A munkahelyek gyakran változó és sokszor stresszes környezetek, az ott jelentkező kihívások igazán próbára tehetik az ember kitartását. Milyen hatással van ez a szervezet egészére? Hogyan fejleszthető a reziliencia egyéni és csapatszinten? Mészáros Nóra munka- és szervezetpszichológus válaszolt kérdéseinkre.

Reziliencia = rugalmasság?

Ahhoz, hogy jobban megértsük magunk és kollégáink működését, elsőként fontos tisztáznunk, mit érzünk reziliencia alatt: „A reziliencia több tudományágban is használatos kifejezés – a közös pont az egyes jelentésekben az extrém külső behatásokkal szembeni ellenállóképesség megjelenése. A pszichológiában a változásokhoz, krízisekhez történő rugalmas alkalmazkodás képességét értjük reziliencia alatt – ez lehet egyéni, de akár csoport- vagy szervezeti szintű alkalmazkodás is” – foglalta össze Nóra.

Sokan a rugalmasság szinonimájaként használják a rezilienciát munkahelyi és általánosabb témakörökben is, de a szakértő pontosítása alapján két külön fogalomról van szó: „A reziliencia nem azonos a rugalmassággal: a rugalmasság az eredeti állapot visszanyerésének képességét takarja. A kihívások, megpróbáltatások következtében azonban sokszor nem állítható vissza a korábbi egyensúly, hanem szükséges az új helyzethez alkalmazkodni, egy új – nem egy esetben a korábbihoz képes más minőségű, akár gazdagabb – egyensúlyi állapotot kialakítani. A reziliencia tehát az új helyzethez való sikeres alkalmazkodást segítő képességcsomag.”

A reziliens csomagot egyéni szinten azok a képességek jelentik, melyek segítenek mozgósítani nemcsak a belső, de akár a külső erőforrásokat is a kihívást, megrázkódtatást jelentő helyzetekben. Ennek legelemibb alkotórésze az érzelemszabályozás és az indulatok, illetve adott esetben kárt okozó ösztönös cselekvések kontrolljának képessége. Emellett a csomag része a realitásokat figyelembe vevő optimizmus és a rugalmas gondolkodás, nézőpontváltás képessége is. Ehhez kapcsolódik az empátia, a külvilág iránti nyitottság és a személyes hatékonyságérzet is. Ezek együttese segíti a reziliens reagálást. A személyiségjellemzők, a neveltetés, az életút során szerzett tapasztalatok formálják a rezilienciát – az egyes reziliens képességek fejlesztése azonban tudatosan is történhet.

Miért fontos a reziliencia a vállalatok, a csapatok életében?

Az már a fentiekből is érzékelhető, hogy a (magán)életünk során számos olyan kihívással kell szembenéznünk, ahol szükségünk van az alkalmazkodóképességünkre. De hogyan mutatkozik ez meg a munkahelyen? A szervezetpszichológus szerint nagyon hasonló a leképezése mindkét területen: a kihívást jelentő helyzet újraértelmezését, a kudarcokban a tanulás lehetőségének megtalálását jelenti – kinyitva a kaput ezáltal új megoldások, akár váratlan lehetőségek előtt is.

Mészáros Nóra

Mészáros Nóra

munka- és szervezetpszichológus

Szervezeti kontextusban az egyénihez hasonlóan szintén egy heterogén csomagról beszélünk a reziliencia kapcsán: a vezetés, a szervezeti kultúra, a munkavállalók, a rendszerek és a munkafeltételek jelentik a fő komponenseket. Egy szervezet akkor tud a váratlan, akár komoly megrázkódtatást jelentő helyzetekre jól reagálni, ha a stratégiai célok között kap helyet a rugalmas alkalmazkodóképesség megléte és erősítése, és a vezetés is ezeket szem előtt tartva működik. A szervezeti kultúra fontos eleme a munkavállalók tisztelete, felhatalmazása – a bizalom mellett az átláthatóság és az elszámoltathatóság is segít a reziliens alkalmazkodásban. A megfelelő informatikai rendszerek, folyamatok és emberközpontú munkafeltételek nagyban támogatják a munkavállalók alkalmazkodóképességét egyéni szinten is.

Ahogy Nóra is említette, a cégek életében stratégiai jelentőségű lehet a reziliencia. Hozzátette: ha egy vállalat nem tud alkalmazkodni a külső-belső környezet változásaihoz, az a működés komoly problémáihoz, akár ellehetetlenüléséhez vezethet. A távolabbi és közelebbi múltban is számos forradalmi változásnak lehettünk tanúi: elsőként legtöbbeknek talán a koronavírus-világjárvány juthat eszébe – azok a vállalatok élték túl a váratlan sokkot, amelyek hamar szembe mertek nézni a helyzettel, gyorsan tudtak reagálni, akár a korábbi működésüktől nagyban eltérő módszerekkel, technológiákkal, új üzleti területekkel kísérletezve.

„Kulcstényezőnek bizonyult a stabilitás sarokpontjainak megtalálása és az üzletmenet-folytonosságot biztosító munkaerő megtartása is – ebben a vezetőknek is kiemelt szerepük van, az ő egyéni rezilienciájuk tehát a szervezeti rezilienciának is fontos építőköve. Azoknál a cégeknél, amelyek nem, vagy csak nagy veszteségek árán élték túl a válságot, több ponton is azonosítható a reziliens vállalati képességek korlátozottsága.”

Hogyan alakítható és fejleszthető a reziliencia egy vállalaton belül?

A reziliencia nem adottság, hanem egy olyan képességcsomag, ami tanulható, fejleszthető. Éppen ezért számos lehetőségünk van arra, hogy akár egyénileg, akár csapatunkban lépjünk egyet a rugalmas alkalmazkodóképesség építésének irányába.

„Egyéni szinten a reziliencia összetevőit jelentő, egymásra épülő képességek kibontása és erősítése a feladat: azt érdemes áttekinteni, hol tartok az egyes komponensek tekintetében? Miben vagyok már most jó? Mi az, amiben edződnöm kell? Vajon van-e teendőm az érzelemszabályozás és az impulzuskontroll területén? Esetleg a realitásokon alapuló optimista szemléletet vagy a rugalmas gondolkodást kell fejlesztenem? Milyennek érzem a személyes hatékonyságomat? Problémamegoldáskor mennyiben jellemez az empátia, a társas kapcsolatok mozgósítása és a külvilág iránti nyitottság? A felsorolt kérdések végiggondolása egészen biztosan közelebb visz ahhoz, hogy egy nehéz helyzetben milyen belső és külső erőforrásokra támaszkodhatok, mire lehet még szükségem.”

Munka- és szervezetpszichológus szakértőnk a vezetőknek is összefoglalta tanácsait, ami szerint a vállalati reziliencia erősítése több oldalról megközelítendő kérdés: az egyéni reziliencia fejlesztése mellett a felsorolt szervezeti komponensek mindegyikét még „békeidőben” érdemes felülvizsgálni abból a szempontból, hogy egy váratlan kihívás esetén milyen gyenge pontok mentén vagyunk sebezhetőek. Napjainkban a rugalmas alkalmazkodási képességek kapcsán fontos feladat lehet például a mesterséges intelligencia forradalmának perspektívájából rátekinteni a vállalat működésére: milyen változást hozott/hozhat nekünk ez a jelenség? Mit kell erősítenünk, fejlesztenünk ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia által hozott fordulatok kapcsán egy új, magasabb minőségű egyensúlyba kerüljön a szervezet, ne pedig passzív elszenvedője és vesztese legyen ennek a folyamatnak?

A munkahelyi változásokkal való megküzdéshez tehát elengedhetetlen az alkalmazkodás. A fenti kérdések vizsgálatával, a támogató munkakultúra ápolásával, valamint a személyes fejlődés ösztönzésével a szervezetek a munkavállalóknak segíthetnek abban, hogy fejlesszék a rezilienciájukat és könnyebben boldoguljanak a változásokkal nehezített terepen.

Készítette: Varsányi Zsófi

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
HR Körkép 2023 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X