállalati elégedettségi felmérés eredménye azt mutatta: a dolgozóik 80 százaléka jól érzi magát náluk – talán épp ezért volt a fluktuáció is rendkívül alacsony.

Kapás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület vezetője a díjátadón elmondta, hogy a cégek versenyképesség-növelésének egyik fontos része az, hogy hogyan kezelik a kockázatokat. Ezek felismerése, kézben tartása, csökkentése, felszámolása tehát nem jogszabályi kötelezettség „csupán”, hanem a versenyképesség növelésének egyik kulcsmozzanata, lehetősége – tette hozzá.

Egészséges étrend és zenehallgatás

A jövő munkavállalói számára fontos, hogy az egészséges táplálkozás és életmód a munkahelyen is biztosított legyen – áll egy felmérésben. A Nestlé kutatása szerint a végzős egyetemisták és főiskolások többsége számára lényeges, hogy a leendő munkáltatójuknak milyen társadalmi felelősségvállalási tevékenysége van. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Miskolci Egyetem tavaszi állásbörzéin végzett felmérésből kiderült: míg 2009-ben és 2010-ben a vállalatok képzési és az oktatási támogatását tartották a legfontosabbnak a hallgatók, addig idén a válaszadók 51 százalékánál a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód állt az első helyen. A diákok is rendelkeznek táplálkozási alapismertekkel, de a munkahelyi képzés továbbra is elengedhetetlen – vonta le következtetéseit a Nestlé, amely évek óta tart táplálkozási tréninget a dolgozóinak.

Egy kutatás szerint Nagy-Britanniában akár évente hétmillió munkaóra betegszabadságot lehetne megspórolni, ha a dolgozók zenét hallgathatnának munka közben – írta a HR Magazine. A több mint kétezer munkavállaló megkérdezésével készült kutatásból kiderült, hogy munkakörtől függően a dolgozók 28-60 százaléka azt állítja, kevesebbet lenne betegszabadságon, ha zene szólna munkahelyükön. Leginkább a raktárakban dolgozók érzik úgy, hogy ez kedvező hatással lenne rájuk, a legkevésbé pedig a kiskereskedelmi üzletek alkalmazottainak hiányzik a muzsikaszó. A kutatást készítő MusicWorks nevű szervezet szerint a felmérés megmutatta, hogy a zenehallgatással javítható a munkavállalói morál is.

Drasztikusabban is lehet

Az egyik munkaerő-közvetítő és tanácsadó cég egy olyan szolgáltatással rukkolt elő, hogy a munkaadók megbízásából meglátogatják az otthonukban táppénzen lévő alkalmazottakat, megtudakolják tőlük, hogy mikor tudnak újra dolgozni, és ha táppénzcsalást szimatolnak, jelentik. Ez a szolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól lehetett csak megrendelni korábban. A magáncég azonban nem büntethet, csak jelentést írnak a munkaadónak.

Kurdi Ferenc, a cég vezetője az Mfor HR-konferenciáján a közelmúltban elmondta, hogy a megbízóiknál csökkent a dolgozók táppénzes napjainak a száma, ezzel csökkentek a munkaadók költségei, ugyanis nem kellett helyettesítőket felvenniük. Példaként azt említette, hogy szinte minden évszakban van olyan időszak, amikor a dolgozók tömegesen „kiíratják” magukat, és például kerti munkával, szüreteléssel, disznóöléssel töltik az idejüket.

Felhívta a figyelmet, hogy a tevékenységükhöz módosítani kell a munkaszerződéseket, hogy a munkavállalók adatait kiadhassa a cég a „beteglátogatónak”, akinek egyébként igen kevés jogosultsága van: nem kérdezhet rá konkrétan a betegségre, de azt megtudakolhatja, hogy mikorra térhet vissza a munkába, és elviheti a táppénzes papírt a céghez. A vezető közölte: nem a rendkívüli felmondás a cél. Arról is beszélt, hogy nagyon jó visszatartó erő, ha a munkahelyen elterjed, meglátogattak egy táppénzen lévőt. Ezek után valószínűleg mindenki kétszer is meggondolja, elmegy-e táppénzre – akár beteg, akár nem.

Felezik a táppénzt

Felére csökkentenék a táppénz napi összegének lehetséges maximumát, így tehát az egy napra összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét nem haladhatja meg. Eddig a 400 százalékot vették figyelembe. Forintosítva ez azt jelenti, hogy míg korábban legfeljebb napi 10 ezer forintot kaphatott egy betegszabadságon lévő dolgozó, a jövőben ez a maximum ötezerre csökken. A változtatással azoknak a számát csökkentenék, akik jogosulatlanul veszik fel a táppénzt. A szabályok változásával körülbelül ötmilliárd forintot akar megtakarítani a kormány – olvashatjuk a Széll Kálmán Tervben.