A legtöbb vállalatnál van CSR: önkéntes napok, kampányok, támogatott ügyek. Látható, kommunikálható, sok esetben jól szervezett kezdeményezések. Mégis érdemes feltenni a kérdést: ezek valóban elérik a kívánt hatást, vagy inkább jól működő programok maradnak?
Az elmúlt években a CSR egyre inkább alapelvárás lett a munkavállalók és a piac részéről is: nemcsak az számít, mit csinál egy vállalat, hanem az is, hogy miért teszi. A purpose driven munkahelyek felé való elmozdulás egyértelmű trend, friss kutatások (pl. Deloitte Global Millennial Survey) szerint a munkavállalók jelentős része kifejezetten olyan szervezetnél szeretne dolgozni, amelynek világos társadalmi célja van, és ehhez a működésében is következetesen igazodik. Ebben a környezetben a cégek társadalmi szerepe láthatóbbá vált, és ezzel együtt a felelősségük is. A CSR így már nem különálló aktivitás, egy kategória a megnyerhető céges díjak versenyszámaiban, hanem egyre inkább működési kérdés is.
Kampány helyett a mindennapi működés része
Jó szándékú és teljesen érthető kiindulópont, hogy a CSR a marketingnél landol, kampányok és aktivitások formájában. De ha a CSR egy program a cég életében, akkor könnyen leválik a napi működésről. Időszakos aktivitássá válik, fotózási lehetőséggé, a “Büszkeségeink” rovat tartalmává.
Milyen lehet a 2.0? A valódi hatás ott keletkezik, amikor a társadalmi felelősségvállalás átszövi a mindennapi szervezeti működést is. Ide tartozik az önkéntesség támogatása, a diverzitás és inklúzió erősítése, vagy akár a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítása különböző csoportok számára.
Nem minden jó ügy a mi ügyünk
“Ha egy cég dolgozói azt látják, hogy a vállalatuk a társadalmi-környezeti hatásával is foglalkozik – mert egyébként az ő személyes értékrendjükkel ez összefügg –, akkor az a megtartásban is plusz értéket jelenthet, főleg, ha a munkaadó segít abban a dolgozóinak, hogy ők is aktívan be tudjanak kapcsolódni a CSR tevékenységekbe. Úgyhogy ez már megkerülhetetlen feladat; nem választás kérdése, csinálni kell.“- mondja Kispéter Alma, a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértője egy korábbi, a témában készült interjúnkban.
Fel kell ismerni, hogy nem minden jó ügy mellé kell, vagy lehet odaállni. Keressünk organikus kapcsolódásokat a tevékenységünk és a számunkra fontos ügyek között:
Kispéter Alma
a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértője
Mindig úgy érdemes ennek nekiindulni, hogy megnézzük, mi az a szaktudás, mi az a termék, amit mi tudunk adni, és kikutatjuk, hogy arra melyik szektorban van a legnagyobb szükség: ha egy élelmiszerlánc vagyunk, akkor az étkeztetésben segítsünk, ha bank vagyunk, akkor anyagi támogatással, a pénzügyi tudatosságra nevelő edukációs programmal támogassuk azokat, akiknek erre szüksége van. Így lehet bevonni a kollégákat is, hiszen azok, akik nálunk dolgoznak, szintén az adott témában lesznek szakértők.
A jó ügyeknek is kellenek jó jelöltek
A Profession.hu megközelítése is ezt a logikát követi: amellett, hogy a vállalati kultúra része az önkénteskedés, egy alapvető működési eszközt teszünk elérhetővé: a munkaerőpiachoz való hozzáférést.
2026 végéig díjmentes álláshirdetést és hirdetési tanácsadást biztosítunk nonprofit alapítványok számára. A cél az, hogy a civil szervezetek tartósan is képesek legyenek elérni a számukra kritikus szakembereket.
A munkaerőpiachoz való hozzáférés egy kevésbé látványos, mégis nagy hatású CSR-terület. Különösen igaz ez azokra a csoportokra, amelyek jelenleg alulreprezentáltak: a megváltozott munkaképességű munkavállalók például jelentős, gyakran kiaknázatlan potenciált jelentenek a munkaadók számára is. Az olyan kezdeményezések, mint a Kézenfogva Alapítvány május 20-i Speciális Állásbörzéje, is ezt a kapcsolódást segítik: valós találkozási pontot teremtenek a munkáltatók és a jelöltek között.
Üzleti szempontból sem mellékes
A CSR működési szintre emelése nemcsak társadalmi, hanem üzleti előnyökkel is jár:
- erősebb és hitelesebb munkáltatói márka épül
- szélesebb merítési bázisra válthatunk a toborzásban
- magasabb elköteleződésre számíthatunk a munkavállalóktól
- ez pedig fenntarthatóbb, stabilabb működést jelenthet.
A munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban ez kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet.
A CSR jövője nem újabb programok indításában van: nézzük meg inkább, hogy szemléletként mennyire tud beépülni a napi működésbe, a döntésekbe, a folyamatokba, a toborzásba. Ahol ez megtörténik, ott a CSR nem egy díjnyerő kategória lesz a polcon, pontosabban nem csak az. Hanem valami, ami miatt egyszerűen jobb ott dolgozni, és közben, mintegy mellékesen, egy kicsit jobb lesz a világ is.
Készítette: Rákász-Losonczy Judit
