Powered by

A változások éve: ilyen volt 2020

Olvasási idő: 5 Perc
Munkaerőpiac
2020.12.31.

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Érdekel

2020 sok tekintetben egy olyan hullámvasútra hasonlított, amelyre sem a munkáltatók, sem a munkavállalók többsége nem kívánt jegyet váltani. Persze választási lehetőség nem volt, a tavaszi váratlan fordulat pedig jóval nagyobb hatást gyakorolt a munkaerőpiacra, mint az előre látható lett volna. Hogy mi minden történt ebben az évben, arról Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével beszélgettünk.

Erős kezdés

Az év négy, jól elkülönülő szakaszra tagolható a koronavírus hatásait tekintve. Az első negyedévet stabil kezdés jellemezte, ugyanakkor már a változás első fuvallatai is érződtek.

Tavaly ilyenkor alapvetően optimistán álltunk az évhez, és bár a koronavírustól függetlenül némi lassulás volt várható a korábbiakhoz képest, semmi drámaira nem számítottunk, sőt, az indulás a várakozásokat is felülmúlta, januárban és februárban ugyanis az előző év azonos időszakához hasonlóan 13 000 – 14 000 aktív álláshirdetés volt a piacon” – kezd bele a visszatekintésbe Tüzes Imre.

A figyelem aztán fokozatosan fordult a wuhani, később pedig a dél-olaszországi történésekre, és a kérdés is felvetődött, vajon milyen módon befolyásolják ezek az események a hazai munkaerőpiacot, a válaszokat azonban megjósolni sem lehetett. „A látványos fordulatot március 11-re datáljuk: a meghirdetett pozíciók száma azonnal és jelentős mértékben esett vissza, miközben mindenki igyekezett átállni a kényszerűen megváltozott működésre” – teszi hozzá interjúalanyunk.

Bizonytalan folytatás 

A második negyedév teljes bizonytalanságban és útkereséssel telt.

Tüzes Imre

a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője

Munkaerőpiaci szempontból április volt a mélypont: a meghirdetett állások száma 60 százalékkal esett vissza a 2019-es év azonos időszakához képest. Májusban ez az arány 47 százalékos, júniusban pedig 27 százalékos volt. Egyfajta javuló tendencia rajzolódott ki, de a cégek egyértelműen várakozó álláspontra helyezkedtek. A legnagyobb csökkenést a vendéglátás-idegenforgalom mutatott, ebben a kategóriában 55 százalékkal esett a meghirdetett lehetőségek száma, a fizikai, segéd és betanított munkáknál ez az arány 36 százalékos volt, az ügyfél- és vevőszolgálati állásoknál 35 százalék, a szakmunkáknál pedig 33 százalék. Covid-állónak bizonyult ezzel szemben az építőipar, az IT-programozás és fejlesztés, valamint a mérnöki területek – ezeknél mindössze 9 százalékos csökkenés mutatkozott.

Ebben az időszakban zajlott a legtöbb olyan piackutatás, amely a piaci szereplők helyzetről alkotott véleményét monitorozta. „Március utolsó napjaiban óriási volt a szórás abban, ahogy a vállalati döntéshozók gondolkodtak a járvány hatásairól: a cégek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy tönkre fog menni, 20 százalék pedig úgy vélte, hogy őt a helyzet nem fogja érinteni. Áprilisban már a megkérdezett munkáltatók kilencven százaléka mondta azt, hogy valamilyen módon befolyásolja a működésüket a koronavírus, júniusban pedig ez az arány elérte a 100 százalékot” – összegez Imre.

És folytatja az érintettség különböző szintjeivel: „Ekkor a cégek 17 százaléka azt állította, hogy csak jelentős korlátozások mellett tudja folytatni a működését, 3 százalék nyilatkozott a működés leállításról, a legáltalánosabb, vagyis a 80 százalékot jellemző tendencia pedig valamilyen költségcsökkentő intézkedés bevezetése volt. Lényeges továbbá, hogy az év 6. hónapjában a vállalatok 70 százaléka mondta azt, hogy az árbevételére is közvetlen hatással van a kialakult helyzet, 12 százalék számára ez a bevétel 50 százalékos vagy annál nagyobb visszaesését jelentette.

A második negyedévre tehát a munkáltatók már sokkal pontosabban mérték fel a járvány hatásait, mint ahogy azokat néhány hónappal korábban megjósolták, ahogy az sem volt már kérdés, hogy kivétel nélkül mindenki érintett ebben a váratlan változásban – és ez alól a munkavállalók sem voltak kivételek. „Sok tízezren veszítették el az állásukat, a KSH friss adatai szerint év-év alapon legalább 20 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, ami 50 ezer fős növekedést jelent, és nagyjából 300 000 főre tehető így a munkanélküliek száma. Ezzel összefüggésben jelentősen megnőtt az alacsonyabb képzettséget igénylő munkák iránti igény, és bizonyos szektorokban visszatért a túljelentkezés évek óta ismeretlen jelensége is.” – osztja meg a szakértő.

Lassan javuló irányok

A harmadik negyedév a kárfelmérésről, az új normálhoz való igazodásról, és a fokozatos, lassú növekedésről szólt. „A nyári hónapok, a diagnosztizált megbetegedések számának csökkenésével pozitív hangulatot hoztak a piacra, a toborzási kedv elkezdett visszatérni, a meghirdetett állások száma pedig hónapról hónapra emelkedett – bár így is messze elmaradt a tavalyi év hasonló időszakához képest, ami azt jelenti, hogy ebben a negyedévben 17 százalékkal volt kevesebb meghirdetett pozíció, mint tavaly ilyenkor. Változást szeptember hozott, amikor is az előző évivel közel azonos mennyiségű hirdetés került a piacra– osztja meg Imre.

A jelentkezőszámban éppúgy növekedés volt tapasztalható, mint az új lehetőségekre nyitottak, azaz a Profession.hu adatbázisába regisztrálók számában. „Július és szeptember között 40 százalékkal többen jelentkeztek állásra a tavalyi év azonos időszakához képest. A legnagyobb érdeklődés a szakmunkák iránt mutatkozott, ezekre a lehetőségekre 69 százalékkal több pályázat érkezett, mint egy évvel korábban. A fizikai munkákra 42 százalékkal, ügyfélszolgálati feladatokra 40 százalékkal, értékesítői munkakörre pedig 35 százalékkal többen küldték el a jelentkezésüket. A számok mögött vélhetően az a tény húzódik, hogy az állásukat vesztettek közül sokan szektoron kívül próbáltak elhelyezkedni” – indokol a szakértő.

A piaci egyensúly tehát kibillent – hiába nőtt a kínálat, az új jelöltek váratlan nagy száma messze túlszárnyalta azt.

Visszarendeződés

Az év utolsó három hónapja már a stabilizálódás és a jövőre való felkészülés jegyében telt.

A tavalyi év azonos időszakához képest már sokkal kisebb az eltérés a hirdetésszámok tekintetében, vagyis október-novemberben a 2019-es év utolsó negyedévéhez hasonló számú álláshirdetést jelent meg. A munkáltatók oldaláról – a koronavírus 2. hulláma ellenére is – optimizmus érzékelhető, elképzelhető, hogy a korábbi hónapokban parkoltatott toborzásokat most indítják el. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a pozitív tendencia nem tekinthető általánosnak, a vendéglátás és idegenforgalom kategóriákban továbbra is nagyon alacsony a meghirdetett állások száma.

Készítette: Istók Nikoletta

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel