A munkáltatói jogkör átruházására egy cég életében akár rendszeresen is szükség lehet. Munkajogászt kérdeztünk, hogyan kell eljárni a különböző esetekben.
Bár a nyári hónapokkal együtt gyakran a hosszabb szabadságokat is magunk mögött hagyjuk, a vezetők távolléte azonban jellemzően ősszel sem ritkul. Ilyenkor mindenki nagyobb fordulatszámra kapcsol, egymást érik a tervezett vagy váratlan üzleti utak, külföldi látogatások, szakmai események. A munkáltatói jogok átruházásáról tehát továbbra is gondoskodni kell, annál is inkább, mert ebben az időszakban a HR folyamatok is beindulnak, legyen szó kiválasztásról vagy esetleges elbocsátásról. Dr. Goda Mark, ügyvéd és munkajogi szakjogász útmutatása következik a témában.
Nem kötelező, de ajánlott
„A jogszabály nem kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy távolléte esetén kijelöljön valakit maga helyett, de a cég érdekeit szem előtt tartva tanácsos ezt megtenni, mert számtalan helyzet adódhat ez idő alatt, amikor a munkáltatói jogkört gyakorolva szükséges eljárni, például munkaszerződést kell kötni, közös megegyezést aláírni vagy egy felmondást közölni. Hasonlóan ajánlott cselekedni olyan külföldi háttérrel rendelkező cégek esetén is, amikor ugyan kijelölnek egy magyar ügyvezetőt, de a munkáltatói jogok gyakorlására az a holland, német, osztrák, angol stb. ügyvezető vagy regionális HR igazgató jogosult, aki csupán havonta vagy negyedévente tesz látogatást hazánkban. A munkáltatói jogok delegálása nélkül ez a felállás komoly fennakadásokat okozna a mindennapi ügymenetben” – osztja meg Dr. Goda Mark.
Mára a törvényi szabályozás a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyvének köszönhetően is rugalmasabb kereteket biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházását illetően, így a jogszerűtlenség lehetősége is minimálisra csökkent.
Dr. Goda Mark
ügyvéd és munkajogi szakjogász
A korábbi törvényi szabályozás előírta, hogy a gazdasági társaságok az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben rögzítsék, hogy az első számú vezetőn kívül még ki jogosult a munkáltatói jogok gyakorlására, illetve ennek hiányában a későbbiekben döntést hozhattak erről. A munkáltatói jogok gyakorlására jogosult első számú vezető azonban nem delegálhatta a munkáltatói jogokat. Ez főleg az országos hálózattal rendelkező cégek esetén okozott nehézségéket, amikor például egy vidéki áruház vezetője írt alá egy dolgozói felmondást, munkajogi szempontból azonban ez az üzlet csupán egy telephelynek számított, és kizárólag az ügyvezető volt jogosult a munkaviszony megszüntetésére irányuló döntést meghozni és a felmondást aláírni.
Előzetesen és utólag is
A korábban gyakran előforduló problémák elkerülése végett puhítottak a szabályozáson. „A hatályos Munka Törvénykönyve szerint most már az ügyvezető jogosult a saját belátása szerint akár belső szabályzat, akár egyéni utasítás formájában meghatározni, hogy ki az a cégen belüli személy, aki rajta kívül jogosult a munkáltatói jogkört gyakorolni, állandó vagy eseti jelleggel. Ez történhet meghatalmazás formájában, amikor az ügyvezető intézkedése előzetes, de előfordulhatnak olyan helyzetek is, amelyre a szervezet és az ügyvezető előre nem készült fel, amikor például azonnali hatályú felmondást kell közölni egy dolgozóval. Ilyenkor a felmondást aláírhatja egy olyan munkavállaló is, aki amúgy nem lenne jogosult munkáltatói jogokat gyakorolni, például a HR vezető vagy a gyárvezető. A felmondást viszont az ügyvezetőnek utólag jóvá kell hagynia. De a felmondás természetesen a közléstől számítva érvényes, az utólagos jóváhagyás fejezi ki, hogy az illetékes vezető ebben a kivételes esetben jogosult volt így eljárni” – hívja fel a figyelmet a lényeges pontra a munkajogász.
Megesik, hogy akár előzetes meghatalmazással, akár utólagos jóváhagyással ruházza át az ügyvezető a munkáltatói jogokat például a HR vezetőre, az általa jogszerűen közölt felmondást követően az érintett munkavállaló bírósághoz fordul, azzal az indokkal, hogy ő nem tudott a jogok delegálásáról. „Ilyenkor nincs ok az aggodalomra, ugyanis a bírósági gyakorlat és a kúria döntéseinek értelmében önmagában az a tény, hogy a munkáltató elmulasztotta a munkavállalók tájékoztatását, az a szóban forgó intézkedést nem teszi jogellenessé. Az ilyen kellemetlenségeket elkerülendő tanácsos a helyben szokásos módon tájékoztatni a dolgozókat a munkáltatói jogok delegálásáról. Ez történhet e-mailes formában, hirdetőtáblán vagy személyesen is” – sorolja Dr. Goda Mark.
És hozzáteszi: „Amennyiben felmondás közléséről van szó, érzékeny pont szokott lenni az aláírás is. Gyakran találkozunk azzal, hogy a tollal írt aláírás nem jól olvasható, alatta viszont nyomtatott formában nem szerepel az aláíró neve. Az ilyen történetek is végződhetnek a bíróságon, és bár az esetek legnagyobb részében a grafológus szakértő megállapítja, hogy az aláírás az ügyvezetőé, vagy azé a személyé, aki aktuálisan jogosult volt a munkáltatói jogok gyakorlására, ajánlott ennek a procedúrának elejét venni, és mindig feltüntetni az aláíró nevét olvashatóan is.”
Minden esetre
A munkáltatói jogkör gyakorlásának rugalmas módja további, korábban zárt kapukat is megnyitott. „Ma már arra is van lehetőség, hogy egy külsősre, azaz munkajogi szempontból a cégtől független személyre ruházzuk át a jogokat. Ez lehet például a cég ügyvédje vagy egy tanácsadója – vele kapcsolatban ugyanúgy szükséges eljárni, mintha a cég egy alkalmazottjára delegálnánk a jogkör gyakorlását. A hatályos jogszabály más tekintetben is jobban alkalmazkodik a valós viszonyokhoz. Nem ritka ugyanis, hogy egy vállalat egy nemzetközi cég része, és bár van magyar ügyvezető és HR vezető, de HR kérdésekben a regionális HR vezető dönt. Vagyis ma jogilag is helytálló, ha egy intézkedést az a regionális vezető tesz meg, aki a magyar céggel valójában semmilyen jogi kapcsolatban nem áll ” – fejti ki a munkajogász.
Extrémnek számít, és ritkán előforduló az a szituáció, amikor az ügyvezetőt baleset éri, vagy más okból van akadályoztatva az intézkedésben, vagyis az előzetes meghatalmazás és az utólagos jóváhagyás is elmarad. „Ez komoly kockázatot jelenthet egy munkaadó számára, ezért azonnal kezelni kell: gondoskodni kell az új ügyvezető mihamarabbi kinevezéséről vagy a másik megoldás, hogy a tulajdonos a társasági szerződés vagy az alapító okirat módosításában rögzíti, hogy az ügyvezető mellett ki jogosult még gyakorolni a munkáltatói jogokat” – tér ki a ritkább esetek kezelésére is Dr. Goda Mark.
A kulcsszó tehát a körültekintés, ha pedig szokatlan helyzet áll elő egy cég életében, ajánlott szakember segítségét kérni, a nem megfelelő intézkedés ugyanis komoly következményekkel járhat.
