Vajon lehet stressz nélkül élni?

Stressz volt, van és lesz: a munkahelyünkön és a magánéletünkben egyaránt. Bár teljesen kiiktatni akkor sem tudnánk, ha holnaptól egy idillikus szigeten élnénk, mégis sokat tehetünk azért, hogy ne ez a negatív hatás uralja a mindennapjainkat. Szilágyi Judit és Schieszler Tamás, a mindfulness.work tanácsadói elárulták, hogy a mindfulness, azaz az éber jelentét gyakorlása, amikor is figyelmünket tudatosan a jelen pillanatra irányítjuk, hogyan segíthet hozzá bennünket egy kiegyensúlyozottabb élethez.

Mi történik, ha stressz ér bennünket?

Hogy megértsük, hogyan is reagál szervezetünk a stresszre, agyunk ebből a szempontból nagyon-nagyon leegyszerűsített működését megvizsgálni. „Mondhatjuk azt, hogy az evolúciós fejlődésünk során az agyunknak lényegében három szintje alakult ki. Az első szint az agytörzs, vagy gyíkagy, ahol az ösztönök és az élettani funkciók működnek. Ami itt történik, az többnyire nem is tudatosul, jellemzően nincs az akaratunk befolyása alatt. A második szintet a limbikus rendszer alkotja, működése viszonylag egyszerű, de gyors. Itt zajlik leginkább az érzelmi működésünk. A legfelső szint az agykéreg, ahol többek között a gondolkodás, elmélkedés, tervezés zajlik, valamint ez felel a beszédért is. Kognitívan ez a legfejlettebb, nagyon bonyolult dolgokat képes végrehajtani, azonban lassan működik” – osztja meg Schieszler Tamás.

Talán meglepő, de a középső szint a főnök. Amolyan házőrző kutyaként a háttérbe vonulva figyel, és ha veszélyt érzékel, azonnal reagál: „letiltja a felső szintet, a legalsót pedig harckészültségbe helyezi,  vagyis üss-vagy-fuss üzemmódba kapcsol. Lényegében mindent leszabályoz, ami a túlélés szempontjából rövidtávon nem fontos, például az immunrendszert, az emésztést, és a gondolkodást is, viszont felpörgeti a szívverést, megemeli a vérnyomást, hogy az ideiglenes extrém teljesítményre képesek legyünk. Ez az állapot csupán rövid ideig tartható fenn, nem szabad túlpörgetni, különösen azért, mert ilyenkor a tudatosságunk jelentősen visszaesik” – teszi hozzá a szakember.

Evolúciós szempontból rendkívüli előnyt jelent a vázolt mechanizmus, azonban ma már jóval ritkább a valós vészhelyzet, mégis naponta akár többször is átéljük mindezt, a különböző stresszhelyzetekre válaszolva. „Ez lehet egy sokadig meeting, egy újabb határidős feladat, egy nézeteltérés a főnökünkkel, a gyerekünk rossz jegyeivel kapcsolatos aggodalom, vagy az a tény, hogy lekéstük a buszt. Minden ilyen alkalommal stresszhormonok jutnak a szervezetünkbe, és míg korai elődeink ezeket azonnal elégették, például elmenekülve a támadó vadállat elől, nekünk erre nincs lehetőségünk, így fizikai romboló hatásuknak folyamatosan is ki vagyunk téve” – figyelmeztet Szilágyi Judit.

Kapcsoljunk át a jelenbe

Jó hír még a profi szorongók számára is, hogy némi tudatossággal nagyon sok stresszfaktort kiiktathatunk az életünkből. „A kiindulási lépés annak felismerése, hogy milyen helyzetekben és milyen gyakran reagálunk stresszesen. Ezzel állunk fel a startpozícióba, élesítve azt a szemléletmódot, hogy képesek vagyunk változtatni mindazon, ami negatívan hat ránk. A harcot két fronton vívhatjuk igazán eredményesen: egyrészt átalakíthatjuk a külvilágot, másrészt változást generálhatunk önmagunkban is” – kezd bele a megoldásba Tamás.

Judit folytatja: „ha tudjuk, hogy melyek a legfőbb stresszoraink, egyszerűen kiszelektálhatjuk őket. Például megtanulhatunk nemet mondani azokra a feladatokra, amelyek már nem férnek bele a munkaidőnkbe, így megszabadulhatunk az állandó túlóra okozta stressztől. Vagy ha az zavar bennünket nap mint nap, hogy a nyitott irodában ülve nem tudunk koncentrálni, egy fülhallgató jó szolgálatot tehet. Amennyiben kollégáink kérdéseikkel folyamatosan félbeszakítják a munkánkat, határozzunk meg számunkra egy időintervallumot, amikor a rendelkezésükre állunk. Gyakori, hogy nem érezzük kellően hatékonynak az időbeosztásunkat, amire jó válasz lehet, ha tömbösítjük azokat a feladatainkat, amelyek robotpilóta üzemmódban gyorsan ledarálhatók, és azokat, amelyek elmélyülést és fókuszálást igényelnek. Fontos azonban hozzátenni, hogy gyakran a körülményeinket sokkal nehezebb átalakítanunk, mint önmagunkban átkereteznünk azokat.”

Hogy mit is jelent ez? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk! Judit szerint ugyanis a jelenben nincs stressz. Stressz akkor alakul ki, amikor elkezdünk azon gondolkodni, hogy hány olvasatlan levelünk van, vagy hamarosan egy rosszul megvilágított próbafülkében kell majd bikinit választanunk, esetleg hogy a gyerekünknek milyen baja eshet abban a táborban, ahova ma indítottuk el. „A stressz a leggyakrabban a gondolataink kalandozásából, a múlton vagy a jövőn való szorongásunkból fakad. Éppen ezért meg kell tanulnunk a gondolatainkat a helyükön kezelni. Ezek csupán tapasztalati formák, mentális események, amelyeket nem kell elnyomnunk, de ne is dőljünk be nekik. A mindfulness segítségével könnyedén elcsíphetjük a visszatérő stresszfaktort jelentő gondolatainkat (ilyen például az el fogok késni mondat), majd a figyelmünk tudatos átirányításával a jelenre (a vezetésre, vagy tömegközlekedve a környezetünkre), máris leválasztottuk magunkat erről a feszültséget keltő gondolatról, vagyis redukáltuk a stresszt. Hasonló hatása van, ha egy számunkra stresszes helyzetben veszünk néhány mély levegőt, ezzel ugyanis ismét a jelenbe kerülünk, oxigénhez juttatjuk az agyunkat is, és gyakran elegendő is ennyi ahhoz, hogy más megvilágításba kerüljön az a súlyosnak vélt probléma.”

Pozitív hatások

Az itt és most-ban való jelenlét gyakorlásával, figyelmünk tudatos irányításával érezhetően megritkulnak a stresszreakcióink, vagyis stresszellenálló képességünk is nő. „A mindfulness hosszútávon agyszerkezeti változást idéz elő, vagyis segítségével nemcsak kevésbé érezzük majd stresszesnek magunkat, hanem valóban másként reagál az agyunk ezekre a helyzetekre. Hatására a középső agyi rész mérete ténylegesen csökken, ahogy az agyi részek közötti kapcsolat is gyengül, így enyhíthetjük a házőrzőnk azonnali aktivitását, miközben a tudatosságunk tovább fennmarad, vagyis lehetőségünk nyílik arra, hogy önmagunkba nézzünk, és felismerjük, miért is kezdünk el stresszelni, innentől pedig már nálunk pattog a labda” – összegzi Tamás.

A mindfulness remek eszköz arra, hogy a napjainkat jellemző túlpörgött állapotot, a megannyi ingert megtanuljuk jól kezelni, ha azonban ennél mélyebben gyökereznek a problémák, vagy hosszabb ideje krónikus stresszben élünk, ajánlott szakemberhez fordulnunk, és mihamarabb kilépnünk az adott szituációból. Találjuk meg a nekünk való állást mihamarabb: frissítsük önéletrajzunkat, és töltsük fel ide! Nézzünk szét a legfrissebb lehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkahely, stressz, mindfulness, felismerés