A legifjabb munkavállalók hamarosan megteszik első lépéseiket a munka világában: képzettek, nyelveket beszélnek, magabiztosak, és egészen új szemléletet kívánnak a munkaadóktól.

A jelen munkaerőpiaci körülmények, amikor a munkaerő iránti kereslet egyre nő, miközben a kínálat folyamatosan szűkül, igazán kedvező atmoszférát teremtenek a pályakezdők számára. Komoly potenciál van a legifjabb generációban, azonban csak azon munkaadók számára, akik képesek nyitni a frissdiplomások felé, és gyorsan reagálnak elvárásaikra.

[thrive_leads id=’752′]

A közeljövő munkavállalói ugyanis a munkahelyükön olyasmivel szeretnének foglalkozni, aminek értelmét látják, és mindezt olyan cégnél szeretnék végezni, ahol elismerik a munkájukat illetve számít a véleményük. Amikor állást választanak, már nem a fizetés az első számú szempont, döntésüket más tényezők is komolyan befolyásolják – derült ki a Deloitte aktuális felméréséből, amelyben több mint 5700, a közép-európai térség 14 országának legjobb egyetemein tanuló, illetve ott végzett diákot és frissdiplomást kérdeztek meg munkával, magánélettel és oktatással kapcsolatban. Válaszaikra ajánlott odafigyelni!

Az öntudatos generáció

A felmérés során megkérdezett fiatalok 80 százaléka jobbnak tartja a saját képességeit, mint kortársaiét. Emellett kétharmaduk szerint mások is elismernék vezetői képességeiket. „Általában elmondható, hogy egy új attitűd jellemzi ezt a generációt, máshogyan pozícionálják magukat, mint az előttük járók. Az önbizalmuk, optimizmusuk érezhetően magasabb, és kevesebb stresszt okoz számukra munkahelyük lehetséges elvesztése. Tisztában vannak az értékeikkel: képzettek, már a digitális világban szocializálódtak, természetes számukra a gyorsuló technológiai környezet és jellemzően több nyelven beszélnek” – fejti ki Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője.

Ennek fényében nem meglepő, hogy bérelvárásaikról is magabiztosan nyilatkoztak a válaszadók. Magyarországon a pályakezdők bérigénye a valóságtól még mindig elrugaszkodott: míg 2015-ben a leendő munkavállalók első munkahelyükön nettó 255 ezer forintos fizetésre számítottak, addig a jelenlegi felmérésben átlagosan nettó 290 ezer forintos kezdő fizetést adtak meg. „Ez a szám mindenképp elgondolkodtató, ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy éles álláskeresési helyzetben már sokkal reálisabb fizetési igényt jelölnek meg a generáció tagjai: adatbázisunkban a diplomás pályakezdők nettó 153 ezer forintot határoznak meg átlagosan, vagyis abszolút reálisan kalibrálják önmagukat, és láthatóan a tapasztalattal együtt nőnek az elvárásaik” – teszi hozzá a Profession.hu szakértője.

A döntés az ő kezükben van

A kutatás lényeges tanulsága, hogy az ezredforduló szülötteinek a munkahelyválasztásnál a fentiek ellenére sem a fizetés az elsődleges szempont. „Egyértelműen kiderült, hogy a személyes fejlődés és a szakmai kihívások lehetősége nyomja a legtöbbet a latban, vagyis munkáltatóként minden területen biztosítani kell, hogy a feladatok érdekesek, változatosak, izgalmasak legyenek. Emellett lényeges tényező a vezető személye is, akivel szemben kettősség jellemzi az elvárásokat: a fiatalok többsége olyan 36-50 év közötti vezetővel dolgozna együtt a legszívesebben, aki szakmailag magasan képzett és lehet tőle tanulni, de egyben demokratikus, stratégiai gondolkodású és inspiráló is” – osztja meg Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának vezetője.

Érdekes tény, hogy a magyar fiatalokra nagy rizikókerülés jellemző, legyen szó saját vállalkozásról vagy egy start up lehetőségről. A megkérdezettek közül a legtöbben multinacionális cégnél szeretnék elkezdeni a karrierjüket, viszont konkrétabb elképzeléseik vannak a munkáról, mint az őket megelőzőknek. „Sokkal rugalmasabbak, vagyis például hajlandóak utazni, sőt költözni is, belföldön, külföldön egyaránt egy számukra megnyerő állás miatt. Ugyanígy állnak a munkaidőhöz is, vagyis inkább a határidők, célok motiválják őket, mint a tól-ig időkeret, és ez igaz a munkahelyre is: nem egy íróasztalban gondolkodnak, közelebb áll hozzájuk a távmunka intézménye, ügyesen használják azt a technológiai környezetet, amely ilyen formában is lehetővé teszi a hatékony munkavégzést” – emeli ki Tüzes Imre.

Sürgető szemléletváltás

Mindkét szakember egyetért abban, hogy munkaadói oldalról komoly gondolkodásbeli változást kíván az új generáció színre lépése. Csépai Martin szerint erősödik a tudatosság a cégek részéről a munkavállalók igényeinek figyelembevételét tekintve: „a candidate experience, a munkáltatói márkaépítés és a munkatársi elköteleződés témái egyre nagyobb fókuszt kapnak, a szükséges szándék tehát már megvan, de komoly tanulási folyamat előtt állnak a vállalatok. Éppen ezért különösen fontos ismerni a jövő munkavállalóinak preferenciáit, hogy a munkaadók felkészülhessenek a bizonyára egyre fokozódó versenyre a pályakezdőkért. Rendkívül sok múlik e tekintetben a vezetőkön, hogy az említett szempontoknak megfelelően tudják működtetni csapatukat, összehangolva a különböző generációk képviselőit.”

Az SSC szektor jelenleg a pályakezdők egyik legnagyobb felvevőpiaca – hozzájuk hasonló nyitottságra van szükség valamennyi munkaadó részéről, ha soraiban akarja tudni ezt a generációt. „Ez az első lépés, de a munkáltatói gyakorlatok fundamentális átalakítására lesz szükség. A cégeknek például minél korábban meg kell mutatniuk magukat leendő munkavállalóiknak, nem véletlen, hogy egyre több munkaadó már a felsőoktatási intézmények falai között pozícionálja magát, a cégkultúrát, a küldetést. Ez a fajta proaktivitás a jövőben biztosan nélkülözhetetlen lesz, a pályakezdők ugyanis már nemcsak azt látják a munkáltatóban, akitől hó végén megérkezik a fizetés, sokkal inkább brandhez, küldetéshez kötődnek. Viszont az a fajta lojalitás, amit az elődök képviseltek, és akár több évtizedes elköteleződést is garantált, a fiatalok számára már ismeretlen. Ők jellemzően néhány éves periódusokban gondolkodnak, vagyis a fluktuáció borítékolhatóan magasabb. Fontos ezt helyén kezelni és nem problémaként, hanem olyan tényezőként tekinteni rá, amelyre hosszú távon be kell rendezkedni” – hívja fel a figyelmet Tüzes Imre.

Nagyfokú tudatosság kell tehát: azok a cégek, akik képesek gyorsan megérteni, dekódolni, hogy mit kell tenniük, és meg is lépik azt, ki tudnak alakítani egy olyan vállalati működést, környezetet, ami nemcsak bevonzza, de meg is tartja a szárnybontogató munkaerőt. Ez vitathatatlan előny lesz a toborzási versenyben is, az online térben ugyanis gyorsan terjednek a visszacsatolások – a pozitívak éppúgy, mint a negatívak, ezt érdemes szem előtt tartani.