Örök nyári belharc a munkahelyeken: ki mikor, mennyi időre menjen szabadságra?

Közeledik a nyár vége, sokan azonban még mindig nem jutottak el nyaralni, mások nem akkor, nem úgy kapták meg a szabadságukat, mint azt eltervezték. A munka nélkül töltött napokra, hetekre mindenkinek szüksége van, ahhoz azonban, hogy a szabadság akkor és úgy teljen, ahogy elterveztük, nem árt ismernünk a törvény szabta kereteket.

Dr. Goda Mark

ügyvéd és munkajogi szakjogász

Bár a köznyelv szerint kivesszük a szabadságot, valójában azonban azt a munkáltató adja ki.

[turbocta link=”https://webpages.profession.hu/hirdetesi-termekek/” cta=”Megnézem a hirdetési ajánlatot!”]

Mondhatunk nemet?

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a Munka Törvénykönyve minden munkavállalónak húsz nap alapszabadságot ír elő, ami az életkorral arányosan további napokkal emelkedik.

Amit viszont kevesebben tudnak, hogy a munkavállaló nem dönthet szabadon a kivett napokról:

„A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy a munkavállaló évente hét nap szabadságáról rendelkezzen szabadon, azaz ezt a hét napot a munkáltatónak – legfeljebb két részletben – akkor kell kiadnia, amikor azt a munkavállaló kéri. Ahogy az összes többi szabadságnapot, úgy ezeket a napokat is előzetesen engedélyeztetni kell: a szabadságigényt legalább tizenöt nappal előbb jelezni kell a munkaadó felé. Később is megtehetjük, de ilyen esetekben, teljes mértékben a munkáltatón múlik, hogy a kért szabadságot kiadja-e, vagy sem” – osztja meg dr. Goda Mark.

Tehát indokolt esetben nemet is mondhatunk, vagy nemet is mondhatnak a kérésünkre. „A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató megtagadhatja a munkavállaló szabadságra vonatkozó kérését. Ilyen jogszerű indok lehet például, ha a cég húsz alkalmazottjából tizenöten egyszerre szeretnének szabadságra menni és a hirtelen magas létszámhiány veszélyeztetné vagy akadályoztatná a cég működését. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a vállalat könyvelője májusban, az üzleti év zárásakor szeretne távol lenni, ugyanis határnapra kell elkészítenie a mérleget és ezzel együtt az üzleti év zárását. Amennyiben a szabadságengedély kiadását követően váratlanul bekövetkezik az említett körülmény, a munkáltató szintén jogszerűen vonhatja vissza az engedélyt” – figyelmeztet a szakember. Érdemes jó előre, a munkatársakkal együtt megtervezni emiatt a nagyobb nyári szabadságokat, akár már év elejétől arra biztatni a kollégákat, hogy döntsünk közösen a lehetőségekről. Bár a szabadságolási terv összeállításáról nem határoz a törvény, a haszna vitathatatlan mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról – működjünk együtt, mindenki jobban jár!

És hogy mennyi lehet a leghosszabb szabadság? A válasz itt is nagyban függ a munkáltatótól, azonban „a jogszabály előírja, hogy a munkáltató évente legalább egy alkalommal köteles úgy kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem tizennégy nap szabadságot jelent, hanem például egy normál, hétfőtől péntekig tartó munkarendet alapul véve, tíz nap szabadságot, és a két hétvégét is beleértve mentesül tizennégy napra a dolgozó a munkavégzés alól. Ettől eltérően kizárólag akkor lehet eljárni, ha erről a munkaszerződésben megállapodott velünk a munkáltató” – emeli ki interjúalanyunk.

Dolgozni nyaralás helyett?

Szerencsére ritkán, de előfordulhat olyan, hogy a szabadságunkról hívnak vissza bennünket. „A törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkaadó visszahívja szabadságáról a munkavállalót, amennyiben azt a már korábban is emlegetett kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolttá teszi. Ilyenkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló ezzel kapcsolatban felmerült kárát, például az utazási költséget vagy a szállás sztornózásának költségét. Lényeges, hogy a szabadság helyszínéről a munkavégzés helyére történő visszautazás nem szabadságnak, hanem fizetett távollétnek minősül” – részletezi a szerencsére nem túl gyakori szituációt dr. Goda Mark.

Baleset a tengerparton – avagy nyaralunk vagy betegek vagyunk?

Előfordulhat, hogy a munkavállaló nyaralás közben lesérül, megbetegszik, baleset éri. Mi a teendő ilyenkor? Bár erről a kérdésről a Munka Törvénykönyve nem rendelkezik, a joggyakorlat azonban egyértelmű a szakember szerint: „A munkavállaló két jogcímen egyidejűleg nem lehet távol a munkahelyétől. Ha például a szabadság első napjaiban belázasodik, vagy egyéb okból keresőképtelenné válik, fel kell keresnie az orvost, aki igazolja, hogy keresőképtelen állományba vette. Ezt azonnal jeleznie kell a munkáltató felé is, aki köteles a nyilvántartást és a kiírt szabadságot módosítani, betegszabadságra (adott naptári évben a betegség első tizenöt napja) vagy táppénzes állományra.”

A két jogcím elve igaz a kismamákra is, de természetesen nekik is jár a rendes szabadság: „A szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára is jár a rendes szabadság, de mivel a kismama más jogcímen van távol a munkahelyétől, ezért a felgyülemlett szabadság a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem adható ki, amíg a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van. Ha ez az akadály elhárult, azaz véget ért a gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság, attól a naptól számított hatvan napon belül kell újra kiadni a felgyülemlett szabadságot” – teszi hozzá a munkajogász.

[turbocta link=”https://webpages.profession.hu/visszahivast-kerek-1/” cta=”Visszahívást kérek!”]

Szabadság = pénz? Csak egy esetben!

Habár még csak év közepe van, mégis ajánlott szem előtt tartanunk, hogy a dolgozóknak járó szabadságot év végéig, azaz december 31-ig ki kell adnunk. „Két esetben lehet ettől eltérés: amennyiben a munkaviszony október 31-ét követően kezdődik, ekkor a következő év március 31-ig adható ki a szabadság. Vagy ha a kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek fennállása esetén a szabadság szintén átvihető március 31-ig. Viszont a szabadságot a munkáltató pénzben kizárólag egy esetben válthatja meg, mégpedig ha megszűnik a munkaviszony, az egyéb esetek nem jogszerűek” – hangsúlyozza interjúalanyunk.