Sok munkavállaló várja a nyári napsütést, a pihenést, kikapcsolódást, többek számára azonban a forróság megnehezítheti a mindennapokat. Könnyen segíthetjük azonban alkalmazottainkat, ha odafigyelünk rájuk és vállalati wellbeing stratégiánk igazodik igényeikhez. Mészáros Nóra munka- és szervezetpszichológussal a nyári jóllétről beszélgettünk.
Hogyan befolyásolja a nyár a munkavállalók mentális egészségét?
Ma már nem meglepő, ha az alkalmazottak nem csak légkondicionált irodákban töltik a munkaidejüket, többen otthonukban, hangulatos kávézókban vagy épp parkokban igyekeznek megteremteni a legjobb munkafeltételeket, miközben próbálják kihasználni a kellemes időjárás előnyeit is.
Az időjárásváltozás, különösen a szélsőséges hőmérsékletingadozás viszont komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. Amellett, hogy óva intjük egymást attól, hogy nyáron a nagy hőségben kint tartózkodjunk, a kollégáink mentális egészségére is érdemes odafigyelni.
„Szervezetünknek a nyári időszakban is alkalmazkodnia kell a változó környezethez, és ez az alkalmazkodás (főleg ha a klímaváltozással összefüggésben gyorsan váltakozó, olykor nehezen kiszámítható követelményeknek kell megfelelnie) mentális vonatkozásban is próbára tehet minket. Jó esetben a megfelelő életmód, a szabadság és a pihenés segít az egyensúly megtalálásában, sokan azonban így is nehezen élik meg a nyarat. Ennek számos oka lehet a klimatikus tényezőkön kívül is: a nyári hónapok szembesíthetnek az újévi fogadalmak betartásának sikertelenségével vagy akár azzal is, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben költségvetésünk korlátaiba ütközhet a vágyott kikapcsolódás, nyaralás vagy fesztiválrészvétel” – magyarázta Mészáros Nóra, munka- és szervezetpszichológus.
Talán mindannyian hallottunk már a szezonális affektív zavarról is, amelyet a köznyelvben általában szezonális depressziónak hívunk, és amelyet legtöbbször a hideg téli hónapokhoz kapcsolunk. A szakember azonban elmondta, hogy létezik ennek nyári változata is: ez kevésbé ismert, kiváltó okai között a hőséget, az erős fényt, a szárazságot és a virágporokat szokás említeni. Tüneteit tekintve részben más természetű, mint a téli depresszió – nyáron a rossz hangulat és az érzelmi tompultság csökkent étvággyal, álmatlansággal párosulhat.
Mit tehetünk vezetőként, HR-esként a dolgozóinkért?
Mészáros Nóra
munka- és szervezetpszichológus
Első lépésben a vezetőknek saját magukban érdemes tudatosítani, hogy a nyári időszak a szabadságolások ellenére is megterhelő lehet – ha ezzel tisztában vannak, akkor könnyebb észrevenni a jeleket, és szükség esetén a beavatkozás is hamarabb megtörténhet, azaz a munkavállaló hamarabb regenerálódik, hamarabb tud újra megfelelően teljesíteni. Megfontolandó lehet szemléletformáló előadáson, céges rendezvényen vagy akár a rendszeres csapatértekezleten megemlíteni a dolgozóknak, hogy a nyári éghajlati tényezők a közismert élettani hatások mellett mentálisan is megpróbáltatást jelenthetnek az embernek.
Nóra hozzátette: munkahelyi balesetek szempontjából is kockázatos, ha valaki akár testi, akár mentális okokból nem tud megfelelően összpontosítani a feladatra. Nyári melegben elengedhetetlen a védőital biztosítása, zárt térben a megfelelő hőmérséklet kialakítása, kültéren pedig a védőöltözet és a fényvédelem. A gondosság mellett is lehetséges azonban, hogy a munkavállalónál érzelmi tompultság, lehangoltság, alvászavar lép fel – a kollégák és a középvezetők figyelme jelentheti az első szűrőt, beavatkozási pontot ilyen esetben. Ha a tünetek rövid időn belül nem múlnak el vagy épp erősödnek, ajánlatos az érintett dolgozót szakemberhez irányítani.
Hogyan motiváljuk a csapatot nyáron?
A legtöbb kollégának a nyár a nyaralással, pihenéssel egyenértékű, sok szektorban előfordulhat „uborkaszezon” is, ami magával hozhatja a munkavállalók csökkent lelkesedését és elköteleződését is. De mit tehetünk ilyenkor?
„Vannak olyan munkahelyek, ahol nyáron érezhetően kevesebb az elvégzendő munka – valós hazai KKV-példa ilyen esetben, hogy nyár végéig a hét utolsó munkanapján rövidített munkarend van érvényben. Ez bizony nagy ajándék olyan helyen, ahol egyébként nincs „rövid péntek”. Ha egy ilyen intézkedés megengedhető a termelésben, illetve a szolgáltatásnyújtás zavartalansága mellett, az segíthet annak kommunikálásában is, hogy a tényleges munkaidőben viszont továbbra is elvárás a gondos munkavégzés – még nyáron is. Termelővállalati példaként hozhatóak a kisebb terhelésű időszakokra időzített sportdélutánok és házi versenyek, de említhető olyan gyakorlat is, hogy kánikula idején amennyiben a külső hőmérséklet elér egy bizonyos hőfokot, a műszak végén a jelen lévő munkavállalók elvihetnek egy doboz hűtött italt vagy jégkrémet az erre a célra rendszeresített hűtőkből.”
Olyan példa is van természetesen, ahol épp a fentiek ellenkezője, a munkaerőhiány és a szabadságok feltorlódása okoz motivációcsökkenést. A szervezetpszichológus javaslata szerint ilyen helyeken a szabadságok észszerű beosztásán felül elképzelhető olyan ösztönző, hogy a nyaralási csúcsszezon idején helytálló, sokszor többletterhelés alatt dolgozó munkavállalókat külön is megjutalmazzák: ennek módja igen változatos lehet – az őszinte, hiteles szóbeli vezetői köszönettől az apró figyelmességeken át valamilyen különdíjig, esetleg pénzbeli ösztönzőig. Az elismerés mikéntjét mindig a szervezet kultúrájába illeszkedően, illetve az érintett munkavállaló személyéhez szabottan célszerű megválasztani.
A vállalati wellbeing stratégia egyik elengedhetetlen eleme a munkavállalóink fizikai és mentális egészségének támogatása, így nem mehetünk el szó nélkül mellette. Megéri időt és erőforrást fektetünk a jóllétükbe, mert ez a cégnek üzleti szempontból is előnyt kovácsol: ha elkötelezettebb, motiváltabb és kiegyensúlyozottabb kollégákkal dolgozunk, akkor kevesebb hiányzásra és nagyobb produktivitásra számíthatunk. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a jólléti intézkedések hasznosságával és azzal, mire van szükségük a dolgozóinknak.
Ha ezek feltérképezéséhez segítségre van szükségünk, hallgassuk meg a Profession Backstage Podcast Legyünk jól! adását, vagy töltsük le a Profession.hu legújabb, Wellbeing – Teljesség a munkahelyen című kiadványát.Készítette: Varsányi Zsófi
