Az utóbbi pár évben jellemző tendenciává vált a lemorzsolódás, vagyis az az eset, amikor a kiválasztott jelölt nem megy el a személyes beszélgetésre. „A munkaerő-piaci lehetőségek kitágultak, az álláskeresők gyakorlatilag minden szegmensben számtalan jó pozíció közül válogathatnak, és meg is teszik. Ennek elsősorban azok a munkaadók látják kárát, akik recruitment folyamataikban nem tartják a lépést a megváltozott helyzettel” – osztja meg Andavölgyi Vivien, a Profession.hu toborzási szakértője.

Milyen gyorsan reagálsz?

A lemorzsolódás legjellemzőbb oka, hogy a jelentkező nem kap időben választ pályázatára, és mire megkeresik akár már el is helyezkedett. „Gyorsnak kell lenni, ez aranyszabály! A munkáltatók ma már nem tehetik meg, hogy hetekig várnak, és csak akkor kezdik meg az interjúztatást, amikor lezárult a jelentkezési időszak, mert így szinte borítékolható, hogy értékes, potenciális munkavállalókat veszítenek. Ha valaki szimpatikus, mihamarabb fel kell venni vele a kapcsolatot” – hívja fel a figyelmet Andavölgyi Vivien.

A szakértő szerint legalább egy néhány perces telefonos visszajelzésre mindenképp időt és energiát kell szánni: „ha jelezzük a pályázó felé, hogy jelentkezését megkaptuk, a kiválasztás folyamatban van, türelmét kérjük, és közöljük, várhatóan mikor számíthat visszajelzésre, máris csökkentettük a lemorzsolódás esélyét. Úgy gondolom, ez első lépésként minden cég kiválasztási gyakorlatába beépíthető. Természetesen ennél többet is tehetünk, ha biztosan nem akarjuk elveszíteni az ígéretes munkavállalót. Végezzünk minél hamarabb telefonos előszűrést, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiderüljön mindkét fél számára, hogy van-e esély a folytatásra. Amennyiben a válasz pozitív, ajánlott már egy következő napra behívni a jelöltet egy személyes beszélgetésre.”

Első benyomást csak egyszer tehetsz

A jó jelöltek tehát biztosan elkelnek, ha valaki jobban és gyorsabban szólítja meg őket, vagyis az első kapcsolatfelvétel mikéntje nagyban meghatározhatja a folytatást. „Azokat a ritka nyelveket beszélő pályakezdőket például, akik regisztrálnak a Profession.hu adatbázisába és aktiválják önéletrajzukat, akár naponta tízen is felhívhatják egy ajánlattal. A fiatal álláskeresők valószínűleg csak azokra a cégekre fognak emlékezni, akiktől a beszélgetés után e-mailben is tájékoztatást kaptak, vagyis esetükben elengedhetetlen az után követés, de ez a tapasztalt szakemberekre is igaz” – emel ki egy lényeges pontot Vivien.

Az első levél kiváló employer branding eszköz lehet, ha ténylegesen informatív. „Fontos, hogy tartalmazza azokat az információkat, amelyek alapján a jelölt fel tud készülni az állásinterjúra, amelyek által mélyebben megismerheti a munkaadót. Tapasztalatunk szerint a lemorzsolódást jelentősen csökkenti, ha a pontos címen túl egy térképet is csatolunk az e-mailhez, elkerülendő az esetleges félreértéseket. Jól működő gyakorlatunk, hogy feltüntetjük az interjúhelyszín közelében található kávézókat is, ahol az álláskereső esetleg ráhangolódhat a beszélgetésre, vagy levezetésképp elfogyaszthat egy kávét. További plusz pontokat szerezhetünk, ha olyan tudnivalókat is elárulunk a cégről, amelyek a honlapon nem találhatóak meg, például betekintést adunk a mindennapokba néhány fotón keresztül, vagy a közösségi életről mutatunk pár kulisszatitkot. Ez a jelöltélmény rendkívül hangsúlyos része, amely már a kezdeti szakaszban is igazolhatóan erősíti az elköteleződést” – osztja meg a szakember.

És hozzáteszi: „a kiválasztási folyamat nem megfelelő kommunikációjával is értékes szakembereket veszíthetünk, a visszajelzések szerint ugyanis a pályázók számára a bizonytalanság az álláskeresés legkellemetlenebb faktora. Ezt szem előtt tartva ajánlott már az első kapcsolatfelvételnél tisztázni, melyek a kiválasztás lépései, hány körre számíthat az érintett, és nagyjából mikorra várható eredmény, akár a jelentkezést, akár a személyes beszélgetést követően. Ez a gesztus bizalmat ébreszt a jelöltben, feltéve, ha a munkaadó be is tartja az ígéretét.”

Kezeld profin a jelölteket!

A magyar munkaerőpiacon komoly szemléletváltásra van szükség a munkáltatók részéről, hogy a hosszú reakcióidő, a hónapokig húzódó kiválasztás vagy a hiányos információközlés miatt ne veszítsenek értékes jelentkezőket. „Természetesen vannak már olyan cégek, akik abszolút élen járnak ebben, és felismerték, hogy a verseny hatalmas, ha már bevonzottak egy pályázót, aki megfelel az elvárásaiknak, gyorsan kell cselekedniük. De a legtöbb vállalatnál, különösen a külföldi tulajdonú multinacionális cégeknél, nagyon lassan történik meg a változások jóváhagyása, így ők jóval nehezebben tudnak alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és feltehetően csak néhány negatív toborzási eredmény után kezdik majd átalakítani több évtizedes gyakorlataikat” – fejti ki Vivien.

A nagy cégek számára különösen akkor okoz nehézséget a jelöltek kezelése, ha egyszerre több pozíciót is meghirdetnek, és nagyszámú jelentkezést kell feldolgozniuk. „Ezekre az esetekre is könnyen lehet hatékony megoldást találni. A Profession.hu minden hirdetési termékéhez ingyenesen jár az egyszerű és átlátható jelöltkezelő rendszer, amelynek segítségével az egyes hirdetésekhez tartozó pályázatok is jól nyomon követhetők. A rendszeren belül egy kattintással küldhetünk választ az álláskeresőknek, ami lehet automatikus levél, de sokkal többet nyerhetünk a már említett, személyre szabott üzenettel. A pályázókhoz státuszok is beállíthatók, kivel történt meg a kapcsolatfelvétel, ki lépett vissza, kivel zajlott le az első interjú, ki az, aki nem felelt meg stb. Mindez nemcsak a kiválasztást végzők munkáját egyszerűsíti le, de a munkavállalók igényeit is maximálisan teljesíti, ezáltal pedig a munkáltatói márkát is hitelesen építi” – egészíti ki a fentieket a szakértő.