Ami minden munkánál előnyt jelent

Közel 9 milliárd forintos keretösszeggel indul képzési program a lakosság digitális készségének erősítésére - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Több kezdeményezés is célozza a digitális szakadék csökkentését, a most induló program mellett digitális oktatási stratégiát dolgoznak ki, amely 2016. június végéig valósul meg. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megújítása során is hangsúlyosabban jelennek meg a digitális készség követelmények.

Segíti az elhelyezkedést

Egy tanulmány szerint az ipari vállalatok 85 százaléka fogja digitalizálni folyamatait 2020-ra, ezért egyre fontosabb lesz a dolgozók digitális készsége. A most induló képzési program hozzájárul a hátrányos helyzetű felnőttek digitális kompetenciájának fejlesztéséhez, és egyben Magyarország versenyképességének megőrzéséhez is – mondta a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

A közeljövőben minden álláshely betöltéséhez szükség lesz valamilyen szintű digitális készségre, miközben Magyarországon a 16-74 év közöttiek ötöde nem használt internetet 2015-ben. Ezért szükséges a digitális készségeket fejlesztő kormányzati intézkedések összessége, így a most induló projekt is – tette hozzá Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

ÍME NÉHÁNY ÁLLÁS, AHOL SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEKRE VAN SZÜKSÉG.

Az ősszel induló országos program első ütemében új oktatási módszerekkel mintegy 100 ezer felnőtt képzése valósul meg, akik több szinten sajátíthatják el a levelezéssel vagy internetes kereséssel kapcsolatos ismereteket. A digitális készségek elsajátítása és növelése több munkaerőt biztosít az országnak, amivel a versenyképességet erősíti.

"A lányomtól kaptunk évekkel ezelőtt egy régi számítógépet, általában az unokám játszott rajta. Én nem igazán tudtam használni, soha nem volt szükségem rá. Amikor nyugdíjba mentem, a művelődési házban indult egy ingyenes tanfolyam, ahol megtanították, hogyan kell használni a Word, Excel programokat, illetve hogyan internetezzek és hogy tudok e-mailt küldeni vagy skype-olni. Rájöttem, hogy csodálatos dolog a számítógép! A lányomék tavaly elköltöztek Angliába, és így könnyen tarthatom velük a kapcsolatot. És most az alacsony nyugdíjam kiegészítésére számítógépes adatrögzítési munkát is vállaltam” – mondta lapunknak a 64 éves Anna.

A felnőtt lakosság digitális írástudásának fejlesztését célzó program konzorciumban valósul meg, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) vezetésével, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NGM együttműködésében, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.

Nem lehet elég korán kezdeni

A PISA-teszt szerint a magyar tizenévesek 60 százaléka digitális írástudatlan, szakmai szervezetek pedig arra figyelmeztetnek, hogy elégtelen tudású és kevés a programozó, valamint az informatikus Magyarországon. Ez pedig a magyar gazdaság versenyképességét is rontja.

A 21. századi munkaerőpiacon a digitális írástudás kulcskompetenciának számít. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) egy korábbi felmérése szerint a legtöbb diák Magyarországon nem rendelkezik azzal a tudásszinttel, amellyel képes volna helytállni a digitális munkahelyeken. Pedig néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél nélkülözhető lenne a digitális írástudás. Az informatikusok és a programozók továbbra is hiányszakmák Magyarországon.

ILYEN IT-ÁLLÁSOKAT KÍNÁLNAK A PROFESSION.HU-N.

A Kódolás Órája elnevezésű nemzetközi kezdeményezés páldául arra hívja fel a pedagógusok és a szülők figyelmét, hogy egy hét leforgása alatt szánjanak legalább egy órát a programozás alapjainak megismerésére és a gyermekekkel való megismertetésére. A kampány célja, hogy bemutassák: bárki, bárhol, bármikor 1 és 100 év között bármilyen előképzettség nélkül elkezdheti a kódolást.

"Azért épp az általános iskolásokat és a tinédzsereket célozzuk meg, mert ebben a korban a legfogékonyabbak a gyerekek az újra, és gyakran 16 éves korukra véglegesen eldől, milyen érdeklődési terület fogja meghatározni a pályájukat. Nagyon sok kislány azért nem választja az informatikai pályát, mert tizenévesen nem kapott elég inspirációt ehhez. A Microsoft ezen is változtatni szeretne” – mondta Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója az Edupressnek.

A cégek is segítenek

A digitális készségek fejlesztéséhez azonban jól működő eszközök kellenek. Ezzel a nehézséggel találkozik a legtöbb általános és középiskola, és ezekre keresett megoldást az IVSZ, és hozta létre tavaly azt a programot, amelyen keresztül vállalatok fogadhattak örökbe iskolákat, LEGO robotot, számítógépeket és képzést is ajándékozhatnak az általuk választott iskolának.

"Az alapkészségeket az iskolában kell megszerezni, de a jelenlegi hazai informatikai kerettanterv limitált óraszáma nem engedi, hogy a megfelelő szintű digitális készségeket elsajátítsák a gyerekek. Az egyéb tantárgyak keretében történő oktatást pedig az akadályozza, hogy a számítástechnika-termeken kívül nincs megfelelő IKT-infrastruktúrája az intézményeknek. Láttuk az angol példát, ahol már első osztálytól programozást – pontosabban a programozást megalapozó algoritmikus gondolkodást és alapelveket – tanulnak a diákok 2014 őszétől. Ilyen változást nehéz keresztülvinni, mert – bár az iskolák nyitottak lennének – a feltételek hiányoznak a bevezetéséhez” – mondta korábban Süveges-Heilingbrunner Klára, az IVSZ EU-projektmenedzsere.

A közelmúltban lezárult a Vodafone Digitális Iskola Program is a gyerekek informatikai oktatását segíti, a vállalat összesen 1300 darab táblagépet adott át az iskoláknak országszerte, valamint ezután is díjmentesen biztosítja az eszközök oktatási célú használatához szükséges.

"A Vodafone Digitális Iskola Program legfőbb célja a magyarországi oktatás digitális átalakításának ösztönzése, valamint a sok esetben hátrányos helyzetű fiatalok számára a digitális esélyegyenlőség megteremtése. Nem informatikusokat képzünk, hanem abban kívánunk segíteni, hogy a gyermekek – a majdani pékek, buszvezetők, jogászok, önkormányzati vezetők, pedagógusok vagy épp állatorvosok – képessé váljanak tudatosan élni a technológia nyújtotta lehetőségekkel, ezáltal nagyobb esélyük legyen a továbbtanulásra és később a folyamatosan változó munkaerőpiacon való érvényesülésre” – mondta Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: álláskeresés, munkaadó, IT, számítástechnika, digitális készség, képzés, oktatás